Szemlélődő Szív

Szabadság és béke

2016. március 03. - Szemlélődő Szív

"Nincsen béke remény nélkül."

(Albert Camus)

 Március 3.: A békéért küzdő írók világnapja

A béke szó hallatán mindannyiunknak más és más kép jelenik meg a fejében. Míg egyesek rögtön a lelki békére gondolnak és különböző ászanákat gyakorló, rugalmas testű, kitekeredett meditálók képe úszik be a tudatukba, másoknak a vasárnapi reggelit közösen elfogyasztó családjuk képe villan fel.

Ebben a bejegyzésben azt a kérdést igyekszem körüljárni, nekem mit jelent a béke.

 

A béke definíciója saját olvasatomban a háborús konfliktusokat megelőző, valamint azokat követő állapot. Ennek kapcsán személy szerint először a szabadságra, valamint a biztonságra, a kiszámíthatóságra és a nyugalomra asszociálok, ha a béke szó jelentését boncolgatom.

De mit is jelent a szabadság? Annak a lehetőségét, hogy aktuális anyagi helyzetemtől függően, ha kedvem szottyan, bármikor beülhetek a sarki cukrászdába a lányokkal, hogy elcsevegjünk életünk éppen aktuális eseményeiről vagy egy egészségtudatos időszakomban ismert emberek elszántságától motiválva fussak három kört a közeli parkban. Vagy négyet.

A döntés tehát az én kezemben van, a felelősség is engem terhel, ha esetleg hibát követek el. Persze időnként könnyebb másokat okolni a kudarcainkért, mint saját magunkat; a tudat azonban megnyugtató, hogy a saját szerencsémnek én vagyok a kovácsa, az életem pedig nem ismeretlen területek ellenszenves katonai vagy politikai vezetőinek kezében van, akiknek nem jelentek mást, mint kellemetlen statisztikai adatot.

A biztonság és a nyugalom kérdése az előzőekkel szorosan összefügg. Béke idején ugyanis az előbb felsorolt tevékenységeket abban a tudatban folytathatom, hogy az életem és a szeretteim testi épségét nem veszélyezteti semmi, vagy legalábbis nem számottevő mértékben. Tehát anélkül, hogy veszélyben érezném magam, megválaszthatom, milyen napszakban, milyen toalettben, kivel és mikor szándékozom eltölteni az időm.

A kiszámíthatóság pedig lehetővé teszi, hogy a jól bevált napi rutinjaim előzetes, mérnöki precizitással megszervezett előkészítés (cselek, hivatalos szervek megvesztegetése) nélkül is működnek és nincs szükségem kiskirályok beleegyezésére ahhoz, hogy este nyolc után is kitehessem a lábam az utcára vagy kiránduljak a Pilisben egy napsütéses hétvégén. Megnyugtat a tudat, hogy a hétköznap a munkáé, a szabadidőm pedig én osztom be. Így tudok tervezni, célokat kitűzni, és hinni abban, hogy ha valamit szeretnék, a kemény munkának biztosan meglesz az eredménye.

A testi-lelki jóllét kulcsa tehát a szabadság. Becsüljétek meg!

 

A kép forrása: www.sxc.hu

 

A bejegyzés trackback címe:

https://szemlelodosziv.blog.hu/api/trackback/id/tr368440100

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.