Szemlélődő Szív

"Mi érhette megint?"

2016. április 15. - Szemlélődő Szív

https://m.blog.hu/kk/kkbk/image/ujkepek/RM.jpg

 Április 16.: A holokuszt magyarországi áldozatainak emléknapja

A holokauszt több millió megkínzott, megalázott, és legyilkolt áldozata között találjuk Radnóti Miklós (1909-44) magyar költőt. Felesége, Gyarmati Fanni így jegyzett le egy Mikkel történt esetet a vészkorszak idejéből:

1943. MÁRCIUS 16.
"Elmarad a hittanóra. Frieda néni beteg, influenzás. Nem megyek hozzá, készülök hazajönni óráik után, és megelőz Mik telefonálása. Igen ijesztő nyugtalansággal sürget, hogy jöjjek haza, majd megmondja, miért. Rohanok izgulva, remegve, mi érhette megint? Szívdobogva jövök fel a lépcsőn, bejövök a saját kulcsommal, és itt ül Mik a lámpa alatt, magába esve, felöltözve, a bőrbekecsben, sapkában, és felém se fordul, mikor kérdezem, hogy mi történt, magamon kívül már. Feltekint, leveszi a sapkáját, és látom, egészen kopaszra nyírták, és rettenetesen elgyötört arccal azt feleli: megkínoztak. De kik és hogyan? – tör ki belőlem, és szinte levegő után kapkodom már, eléje térdelek, és lassan hámozom ki belőle a szavakat, a történetet. – Átszállt az Aréna út sarkán, éppen olvasott a megállónál, mikor hátba vágja egy baka, hogy miért nem szalutál? Nem láttam – feleli ő, és mutatni akarja a szolgálati jegyét, amivel kiengedték fogorvoshoz. Jöjjön csak velem – mondja az, és cipeli magával a szemközti Albrecht laktanyába, ahol már zászlós, hadnagy, hadapród őrmester meg más katonák fogadják, rárivallnak: na, koszos zsidó, majd megtanítunk. Vigyétek! Erre belökik egy sötét zárkába, ahol csak pár percig marad, de előzőleg mindent elvettek tőle, holmiját, cipőfűzőt, nadrágtartót stb. Két munkást talál bent, akik gyorsan elmondják, hogy hadiüzemben béremelést kértek, azért kerültek ide, tulajdonképpen a Margit körúton kellene lenniük, de ott már nincs hely, azért hozták ide őket. Aztán kiviszik onnan egy másik szobába, ahol egy borbéllyal kopaszra nyíratják, mondván, hogy tetves zsidó, úgy kell neked. Guggolva kell tűrnie a műveletet, aztán saját magának kell elsöpörni, eltakarítani a levágott hajat, sőt még 60 fillért is fizetnie a borbélynak. Aztán kivezénylik az udvarra, hátulról fejbe verik, és jó óra hosszat vagy még tovább a legszörnyűbb gyakorlatoztatást csinálják, főleg bukfencezést a puszta poros, piszkos földön, aztán hason csúszást, feküdj-öt, mikor már nem bírja, akkor megrugdossák, és közben hoznak be másik kettőt azzal a felkiáltással: megint fogtunk kettőt! – Két sárga karszalagos munkaszolgálatos az is, és így nyilvánvaló, hogy ez a kaszárnyaszellem: előre megszervezett vadászat kínzandó alanyokra. A tiszt urak kommentálják a kínzást, hogy: ne félj, koszos zsidó, nem az oroszok fognak győzni, hanem a németek, és én (vagyis ők) még húsz év múlva is itt leszek. – A két újabb áldozat közül az egyiknek szívbaja van, mint mondja, és sírni kezd, mire jól összeverik. Véres lesz az arca, nem engedik el akkor, mikor Miklóst, hanem elvezetik lemosni, ne vigyen magával külsérelmi nyomokat, és Miklóst is megnézik a lámpa alatt. Aztán megfenyegetve kijelentik, hogy „tisztelgési gyakorlat” volt. Megértette? Vagyis hiába tesz is jelentést, semmit sem ér, mert nem bizonyíthatja az esetet. Mik eljön, összetörve, koromfeketén, mocskosán, porig alázva. – Mikor mindezt meghallom, már nem bírom tovább, zokogok, és marcangol a fájdalom, és most már mindent elhiszek, minden borzalmas gyalázatot, amit kintről mesélnek, ha itt bent is ilyesmi előfordulhat, ilyen fokú kiszolgáltatottság, ilyen aljas, szadista gazságok. Háromszor mosom meg meleg vízben Mik szegény kopasz fejét, tele van apró dudorokkal, a ruháit két óra hosszat tisztogatom, hozom úgy-ahogy rendbe, aztán lefektetem. Nem megy vissza, nem bír, csak majd holnap reggel, azaz hajnalban. Ő, szegényke, alszik, mert altatót vett be, de én fent vagyok egész éjjel, és gyötrődöm. Nem érzek csodálatosképpen bosszúvágyat, csak végtelen szomorúságot és félelmet, hogy mi jöhet még, mi érhette a kintieket, hogy fogja Mik ezt kiheverni tudni."

 

Az idézet forrása: Radnóti MIklósné Gyarmati Fanni: Napló. Jaffa Kiadó, 2014.

A kép forrása: https://m.blog.hu/kk/kkbk/image/ujkepek/RM.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://szemlelodosziv.blog.hu/api/trackback/id/tr248604016

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.