Szemlélődő Szív

Dolce Vita Magyarországon - Interjú Vrábel Krisztával

2016. november 06. - Szemlélődő Szív

Először a Nők Lapja Konyha hasábjain találkoztam vele. Olaszos fogásaival, kalóriaszegény desszertjeivel, kifinomult fotóival gyorsan levett a lábamról. Internetes oldala 2007 óta ontja az ínycsiklandó recepteket. Az ország egyik legismertebb gasztrobloggere most a kezdetekről, a siker zálogáról, családról és egészségről mesél. Vrábel Kriszta-interjú.

vk3.jpg

- A gimiben és az egyetemen olaszt tanultál. De mikor és honnan jött az ötlet, hogy gasztroblogot indíts?

-  Tíz évvel ezelőtt a nagyobbik fiammal voltam otthon gyesen, amikor arra gondoltam, elindítom a Dolce Vitát. Mielőtt a kisfiam megszületett, a  reklámszakmában dolgoztam. Tudni kell rólam, hogy nagyon pörgős típus vagyok és folyamatosan újabb ás újabb ötletek jutnak szembe, megállás nélkül jár az agyam, szeretek aktívan tevékenykedni. Imádom a gyerekeim, de úgy éreztem, hiányzik valami az életemből. Tíz évvel ezelőtt még furcsa tévképzetek éltek Magyarországon az emberek fejében az olasz konyháról. Ezeket szerettem volna helyretenni a blog elindításával.

- Otthon dolgozol?

- Igen, otthon. Az, ahogyan a blogból munka lett, egy szép, és folyamatosan növekvő folyamat volt. A második fiam születésekor kezdtem el magazinoknak dolgozni. Ahogy nőttek a fiúk és ahogy elkezdtek óvodába, iskolába járni, úgy találtak meg egyre nagyobb munkák. Otthon kezdtem tehát dolgozni, később pedig kialakítottam magamnak egy saját kis stúdiórészt. Az, hogy otthon dolgozhatom, számos előnnyel jár. Egyrészt így sokkal kényelmesebben, a saját döntéseim alapján szervezhetem a napom, másrészt a házimunkával is jobban össze lehet egyeztetni így a munkám.

- Teljesen egyedül dolgozol vagy van segítséged?

- Mára - azt hiszem, nem túlzás ezt állítani - a Dolce Vita egy brand lett. Két blogot (a dolcevitablog.hu-t, valamint a 160g.hu-t), két webáruházat és egy olyan boltot üzemeltetek, ahol kávézó is működik. Hamarosan nyílik a második boltom. Ennyi mindent nem bírnék egyedül. Hat ember dolgozik jelenleg a Dolce Vita különböző vállalkozásaiban. Valaki a főzésben segít nekem, hiszen amikor a hét négy napján napi hat-nyolc ételt készítek és fotózom is őket, elkél a segítség. Ketten a webshopban dolgoznak, ehhez jönnek még a bolti eladók.

vk4.jpg

- Hogyan osztod be az időd?

- Mint minden dolgozó nő, én is eszelős módon zsonglőrködöm az idővel. Ma az a nők feladata, hogy nagyon sok területen helytálljanak, ez pedig nem egyszerű. A fiaim nyolc és tíz évesek, tehát már nem kell nekik segíteni az öltözködésben vagy a fürdésben. Ehelyett viszont edzésre hordom őket, így általában este hét körül esünkk haza - hullafáradtan. Azért, hogy mentálisan és fizikailag is bírjam ezt a tempót, hetente három-négy alkalommal szakítok időt magamra. Az igazi kikapcsolódást és feltöltődést ilyenkor a mozgás jelenti számomra. Hétköznap van, hogy nagyon korán kelek, egyedül edzek, hétvégén pedig a férjemmel és a fiaimmal. Én futok, a gyerekek régebben bicajjal kísértek, mostanság a nagyobbik fiammal már futóversenyeken indulunk. Lényegesnek tartom, hogy a gyerekek azt is megtanulják a családban, mennyire kulcsfontosságú a mozgás.

vk2.jpg

- Anyaként mennyire görcsölsz azon, mit esznek a gyermekeid?

- Nagyon (nevet). Nem, nem görcsölök rajta. Nálunk mindig is tudatos volt az étkezés. Mióta a gyerekek az anyatej után másfajta ételt is elkezdtek enni, törekedtem rá, hogy a lehető legritkábban kapjanak készételt. Nálunk alapanyagok vannak, nem készételek. Ezt szokták meg, ebben nőnek fel. A születésük után igyekeztem minél korábban rávezetni őket az egészséges életmódra. Egy jó éve a gyerekeknek sem adok cukrot, finomított lisztet sem eszünk, áttértünk a lassan felszívódó szénhidrátokra. Ennél nincs jobb a világon. Változatosan étkezünk és ezt ők is élvezik.

vk1.jpg

- A munkád melyik részét szereted a legjobban?

- Nagyon szeretek főzni, de ha az ember havi nyolcvan-száz ételt készít el, az egy idő után rutinszerűvé tud válni. Persze izgalmas - és nem mindig egyszerű - folyamatosan új ételeket kitalálni. Inspirációt többnyire a korábbi ételeimből vagy a képkeresők ízléses képeiből merítek. Időnként a szerkesztők mondják meg, milyen témájú recepteket várnak. Ha étteremben vagy vendégségben járok, egy-egy ízletes fogást vagy ötletet elraktározok magamnak, aztán a saját szám íze szerint alakítok rajta. A kérdésre visszatérve pedig talán a fotózás az a szelete a munkámnak, amely a legtöbb örömöt okozza. Az olvasó ugyanis csak akkor próbálja ki a receptet, ha a fénykép ad neki valamit. Az ételnek el kell adnia magát. Ez pedig mindig jó kihívás számomra.

vk5.jpg

- Mit gondolsz, mi a sikered titka?

- Tíz éve rendíthetetlenül írom a blogom. Amikor belevágtam, pont jókor voltam jó helyen. Akkoriban egy olyan csatornán kezdtem kommunikálni, amely akkor még teljesen újnak számított, körülbelül harminc gasztroblogger volt Magyarországon, mindenki ismert mindenkit. Mára ez teljesen megváltozott. Akárcsak én magam és a blog is. Ma már kevesebb időm jut a blogírásra, mint eleinte, ennek ellenére úgy gondolom, a hitelesség és az őszinteség teszi igazán sikeressé a Dolce Vitát.

Ételfotók, családi képek: Vrábel Kriszta, portré: Kaunitz Tamás

Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!

Minden jog fenntartva!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://szemlelodosziv.blog.hu/api/trackback/id/tr2311830923

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.