Dr Goodall
Dr Jane Goodallról tavaly olvastam egy részletes cikket a Nők Lapjában. A védtelen állatokért és a tisztább, élhetőbb világért fáradozó főemlőskutató munkássága felkeltette az érdeklődésem. Átszellemülve vetettem bele magam 1977-ben alapított intézetének főbb irányvonalaiba és aktuális projektjeibe. Ekkor már tudtam, hogy fel kell vennem a kapcsolatot a magyarországi Jane Goodall Intézettel. Galambos Hanna, a fiatal és elhivatott intézeti koordinátor készségesen válaszolt változó világunk problémáit feszegető kérdéseimre.
Galambos Hanna
- A Jane Goodall Intézet magyarországi jogelődje, a Rügyek és Gyökerek Egyesület 2006-ban alapult. Az intézet kiemelt céljai közé tartozik a csimpánzok és hazai állatmenhelyek, valamint afrikai projektek támogatása. Önt mi motiválta, amikor úgy döntött, csatlakozik az egyesülethez?
- Jane Goodall személye, természetesen. Szerencsére olyan családban nőhettem fel, ahol természetes volt a környezet védelme és az állatok szeretete, így nem is volt kérdés, hogy nekem is ezen az úton kell elindulnom. Amikor először találkoztam Dr. Goodall-lal, rögtön tudtam, hogy nekem ennél a szervezetnél kell önkénteskednem. Az elmúlt néhány évben lehetőségem is volt erre. Természetesen megtisztelő, hogy most már fizetést is kapok a munkámért, hiszen egy zöld civil szervezetnél ritkán adódik ilyen lehetőség.
- Jane Goodall melyik gondolata érintette meg leginkább?
- Először inkább a személyisége és a kisugárzása fogott meg, ugyanis volt szerencsém majdnem minden alkalommal találkozni vele, amikor Magyarországon járt. Később elolvastam a könyveit, illetve elmélyültem a munkásságában is. Kedvenc idézetem, mely számomra igazán fontos üzenetet hordoz, a következő: „A mélyben kúszó gyökerek átszakíthatatlan hálója szilárd alapot alkot. A friss rügyek kicsinynek tűnnek, de hogy elérjék a fényt, akár még a falat is áttörik. Képzeld csak el, hogy e falak azok a gondok, melyekkel mi magunk terheljük meg a bolygónkat. Száz- és százezer gyökér és rügy, száz- és százezer ember szerte a világon áttörheti ezeket a falakat. Meg tudod változtatni a világot."
Dr Goodall Hesnával Budapesten
- Hogyan látja, mi jelenti a legnagyobb fenyegetést a bolygóra, a bolygó élővilágára és ránk, emberekre?
-Hogy Jane Goodall-t idézzem, „a legnagyobb veszély a jövőre nézve a közöny”. Valóban óriási probléma, főleg itthon, de más országokban is az emberek hozzáállása a környezetvédelemhez. Úgy érzik, nem érinti őket, ami Afrikában történik például, vagy hogy a globális felmelegedés nem aktuális probléma, és ezen ők úgysem tudnak változtatni. Ez pedig a legnagyobb tévhit, hiszen „minden egyes ember meg tudja változatni a világot, minden nap és minden percben.” Hogy gyakorlatiasabb példát említsek, a legnagyobb probléma a globális felmelegedés per pillanat. Sokan érvelnek amellett, hogy mindig is melegedett a bolygónk, jégkorszakok és felmelegedések váltották egymást, és ez teljesen igaz is, azonban amit hajlamosak vagyunk elfelejteni, az az, hogy mennyire felgyorsította az emberi tevékenység ezt a folyamatot és így az állat- és növényvilágnak nincs ideje adaptálódni a megváltozott környezethez, ez pedig tömeges kihaláshoz vezet.
- Az elmúlt évtizedekben mely országok őshonos állatait veszélyeztették legnagyobb mértékben felelőtlen emberi tevékenységek?
- Veszélyeztetett állatfajok mára már minden kontinensen találhatók, de nyilván az esőerdők vannak napjainkban a legnagyobb veszélyben, hiszen itt a legmagasabb a fajok száma. Egyes kutatók ötszázezer és egymillió közöttire becsülik azon fajok számát, amik az elmúlt ötven-száz évben emberi tevékenységből adódóan haltak ki. Ezzel pedig az a gond, hogy csökken a biológiai sokféleség.
- Sokan csak megvonják a vállukat, ha kihaló fajokról esik szó. Hová vezet, ha fajok tűnnek el?
- Sokan úgy gondolják, hogy minket nem befolyásol, ha néhány faj kihal, azonban nem is tévedhetnének nagyobbat ezek az emberek. Világméretű éhínség törhetne ki, ha kihalnának a méhek, vagy más beporzásért felelős rovarok, hiszen a terményeink közel 80 %-át vadon élő rovarok porozzák be. Az erdők méretének csökkenése miatt változik a klímánk, amit már mi is érzünk, hiszen egyre aszályosabb nyarak vannak, egyre kiszámíthatatlanabb az egész időjárás. Az elmúlt évtizedekben óriási mértékben megnőtt a peszticidek mennyiségének használata a mezőgazdaságban, mivel a kártevőknek nincsenek már természetes ellenségei. Így a fajok pusztulása már gazdasági következményekkel is jár és nemcsak a környezetre gyakorol súlyos hatást.
- Esélytelen, hogy a kihalt fajokat génbank vagy egyéb módszerek segítségével "feltámasszuk"?
- Ameddig nem gondoskodunk az élőhelyek visszaállításáról és a még megmaradtak megőrzéséről, addig sajnos nem kezdhetünk el már kihalt fajok visszahozatalával foglalkozni.
Dr Goodall Pesthidegkúton
- Milyen tevékenységek veszélyeztetik leginkább az élővilágot?
- A fosszilis tüzelőanyagok használata, a húsfogyasztás, a túlfogyasztás, az erdők kitermelése, hogy csak néhányat említsek a sok közül.
- Milyen életvitelt kellene folytatnunk, hogy megakadályozzuk ezeket a problémákat?
Sokkal visszafogottabbat, mint amilyet most folytatunk. A vásárlói szokásainkon való változtatással érhetjük el a legtöbbet. Ahhoz, hogy eredményesen hozzájáruljunk a környezet védelméhez, fogyasszunk kevesebb húst, vagy ami a legjobb, térjünk át teljesen vegetáriánus/ vegán életmódra! Használjuk kevesebbszer az autónkat, csökkentsük minimálisra a csomagoló anyagok használatát, kerüljük a pálmaolajat tartalmazó termékeket, takarékoskodjunk az energiával az élet minden területén! Vásárlásaink során is törekedjünk a helyi termékek kiválasztására!
- A különböző hús- és tejmentes élelmiszerek (kókuszzsír, mandulatej, tofu...) előállítása és szállítása nem terheli meg jobban a környezetet, mint az állati eredetű táplálékok fogyasztása?
- Természetesen mindig elsődleges, hogy hazai termékeket válasszunk, bármilyen is legyen az étrendünk. Azonban, a húsfogyasztás a szállításon felül még az előállítása miatt is terheli a környezetet. Itt természetesen nemcsak a rettentő mennyiségű vízre kell gondolnunk, amely szükséges az előállításhoz, hanem például arra is, mennyi antibiotikum kerül így "feleslegesen" a környezetbe. A kókuszzsír helyett használhatunk hidegen sajtolt olajokat, például tökmagolajat, amely az Őrség egyik különleges terméke vagy olivaolajat, amelynek jó tulajdonságáról nem kell sokat mesélni. A mandulatej kiváltható rizs- vagy zabtejjel, amelyet magunk is elkészíthetünk otthon egyszerűen. Tofuból pedig bio és GMO-mentes jelzéssel ellátottat fogyasszunk, ha van rá lehetőség!
- És mi a gond a pálmaolajjal?
Az olajpálmát az indonéz esőerdők helyén termesztik, amelyek többek között a súlyosan veszélyeztetett orangutánnak és sok más élőlénynek is otthont adnak. Az erdőket letarolják vagy felégetik, és mivel a talaj hamar kimerül, sokkal egyszerűbb újabb és újabb területeket kiszakítani az esőerdőkből, amelyek helyén csak pusztaság marad. Ez által rengeteg fajt sodrunk a kihalás szélére, nem beszélve arról, hogy így az esőerdők nem tudják ellátni O2 termelő és CO2 megkötő feladatukat. Ezért lényeges, hogy olvassuk el a címkét minden egyes vásárláskor és ha megtaláltuk a megfelelő, pálmaolajmentes termékeket, ragaszkodjunk azokhoz! Ezekről az interneten tájékozódhatunk. Szerencsére sok blog, Facebook-oldal, honlap van már ebben a témában, például a http://palmaolaj.janegoodall.hu/#tartalom/a-palmaolajrol oldal.
Dr Goodall Gombéban
- Hogyan lehetne az embereket meggyőzni arról, hogy felelősséget vállaljanak a környezetért?
Oktatással, főleg a felnövekvő generációkat kell már ilyen nevelésben részesítenünk, hiszen ha nem változtatunk a hozzáállásunkon, az ő életükben már biztos lesz a katasztrófa. A tapasztalat azt mutatja, hogy a gyerekek a szüleiket is nevelik, így ők a legfontosabbak a környezetvédelem szempontjából, de természetesen ez mindenki felelőssége kell, hogy legyen. Azért, hogy kicsik és nagyok egyaránt felelősen és környezettudatosan gondolkodjanak, 2017-re a Jane Goodall Intézet kitűzött egy nagy célt. Szeretnénk Pesthidegkúton létrehozni a Jane Goodall Tanösvényt, ahol 2016 májusában Dr Goodall engedte szabadon az első rádiós nyomkövetővel ellátott kaszpi haragossiklót. E fokozottan védett hüllő védelmét és a gyerekek környezeti nevelését szolgálná a tanösvény. Ezúton is kérünk mindenkit, aki tudja, támogassa a tanösvény létrejöttét! Bővebb információt erről itt találhatnak: http://www.adjukossze.hu/kezde
Képek: Jane Goodall Intézet és Galambos Hanna
Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!
Minden jog fenntartva!
