A cikk első részében többek között a környezetszennyezésről és a klímaváltozásról osztotta meg véleményét Grandpierre Atilla zenész-csillagász. A folytatást itt olvashatjátok.

- Mit jelent számodra a környezetvédelem?

- Úgy gondolom, a környezetvédelem kifejezés nem mindig szerencsés, hiszen ember-központúsága miatt használati értékekben gondolkodik. Ezért azokban az esetekben, amikor nem mesterséges, ember építette környezetről van szó, a tájvédelem vagy a természetvédelem a megfelelőbb kifejezés, amennyiben a táj, a Természet önmagában vett értékét állítja a központba. A tájnak, a Természetnek alapvetően az embertől független, természeti értékét  is meg kell becsülni. Ezekre a szempontokra az átfogó ökológia hívja fel a figyelmet.

- Mit értsünk átfogó ökológia alatt?

- Az ökológia az életközösségek tudománya. Az átfogó ökológiában az ember mint egyén egész sor életközösség tagja. Ilyen a család, a nemzet, az emberiség, a földi élővilág (állatvilág, növényvilág, maga az élő Föld) és a kozmikus élővilág, végső soron az élő Világegyetem. Mindez attól átfogó, hogy nemcsak az anyagi, hanem a lelki-szellemi értékeket is figyelembe veszi.

- Mit jelent az ökológiai társadalom?

- Úgy gondolom, ami igazán fontos, az az ökológiai civilizáció. Az ökológiának ugyanis, ha valóban az életközösségek tudománya, figyelembe kell vennie azt is, hogy az élőlények érző lények. A nyugati civilizáció tudományos világnézete szerint a sejtek nem élőlények, hanem gépek, és csak annyiban különböznek az ember alkotta gépektől, hogy sokkal bonyolultabbak. Ehhez hasonlóan a Világegyetem a nyugati felfogás számára nem több, mint egy rakás anyag, az égitestek anyagának összessége, a Nap pedig csupán egy nagytömegű fúziós reaktor, amely fényt és hőt bocsát ki. Ezek alapján a Föld is csak egy élettelen rendszer. James Lovelock azonban néhány évtizede kimutatta, hogy a Föld olyan önszabályozó rendszer, amely az élet számára kedvező tartományban tartja a földi légkör, az óceánok, a földkéreg fizikai feltételeit. Ha meggondoljuk, hogy egy fizikai rendszer nem képes az életnek kedvezően szabályozni a fizikai feltételeket, akkor világossá válik, hogy a Földnek alapvetően élőlénynek kell lennie. 1979-ben jelent meg erről írt Gaia: a földi élet új nézőpontból című könyve. Ehhez hasonlóan nemrég az általam kidolgozott Héliosz-elmélet a Napról is kimutatta, hogy alapvetően élő. A nyugati tudományos világnézet szerint az élet az élettelen anyag bizonyos körülmények között fellépő sajátos kísérőjelensége. Úgy gondolom, ennél sokkal mélyebben kell elgondolni az élet mibenlétét és jelentőségét. Az Élő Világegyetem elmélete egy új szemléletű, egzakt biológiára támaszkodva igazolta, hogy az egész Világegyetem legalapvetőbb tulajdonsága az, hogy él. Ha a Világegyetem él, akkor a kozmikus élet áthat bennünket is. Ha az élet alapvetőbb, mint az anyag, akkor az egész társadalomeszmét, az egész civilizációt újra kell gondolnunk. Az élet teljesebb fogalma révén más lesz a civilizáció célja. Az élet átfogó eszméje túlmutat a nyugati civilizáción az ökológiai civilizáció felé.  S ha az embernek az egészsége, boldogsága, szellemi kibontakozása, családja, hazája, az emberiség és a Föld bolygó fontos érték, akkor az ökológiai civilizációban érdemes gondolkodni, mert ez segít hozzá ezekhez az értékekhez. 

Kép: unsplash

Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!

Minden jog fenntartva!