Szemlélődő Szív

Szélsőséges időjárás, mikroműanyag, törvényi módosítások - ilyen volt 2018

2019. március 04. - Szemlélődő Szív

Egy cikkem a január-februári Zöld Ipar Magazinból

Év elején akaratlanul is számvetést készítünk az előző esztendőről. Ebben a lapszámban mi is így tettünk. Az Országos Meteorológiai Szolgálat, a WWF Magyarország és a Greenpeace munkatársaival idéztük fel a tavalyi év időjárási anomáliáit, a környezetvédelem globális és hazai problémáit, továbbá megfogalmaztuk az idei év legsürgetőbb feladatait.

A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok egyre gyakrabban kapnak szerepet személyes és nyilvános megszólalásainkban. Az időjárásról mindenkinek van véleménye, hiszen az aszályos nyarakat és a zimankós teleket egyaránt a saját bőrünkön érezzük. De hogyan is alakult a tavalyi évben hazánk időjárása? Valóban a szokásostól eltérő értékeket mértünk? A választ Gaál Árontól, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológus osztályvezetőjétől kapjuk meg.

cracked brown soil

Csapadék szempontjából milyen évet tudhatunk magunk mögött?

A csapadékösszeg 2018-ban a sokéves átlagnak megfelelően alakult, de az eloszlása nem volt egyenletes. A február és a március jóval csapadékosabb volt, mint az átlag. Áprilisban viszont jelentős csapadékhiány mutatkozott. A mérések kezdete, vagyis 1901 óta március a harmadik legcsapadékosabb hónap volt, április pedig a hatodik legszárazabb. Nyáron is eléggé szélsőségesen alakult mind térben mind időben a csapadék eloszlása. Ekkor már záporok, zivatarok formájában hullott csapadék, országos eső gyakorlatilag nem volt. A június a sokéves átlaghoz képest csapadékosabb volt. A hevesebb esőzések során több településen is a szokásos havi csapadékmennyiségek többszöröse hullott egyetlen nap alatt, a legnagyobb napi csapadékösszeget Bánkúton mérték: június 10-én 173 mm esett. Ezzel együtt az északkeleti országrészben jelentős csapadékhiány alakult ki augusztusra. Ezt követően az átlagosnak megfelelő csapadékösszegű, valamint az átlagosnál szárazabb hónapok váltották egymást az év végéig. Az október volt jóval szárazabb, mint a szokásos, ekkor az átlagos mennyiségnek csupán negyvenegy százaléka esett le.

Hogyan alakultak a hőmérsékleti mérések adatai?

A mérések kezdete, vagyis 1901 óta a tavalyi év volt a legmelegebb, az előzetes értékelések szerint az éves középhőmérséklet 11,99 C˚ volt. Viszonyításképpen a második legmelegebbet 2014-ben regisztrálták, akkor 11,93 C˚-ot ért el az országos átlagos középhőmérséklet. Ezek valójában elenyésző különbségek. Figyelemre méltó viszont, hogy a legmelegebb évek top 10-es listáján a 2000-es évek előtti időszakból mindössze két év szerepel, 1934 és 1994, a legmelegebb évek nagyobb részét tehát a 2000 utáni években mértük. 2018-ban csak februárban és márciusban volt hidegebb az idő, mint a szokásos, a többi hónapban magasabban alakult a hőmérséklet, ezek közül is kiemelkedett az április, amikor 4,6 fokkal volt melegebb, mint az átlagos. A nyár összességében a 7. legmelegebbnek adódott, de ezzel együtt tavaly 36,6 C˚ volt a legmagasabb hőmérséklet hazánkban, két napon is Budakalászon mérték ezt az értéket: július 29-én és augusztus 9-én.

Mennyire mutatkoztak meg klímaváltozásra utaló jelenségek időjárásunkban?

Erre a kérdésre nem könnyű válaszolni.A tavalyi év időjárása akár klímaváltozás és emberi tevékenység nélkül is bekövetkezhetett volna a légkörben. Nehéz kimutatni, mennyire köthető az emberi tevékenységhez egy-egy időjárási anomália. Sok tényező befolyásolja például, hogy a légáramlások milyen irányúak, milyen erősségűek. Az ugyanis, hogy milyen időjárás alakul ki nálunk, alapvetően attól függ, hogy honnan érkezik hozzánk a levegő. Magyarország három éghajlati öv határán helyezkedik el. Ha délről érkezik hozzánk tartósan a levegő, extrém meleg időjárásnak nézhetünk elébe. Ugyanakkor kialakulhat extrém ideig tartó északi áramlás is, ami sokkal hidegebb időjárást hoz magával. Az, hogy ezek a légáramlások milyen irányúak és milyen erősségűek, elsősorban attól függ, hogy az Északi-sarkvidék és az Egyenlítő között milyen hőmérséklet és légnyomáskülönbség van. Ezekben évről évre megjelennek bizonyos anomáliák. Kétségkívül kijelenthetjük, hogy az Északi-sarkvidék alatt található jégtakaró és az ezzel kapcsolatos légköri állapothatározók nagymértékben megváltoztak a klímaváltozással összefüggően, a mérések, megfigyelések mind ezt mutatják. És még egy nagyon elgondolkodtató adat, amit már korábban is említettem: méréseink szerint az első 10 legmelegebb középhőmérsékletű év közül mindössze kettő nem a 2000-es évek után született.

person doing surfboarding during daytime

Bár távoli vidékek problémájának tűnhet az óceánokban lebegő műanyag hulladék, mégis hatással van az egész emberi fajra. A mikroműanyagok észrevétlenül szivárognak be táplálékláncunkba és ezáltal a mi szervezetünkbe is. Antal Alexával, a WWF Magyarország kommunikációs vezetőjével bolygónk élővizeinek műanyagszennyezettségéről beszélgettünk.

 „Évente 10-13 millió tonna műanyag hulladék végzi az óceánokban, ahol már becslések szerint 150 millió tonna műanyag található” – kezdi a szakértő. Ezek 90%-a tíz folyóból származik. A tíz folyóból nyolc Ázsiában található. A folyókban két dolog minden esetben közös. Az egyik az, hogy a környező régiókban magas a populáció száma, ezáltal a keletkezett hulladék mennyisége, másrészt ezeken a vidékeken finoman szólva sem mondható ideálisnak a hulladékkezelés. Számszerűsítve a Csendes-óceánban 1174 tonna, az Atlantiban 692 tonna, az Indiaiban 591 tonna, a Földközi-tengerben 231 tonna műanyag hulladék található.

A WWF 2018-as jelentése arra hívja fel a figyelmet, hogy a Földközi-tenger egyfajta műanyaggyűjtővé vált, a mikroműanyag-szennyezés pedig rekordszinteket ért el. Ez nagymértékben veszélyezteti a tengerek élővilágát és az emberek egészségét. Napjainkban a Földközi-tengerben úszó, illetve a partokon összegyűlő hulladék 60-95%-a műanyag. A nyári hónapokban, amikor a turisták elözönlik ezeket a vidékeket, 40%-kal nő a hulladék mennyisége. A Földközi-tenger a világ vizeinek mindössze 1%-át teszi ki, de az összes mikroműanyag 7%-át tartalmazza. Négyzetkilométerenként 1,25 millió műanyag részecske található benne, ez a koncentráció négyszer magasabb, mint a csendes-óceáni műanyagszigeten” – folytatja Antal Alexa. A tömegturizmus és a nem megfelelő hulladékkezelési eljárások tehát drámai hatással vannak erre a régióra. Emiatt hosszútávon a Földközi-tenger partjának kedvelt üdülőhelyei veszíthetnek népszerűségükből és csökkenhet az igény az itt halászott tengeri halakra. Ennek káros hatása lehet az itt élő közösségekre, akiknek az élete jelentősen függ a turizmusból és a halászatból származó bevételektől.

A kép mégsem olyan elkeserítő, mint az első ránézésre tűnik. Számos fontos kezdeményezés igyekszik javítani az óceánok állapotán. Ilyen például az óceánokat a hulladéktól megtisztító The Ocean Cleanup Project vagy a 4Ocean. A REV Ocean nevű kutató- és expedíciós hajó szintén műanyagokat gyűjt.

green and black metal tools

Ha környezetvédelemről beszélünk, nem hagyhatjuk ki a felsorolásból a legismertebb zöld szervezetet, amely ötvenöt országban küzd a talaj, a vizek, a levegő tisztaságáért. A Greenpeace kampányfelelősei – Perger András, Rodics Katalin és Simon Gergely – a szervezet 2018-as eredményeiről és sürgető feladatokról számoltak be nekünk.

Milyen sikereket értek el 2018-ban?

Simon Gergely: Több eredményt is magunkénak mondhatunk. Csak hogy néhányat említsek, az egyszer használatos műanyag zacskók betiltását célzó petíciónkat több, mint 150 ezer ember támogatta. Harmincnégy ezren írták alá a háztartási napenergia használatának megkönnyítését célzó petíciónkat. Kampányt indítottunk azért, hogy kerüljön minél nagyobb arányban káros vegyszerektől mentes bioélelmiszer az óvodai és iskolai menzákra, és felhívtuk az emberek figyelmét arra, hogy klímavédelmi szempontból is számít, hogy mit eszünk. Kiharcoltuk partnereinkkel, hogy a méhgyilkos neonikotinoid rovarölőszereket végérvényesen betiltsák  az Európai Unióban.

A tavalyi évben sok szó esett a méhekről. Változott Magyarországon a biodiverzitás mértéke 2018-ban?

Rodics Katalin: A biodiverzitás állapotáról általánosságban elmondható, hogy fokozatosan romlik hazánk természeti környezete, a levegő, a vizek és a talaj szennyezése miatt. Egyre több úgynevezett  invazív, tájidegen, agresszív özönfaj terjed el az élőhelyeken, amelyek visszaszorítása alapvető fontosságú lenne annak érdekében, hogy megőrizzük a hazánkban őshonos növény- és állatfajokat. Egyértelműen látható az a folyamat is, hogy a növényvédő szerek túlzott mértékű használata miatt az összes gerinces faj – halak, kétéltűek, madarak, kisemlősök – állománya évről évre csökken, nemcsak hazánkban, hanem egész Európában.

Országos és uniós szinten milyen törvényi módosítások történtek tavaly?

Simon Gergely: Uniós szinten elfogadtak egy olyan irányelvet (SUP irányelv), amely végre valós megelőző intézkedéseket és tilalmakat tartalmaz, még ha nem is minden tekintetben olyan szigorú, mint vártuk, például későbbre tolja a 90%-os PET újrahasznosítási kötelezettséget. Az azonban látható belőle, hogy a döntéshozók is felismerték,  hogy az újrahasznosítás nem jelent kiutat a műanyagválságból. Itthon viszont nem fogadták el a tervezett termékdíj-emelést eldobható csomagolóanyagokra és a jövőbeni teljes műanyagzacskó-tilalomra. Szintén nem került még a kormány elé a „szennyező fizet” elvet garantáló, valós pénzügyi felelősséget előíró jogszabály, amelytől a magára hagyott veszélyes hulladéklerakatok megszűnését várjuk.

Történt változás a megújuló energiahordozók terén?

Perger András: Néhány látványos beruházást leszámítva 2018-ban sem következett be áttörés a megújuló energiaforrások használatában, mert elmaradtak az ehhez szükséges intézkedések, mint például a METÁR alkalmazása, háztartási napenergia-beruházások megkönnyítése, a szélenergia korlátozásának eltörlése.

Mik a legégetőbb feladatai Magyarországnak 2019-ben a környezetvédelem területén?

Simon Gergely: Fontosnak tartjuk a légszennyezés elleni küzdelmet, ugyanis nemcsak, hogy romlik a helyzet, de még az Európai Bizottság is beperelte Magyarországot a levegő szennyezettségének mértéke miatt. Emellett be kell tiltani minél több eldobható csomagolóanyagot, első körben a műanyag zacskókat.

Perger András: Az új energiastratégia elkészítése során szemléletváltásra van szükség. A hagyományos energiahordozókat háttérbe kell szorítani, és helyettük a valódi kibocsátáscsökkentést, az energiahatékonyságot és a mindenki számára elérhető tiszta, megújuló energiát kellene támogatni.

Rodics Katalin: Újra működőképessé kell tenni a természetvédelmi apparátust hazánk rendkívül gazdag természeti kincseinek megőrzése érdekében. Minél nagyobb területeken kell áttérni az ökológiai gazdálkodásra, mert ez nem csak természeti kincseinket őrzi meg, hanem egészséges élelmiszert is termel. A helyben termelés, helyben fogyasztás elvének elterjedésével pedig a gazdák megélhetése is biztosítható lesz, nő a vidék népességmegtartó ereje.

Ez a cikkem a Zöld Ipar Magazin január-februári számában jelent meg.

Kép: unsplash

Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!

Minden jog fenntartva!

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://szemlelodosziv.blog.hu/api/trackback/id/tr4014668023

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.