Szemlélődő Szív

Körforgásos divat és a fast fashion - Interjú Mengyán Eszterrel a fenntartható divatról

2019. április 18. - Szemlélődő Szív

Mengyán Eszterrel, a Holy Duck! blog bloggerével korábban már készítettem interjút a fenntartható divatról. Februárban személyesen is találkoztunk. Jót beszélgettünk, sokat nevettünk, közben pedig eszmecserét folytattunk a fenntartható divat jövőjéről, de a turizás és az ultra fast fashion témája is előkerült. A beszélgetésünk anyagából született ez a cikk, amely a ZIP Magazin márciusi-áprilisi számában jelent meg.

mengyan_eszter_1.jpg

 

Mengyán Eszter újságíró 2016 áprilisában több olvasmányélmény és dokumentumfilm hatására úgy döntött, a tudatos ruhavásárlás, az ökodivat és a fenntarthatóság mellett teszi le a voksát. Egy kihívásnak eleget téve egy éven keresztül nem vásárolt magának semmilyen ruhaneműt, cipőt vagy kiegészítőt. Holy Duck! nevű blogjában ahhoz nyújt segítséget, hogy a lehető legkisebb mértékben terheljük a környezetet ruhatárunk összeállításával. Eszterrel a fenntartható divat jelenéről és jövőjéről beszélgettünk.

Mitől fenntartható a divat?

A fenntartható divat egyrészt eleve két olyan fogalmat takar, amelyek nagyon nehezen egyeztethetőek össze. Talán helyesebb lenne fenntartható öltözködésről beszélnünk. Merthogy a divat magában foglalja, hogy folyamatosan változik, keresi az újat, mindig új termékeket kell vennünk, mert mindig új trendek jönnek. Manapság a fenntartható divat is egy trend, amely jó lenne, ha nem futna ki. A fenntartható cikkek sokkal hosszabb életűek, mint az ideig-óráig trendi, divatos társaik. Már az előállításuk sem terheli a környezetet, nem zsákmányolja ki az embereket, az állatokat. A fenntartható divat fogalma egyre többször adja át a helyét a körforgásos divatnak. Ez alatt azt kell értenünk, hogy már a tervezés pillanatától úgy épít fel egy adott márkát vagy terméket a gyártó, hogy annak minden része visszaforgatható legyen. Tehát egy adott kollekciónál már előre tudják, milyen alapanyagok, milyen részletek dolgozhatók fel vagy hasznosíthatók újra, melyek bomlanak le, valamint hogyan lehet ezeket később újrahasznosítani. Tehát nem lineáris folyamathoz hasonlít a termék élete: nem úgy kell elképzelni, hogy megszületik az adott darab, használják, aztán kidobják, hanem minden körforgásban van tartva. Ez a körforgásos divat az, amire a cégek nagy hangsúlyt fognak fektetni a jövőben.

mengyan_eszter_2.jpg

Sok innovatív vállalkozással működsz együtt. Ők milyen szempontok szerint dolgoznak?

Amikor valaki alkot és ezt kimondottan környezettudatos módon szeretné tenni, keresi azokat az alapanyagokat, eljárásokat, amelyekről azt gondolja, nem terhelik olyan nagy mértékben a környezetet. A fenntartható divattal foglalkozó alkotók, tervezők, szakemberek között komoly viták folynak arról, vajon mi a követendő példa, milyen szempontokra kell hangsúlyt fektetni. Jelenleg nincs még meg az egyetlen helyes út, hanem megoldások, ötletek vannak arra, hogy alkotás közben kisebb mértékben terheljék a bolygót, mint a hagyományos eljárásoknál. Ötletekben, módszerekben nincs hiány, folyamatosan fejlődik ez az iparág. Vannak tervezők, akik szívesen részt vállalnának a fenntartható kollekciók megalkotásában, de addig nem hajlandók erre, amíg nincs meg például a legtökéletesebb alapanyag. Mások haladnak az úton, fejlődnek, ahogy megjelennek az újabb és újabb vívmányok. Nehéz megmondani, kinek van igaza. Az viszont biztos, hogy mindannyian prioritáslisták szerint hozzák meg a döntéseiket. És ugyanez igaz a vásárlókra is. Valakinek például az a fontos, hogy magyar tervező készítse a ruháját, de ez esetben nem biztos, hogy sokat tudunk az alapanyagról, ugyanis Magyarországon ma már szinte nincs textilgyártás. Az alapanyagok származási helye, összetétele sokszor nem visszakövethető. Másoknak az alapanyag az elsődleges szempont. Néhányan a bőr termékek vásárlásánál bizonytalanodnak el. Vajon egy bőrt helyettesítő textil a fenntarthatóbb vagy egy olyan alapanyag, amit újrahasznosítanak, mert már le van gyártva és még körforgásban tartanak? Melyiket mennyi ideig tudjuk használni? Sok döntés van a fogyasztók kezében. Ez hosszútávon meglehetősen fárasztó tud lenni és nincs mindenkinek ideje ezeket végiggondolni. Jó lenne, ha az ipar magára vállalná ezeket a döntéseket és a termékeket eleve úgy gyártanák, hogy megkapják a fenntartható címkét. Ez nagyon fontos lenne.

Mekkora az esélye ennek?

Beszélgetések folynak erről. Az Ellen MacArthur alapítványt például azzal a céllal hívták életre 2010-ben, hogy minél gyorsabban teret nyerjen a körforgásos ipar. Ebben már nagyon nagy márkák is képviseltetik magukat. Azt viszont nem tudjuk, vajon a zöldre festés, vagyis a marketing miatt jelennek meg vagy szeretnék ezt az ügyet támogatni.

Ezzel szemben egy kevésbé kedvező folyamatot is megfigyelhetünk. Manapság már ugyanis nem a klasszikus fast fashion a leggyorsabb, hanem az ultrafast vagy a „fast fast fashion”. Azokat a márkákar hívom így, amelyeket általában a Távol-Keleten, Kínában, Bangladesben, Kambodzsában gyártanak és kihagyhatatlan ajánlatokkal kecsegtetnek, emiatt sokan vásárolnak anélkül, hogy felmérnék, valóban szükségük van-e az adott ruhára. Azzal azonban érdemes tisztában lennünk, hogy egy átlagos pamut póló előállításához 2.720 liter, egy farmerhez pedig 10.000 liter vízre van szükség.

mengyan_eszter_3.jpg

Mennyire tudatos vásárlók a magyarok?

Ezt nem tudom objektíven megítélni. Nyilván én egy burokban élek. Az a hatezer ember, aki követi a munkásságom, már elindult egy úton és tudatosabban gondolkodik. De valószínűleg sok ember nem is hallott az ökodivatról. Sokan megkeresnek, és megköszönik, amiért leírom például, hogy nem ciki turizni. Környezetvédelmi szempontból azért érdemes használt ruhákat választanunk, mert benn tartjuk a körforgásban azokat a termékeket, amik már le vannak gyártva. Akik idegenkednek a használtruha-üzletektől, rendezhetnek ruhacserét a munkahelyen vagy a családon belül, szétnézhetnek garázsvásárokon vagy a közösségi oldalak csoportjaiban. 

Mi alapján állítsuk össze a ruhatárunkat?

Azt gondolom, nem az anyagösszetétel, a származási ország vagy a színek kombinálhatósága az elsődleges kritérium. Ennél jóval lényegesebb, hogy megnézzük, hogyan élünk. Számos praktikus szempontot nem veszünk ugyanis figyelembe ruhavásárlásnál. Mielőtt a kosarunkba rakjuk az adott darabot, tegyük fel maguknak a következő kérdéseket: tömegközlekedést használunk vagy autózunk, mennyi holmit cipelünk magunkkal a nap során, megyünk-e edzésre munka után, egyből hazaindulunk vagy a gyerekért az óvodába, visszük magunkkal a váltócipőnket vagy a váltóruhánkat? Meghatározó az is, hogy a saját életünkben hány szerepnek kell megfelelnünk. Vezetőként például a legtöbb munkahelyen van egyfajta dress code. Az ember pedig nem szeretne kilógni a sorból. Munka után aztán szerepet váltunk, és a játszótéren már többnyire kényelmes, praktikus öltözetekre vágyunk. Érdemes tehát először ezeket a szempontokat átgondolni, és csak ez után kiválasztani, hogy mit veszünk meg.

Kép: Mészáros Virág

Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!

Minden jog fenntartva!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://szemlelodosziv.blog.hu/api/trackback/id/tr6614774180

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.