Napjainkban 400%-kal több ruhát vásárolunk, mint negyven évvel korábban. Ezzel egyidejűleg egyre nagyobb méreteket ölt a textilpazarlás. A nyugati országokban egy család évente 30 kg ruhát dob ki. Ennek a mennyiségnek mindössze 15%-át adományozzák el vagy hasznosítják újra, a többi lerakókba vagy égetőkbe kerül. Észak-Amerikában éves szinten ez legalább 11 millió tonna textilhulladékot jelent. Hogy miért baj, ha mértéktelenül vásárolunk? Tömören fogalmazva azért, mert az olajipar után a divatipar szennyezi legnagyobb mértékben a környezetet. De lássuk a részleteket!
Kellemetlen következmények
Ha egy kilogramm ruha mesélni tudna, elmondaná, hogy az előállítása 23 kg üvegházhatású gáz kibocsátásával és egy kilogramm vegyszer, valamint több ezer liter víz felhasználásával jár. Döbbenetes számok, ugye? A meghökkentő tények itt viszont még nem érnek véget.
Azokban az országokban, amelyekben virágzik a textilipar, a gyárak kezeletlenül engedik szennyvizeiket a folyókba. Az ólom, a higany vagy az arzén nemcsak a vízi élőlényekre káros, hanem arra a több millió emberre is, aki szennyezett folyók, tengerek partján él.
Apropó, víz! A divatipar évente 1,5 trillió liter vizet emészt fel. Maga a gyapot is rendkívül vízigényes növény. Egyetlen kilogramm gyapot megtermeléséhez 20.000 liter vízre van szükség. Felvetődik hát a kérdés, hogy mennyire etikus mindenféle tudatosság nélkül ruhaneműket vásárolnunk, majd kihajigálnunk, amikor a világon 750 millió ember nem jut tiszta ivóvízhez.
Pontosabban fogalmazva, aránylag tiszta vízhez. Merthogy a szintetikus anyagokból, mint a poliészter vagy a nylon, minden egyes mosás során 1.900 mikroszál oldódik ki. Éves szinten ez 190.000 tonna mikroszálat jelent, amely egytől egyig az óceánokban végzi. Mivel a tengeri élőlények ezeket tápláléknak nézik, a műanyag megállíthatatlanul kerül be a táplálékláncunkba.
Ráadásul a textilipart jellemző pazarlás az élelmiszeriparra is rányomja a bélyegét. Mivel a kasmírkecskék és a gyapjukért tartott juhok tövig legelik a legelőket, a vegyszerek pedig tönkre teszik a talajt, húsz év múlva 30%-kal csökkenhet a megtermelt élelmiszerek mértéke.
Félelmetes adatok ezek és a ruhaiparban dolgozók munkakörülményeiről még nem is beszéltünk.
A cikk folytatását a kepmas.hu oldalon olvashatjátok.
Kép: unsplash
Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!
Minden jog fenntartva!
