Szemlélődő Szív

Újra több ezer ember vonult Budapesten a klímavészhelyzet kihirdetését követelve

2019. november 29. - Szemlélődő Szív

A Fridays For Future Magyarország sajtóközleménye

jardany_bence_1.jpg

Már negyedik alkalommal vonultak több ezren az ökológiai- és klímavészhelyzet kihirdetését és hatékony cselekvést követelve Budapesten, a Fridays For Future újabb globális klímasztrájkján.

 

A döntően diákokból, gyerekekből álló több ezer fős tömeg a Batthyány térről indult, majd a Margit hídon keresztül a Kossuth térre vonult. A budapesti tüntetéssel egy időben világszerte több mint 3400 városban milliók tüntettek ma is az élhető jövőért, Magyarországon a budapesti esemény mellett 14 vidéki városban is szerveződtek megmozdulások.


jardany_bence_2.jpg

“Elvették a jövőnk, de most visszavesszük!” mondta a tüntetésen felszólaló 13 éves Gergely Zazi, követelve, hogy az iskolai tananyagban kapjon nagyobb szerepet a klímavédelem. “Nem elég egy ötös az e-naplóba, minden gyereknek tapasztalattal, tudással kell gazdagodnia!”

 

“Ne elégedjünk meg a hangzatos szavakkal! Ne hagyjunk más lehetőséget, csak azt, hogy cselekedjenek!

Követeljük, hogy Magyarország sürgősen csökkentse a kibocsátását, mielőbb zárják be a Mátrai Erőművet!

Követeljük, hogy kerüljön Alaptörvénybe az ökológiai- és klímavészhelyzet ténye! Legyen alkotmányos kötelezettség a klímaválság elleni küzdelem!

Követeljük, hogy az ökológiai- és klímaválság legyen a tananyag kiemelt része az oktatás minden szintjén! A fiatalokat fel kell készíteni a gyors változásra, amiben felnőnek!”  – mondta felszólalásában Pribéli Levente szervező is. 

 

jardany_bence_3.jpg

Több, mint 200 000-en töltötték ki a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia társadalmi konzultációját Magyarországon, csütörtökön pedig klíma- és környezeti vészhelyzetet hirdetett az Európai Unió, mondta a megmozdulást követően Pribéli Levente. Az első lépések elkezdődtek, de "újra és újra tüntetnünk kell, mert ezt a küzdelmet nem veszíthetjük el."

 

Kép: Járdány Bence

Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!

 

IV. Globális klímasztrájk, Budapest

A Fridays For Future Magyarország közleménye

group of people on rally


Sajtómeghívó

A Fridays For Future Budapest demonstrációjára IV. Globális Klímasztrájk - Budapest

Időpont: 2019. 11. 29. 12:00-15:00 Helyszín: 1055 Budapest, Kossuth tér

Az esemény oldala: https://www.facebook.com/events/377589329786582/ 

Egyre nagyobb az elégedetlenség a Magyarországon és világszerte a politikai vezetők elégtelen, sőt a környezeti válságot egyre súlyosbító intézkedései miatt. Minden perc számítana, mégis megállíthatatlannak tűnik a természetpusztítás és az üvegházhatású gázok kibocsátása.

Az elmúlt napokban a magyar emberek megmutatták, mennyire fontosnak tartják a hatékony klímavédelmi lépések bevezetését Magyarországon: néhány nap leforgása alatt 200 ezren töltötték ki az elhallgatott konzultációs kérdőívet. Mégis azzal kell szembesülnünk, hogy a magyar kormány nem kíváncsi a véleményünkre, de nem nyugszunk bele, pénteken személyesen is hallatjuk a hangunkat a Parlament előtt!

A szeptember 27-i eseményhez hasonlóan ismét világszerte 150 ország több ezer városában tartanak diáksztrájkokat a természet- és klímavédelemért, amelyhez Budapest is csatlakozik. Újra ezrekkel szólítjuk fel a magyar politikai és gazdasági vezetőket, hogy váltsanak végre irányt, és ne vegyék el a fiatalok jövőjét.

Követeljük az ökológiai- és klímavészhelyzet kihirdetését az egész országban, és cselekvési terv kidolgozását szakértők bevonásával!

Követeljük a természet- és klímavédelem beépítését az oktatásba!

Követeljük az ország kibocsátásának döntő részéért felelős Mátrai erőmű mielőbbi bezárását!

A tétlenség ideje lejárt! 

Program:

12:00 – Gyülekezés a Batthyány téren 12:45 – 13:45: Vonulás a Kossuth térre 14:00 – 15:00: Tüntetés a Kossuth téren 

Felszólalnak: 

Závada Péter, Zilahi Anna és Ferencz Mónika költők Nyáry Luca - slammer

Dr. Vígh Péter – a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően oldal szerkesztője

Duda Éva – táncművész, koreográfus

Gergely – Zaz – diák

Pribéli Levente – Fridays For Future aktivista 

Zene: 

Molnár Áron noÁr – Levegőt! című számának első élő előadása 

 

További információ a rendezvényről: 

Hartmann Johanna

20/238 7025

 

Interjú: Pribéli Levente

30/659 6629

 

Kép: unsplash

Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!

Az öngyilkos nem meghalni akar, hanem a korábbitól eltérő módon élni

Percenként több mint egy ember. Ennyien választják világszerte az öngyilkosságot, mert depressziótól, bántalmazástól vagy az elfogadó, érzelmi biztonságot nyújtó család hiányától szenvednek. A helyzet tragikusabb, ha figyelembe vesszük, hogy hazánkban minden évben elveszítünk egy iskolai osztálynyi gyermeket, mert önkezűleg vetnek véget életüknek. A fiatalkori öngyilkosság létező, valós probléma, megelőzésért pedig mindannyian tehetünk.

A WHO adatai alapján évente 800.000 ember vet véget önkezűleg az életének, vagyis minden 40. másodpercben valaki megöli magát a világon. Az öngyilkosság globális jelenség, ráadásul bármelyik korosztályt érintheti. Érdemes azonban kiemelt figyelmet szentelnünk a fiataloknak, körükben ugyanis évről évre gyorsabb ütemben növekszik a befejezett öngyilkosságok száma.

A 15–29 éves korosztályban a közúti balesetek mögött az öngyilkosság a második leggyakoribb halálozási ok.

Miért?

red rose shallow focus photography

Rizikófaktorok

Az öngyilkosságért nem csak egyetlen esemény vagy körülmény tehető felelőssé, mivel ez egy több összetevős, ún. multifaktoriális jelenség.

„A rizikófaktorok három típusát különböztethetjük meg – kezdi dr. Mészáros Gergely, gyermek- és ifjúságpszichiáter szakorvos, a Vadaskert Alapítvány részlegvezető főorvosa. – A harmadlagos rizikófaktorok közé azok a tényezők tartoznak, amiket nem változtathatunk meg, ilyen a biológiai nem és az életkor. Ebből a szempontból a férfiak és az idősek, valamint a serdülőkorúak veszélyeztetettebbek. A másodlagos rizikófaktorok közé azokat az életeseményeket soroljuk, amelyek ideális esetben nem következnek be az ember életében, mégis az élet gyakori együttjárói. Ilyen lehet egy haláleset, válás, iskolai bántalmazás, tanulmányi sikertelenség, fizikai vagy szexuális bántalmazás, egy kapcsolat vége. Az elsődleges rizikófaktorok közé a különböző pszichés zavarok tartoznak. Ez a csoport azért érdemel kiemelt figyelmet, mert az öngyilkossági kísérletek 90%-ának hátterében valamilyen kezeletlen pszichés zavar, többnyire depresszió áll.”

Kisiskolások körében akkor gyanakodhatunk depresszióra, ha magatartási zavarok (ingerlékenység, nyugtalanság, dühkitörések, nyafogóssá, nyűgössé válás), begubózás, túlkompenzálás, önértékelési zavar, önvád, hangulatzavar (levertség, közömbösség) vagy testi panaszok (has- vagy fejfájás, fáradékonyság) jellemzik a gyermek mindennapjait. Mészáros doktor szerint a legárulkodóbb tünet az, ha a gyermek irritábilis, vagyis könnyű felbosszantani, hirtelen dühbe gurul.

Jó hír viszont, hogy nemcsak rizikó-, hanem védőfaktorok is befolyásolják, ki mekkora valószínűséggel fog öngyilkosságot elkövetni. A gyakorló vallásosság, a jó egészségi állapot, valamint a stabil, érzelmi, családi és szociális háttér egyaránt védőhálóként funkcionál.

Éppen ezért kiemelt szerepük van társas kapcsolatainknak, vagyis minél több figyelmes, együttérző családtag és barát veszi körül az embert, annál inkább csökken az öngyilkosság rizikója. Talán nem is gondolnánk, de életet menthet, ha odafigyelünk egymásra, erősítjük a kapcsolatunkat azzal, aki magányos és izolálódott.

...

A teljes cikket a kepmas.hu oldalon olvashatjátok.

Kép: unsplash

Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!

Minden jog fenntartva!

Egy iskolai előadás és a párkapcsolati erőszak

A munkahelyemen idén ősszel is elérkezett az a néhány nap, amelyen nem hagyományos tanórákat tartottunk a diákoknak. Különféle programokkal - előadásokkal, sportrendezvényekkel, játékokkal készültünk. Tavaly ilyenkor egy környezetvédelmi előadást tartottam a gyér számú érdeklődőnek. Idén egy párkapcsolati előadást szerveztem.

hands formed together with red heart paint

Ezúttal tehát nem előadói, hanem rendezvényszervezői szerepben próbálhattam ki magam. Hosszas levelezés után, amikor már lemondtam volna a programról, pozitív választ kaptam a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (röviden a NANE) munkatársaitól. Három önkéntesük is elautózott hozzánk a fővárosból, hogy egy interaktív előadással megmutassák a tiniknek, mi fér bele egy kapcsolatba és mi számít bántalmazásnak. A középiskolás korosztály arra is választ kapott, hogyan segíthetnek magukon vagy barátaikon, ha felmerül a párkapcsolati erőszak lehetősége.

Egy párszavas bemutatkozást követően arról kellett dönteniük a résztvevőknek, mit tekintenek megengedettnek vagy elítélendőnek egy kapcsolatban és mi az, aminek a megítélése az adott helyzettől függ. A második feladat során egy-egy mondatot olvastak fel az előadók, a kamaszoknak pedig el kellett dönteniük, egyetértenek-e velük. Zárásként csoportokban kellett megoldást találniuk egy párkapcsolati problémára. Döntésüket mindhárom gyakorlat alatt érvekkel kellett alátámasztaniuk. Kik félénken, kik bátrabban nyilatkoztak, de minden esetben összeszedetten fogalmazták meg véleményüket. Néhány levezető mondat után berekesztettük a majd' kétórás előadást, bár a fiúk és a lányok pont a végére lendültek igazán bele az együttgondolkodásba. Az előadók egész idő alatt lezseren és nyitottan álltak minden kérdéshez. Hozzáállásuk sokat segített, hogy a diákok megnyíljanak és megosszák a többiekkel érzéseiket, gondolataikat.

Tartottam tőle, hogy nem lesz elég résztvevő. Ehhez képest kikerült az ajtóra a "Megtelt!" tábla. Úgy éreztem, a diákok hálásak, amiért párkapcsolati témákról is beszélgethettek az iskolában társaikkal és az egyesület munkatársaival. Talán a mindennapi robotban is érdemes lenne olyan vizekre evezni, amelyek nem tartoznak szorosan a tanmenethez. Az élethez viszont annál inkább.

Kép: unsplash

Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!

Minden jog fenntartva!

Atomenergia és radioaktív hulladék - Mit mutat a paksi gyakorlat?

A világhírű Csernobil című sorozat nézők millióit ültette a képernyők elé, emellett újra az atomreaktorokra és azok veszélyeire irányította a figyelmünket. Napjainkban, amikor a klímaválsággal küzdünk, vajon mennyire környezetbarát megoldás az atomenergia? Kell-e tartanunk életveszélyes sugárzásoktól? Mi történik a radioaktív hulladékkal itthon és a nagyvilágban? A sikeres sorozat apropóján ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

Képtalálat a következőre: „paksi atomerőmű”

Jól tudjuk, az atomenergia előállítása veszélyeket rejthet. Erre az 1986-os csernobili és a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa szolgál bizonyságul, melyek következményeként hosszabb-rövidebb lefolyású daganatos megbetegedések szedték áldozataikat. A mai napig vannak olyan elzárt területek az erőművek közelében, ahol a sugárzás mértéke magasabb a megengedettnél, ezért több százezer lakosnak kellett örökre elhagynia az otthonát. Becslések szerint a csernobili robbanás 250 milliárd dollár kárt okozott a gazdaságnak, Japánnak pedig 500 milliárd dolláros kiesést jelentett a katasztrófa. Ha ilyen kockázatok merülhetnek fel a használat során, miért jöhet mégis számításba az atomenergia?

A klímavédelmi célok elérésében az atomenergiának és a megújuló energiáknak is kiemelt szerepet tulajdonítunk. Mindkettő környezetbarát összetevője napjaink és a jövő energiamixének. Az atomenergia az egyik legtisztább, leghatékonyabb és legelérhetőbb energiaforrás, mert használata nem jár üvegházhatású gázok kibocsátásával, továbbá tisztább, mint a víz-, a geotermikus vagy a napenergia. Jól szemlélteti ezt, hogy 1 KWh energia előállítása csupán 12 gramm szén-dioxid kibocsátásával jár. Ha mindezt szénenergiával kívánnánk elérni, 820 g CO2-t termelnénk.

Látni kell azonban, hogy egy ország villamosenergia-termelő egységeinek létjogosultsága és hatékonysága nagyban függ az adott terület természetföldrajzi adottságaitól. Ezt figyelembe véve dönthet úgy egy ország, hogy például az időjárástól teljesen függetlenül, éjjel-nappal működni képes atomerőművet üzemeltet és emellett nap- vagy szélerőműveket is rendszerbe állít.

A jelenlegi atomerőművek atommaghasadással működnek. Erre a célra leginkább uránt használnak, ami legfeljebb néhány évig használható a reaktorokban. A fűtőelemek viszont az eltávolításuk után még több tízezer évig sugározhatnak, megfelelő kezelés nélkül akár halálos mértékű dózist is okozhatnak. Olyan helyen kell tehát elhelyezni őket, ahol örökre háborítatlanul és elszigetelve maradhatnak. De ez nem olyan egyszerű.

A kiégett fűtőelemeket a reaktorból történő eltávolítást követően vízzel teli medencékben tárolják. Ez egy egyszerű és költséghatékony módszer. A medencék fizikailag általában az atomerőművek belsejében találhatóak. Mivel a fűtőelemek még termelnek energiát, a víz felmelegedne, ha nem gondoskodnának a hűtéséről. Ehhez viszont újabb energiára van szükség. Ha a hűtőberendezés meghibásodik, a víz elpárolog, és nincs, ami meggátolja, hogy a sugárzás a környezetbe jusson. Ez történt Fukusimában is. Amikor az atomhulladék 10-12 év alatt lehűl, beton és acél konténerekbe zárják. Ez a megoldás viszont nem nevezhető véglegesnek, hiszen több tízezer évig nem lehet fenntartható módon, aktív felügyeletet igénylő létesítményekben gondolkodni.

Finnország ezért jelenleg 1500 lábbal a föld alatt a világ első, végleges nagy aktivitású radioaktívhulladék-tárolójának megépítésén dolgozik, amelyet a tervek szerint 2020-ban kezdenek megtölteni. A radioaktív hulladék hosszú alagutakba kerül, majd agyaggal és egyéb tömítő anyagokkal zárják el. Ezzel a módszerrel nullához közelít az esélye annak, hogy a mérgező anyagok például az ivóvízbe szivárogjanak.

red and yellow radioactive signage at the building

És mi a helyzet nálunk, Magyarországon? Mi történik a hazai radioaktív hulladékkal?

Az atomerőművek működése során óhatatlanul is hulladék keletkezik. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy nemcsak atomerőművekben keletkezik sugárzó hulladék, hanem például mezőgazdasági, egészségügyi, ipari és oktatási tevékenységek során is. Ezek az úgynevezett intézményi eredetű (vagy nem atomerőművi eredetű) radioaktív hulladékok, amelyekből éves szinten átlagosan 10‑15 m3 radioaktív hulladék és 400-500 elhasznált zárt sugárforrás keletkezik.

A keletkező hulladékokat további kategóriákra bontjuk. Megkülönböztetjük a nagyon kis aktivitású hulladékokat, amelyek döntően majd az atomerőmű leszerelésekor fognak keletkezni, a kis és közepes aktivitású hulladékokat, például az atomerőműben elszennyeződött szerszámokat, munkaeszközöket és -ruházatot, a nagy aktivitású hulladékot, mint amelyek az atomerőmű üzemeltetésekor és majdani leszerelésekor keletkeznek majd kis mennyiségben, valamint a kiégett, azaz elhasznált fűtőelemeket. Amennyiben a kiégett fűtőelemek újrahasznosítását nem irányozzuk elő, azokat nagy aktivitású hulladékként kell kezelni.

A Paksi Atomerőmű üzemeltetése során évente nagyjából 180 m3 szilárd, 240 m3 folyékony kis és közepes aktivitású hulladék, valamint 5 m3 nagy aktivitású hulladék képződik. Ezen kívül évente átlagosan 326 db kiégett üzemanyag kazetta (egy kazetta durván 3,2 m hosszú 14,5 cm átmérőjű és 220 kg tömegű) is keletkezik.

A kiégett kazetták tartalmaznak még kinyerhető anyagokat. Ezeket a későbbiekben üzemanyaggyártáshoz újra fel lehet használni. Vannak országok, amelyek élnek ezzel a lehetőséggel. Magyarországon egyelőre nincs végleges döntés a kiégett üzemanyag kezelésével kapcsolatban, de a nemzeti program referenciaesetként az üzemanyag feldolgozás nélküli – radioaktívhulladék-tárolóban történő – végleges elhelyezését veszi figyelembe.

Hazánkban a radioaktív hulladékokkal kapcsolatos feladatok ellátásáért a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (továbbiakban RHK Kft.) felel.

A radioaktív hulladékok az idő múlásával válnak teljesen veszélytelenné, ezért a tárolók célja, hogy megfelelő időre elzárják a környezettől és az élővilágtól a hulladékokat. A megfelelő idő a radioaktív anyag fajtájától függ, melyeknek más és más a felezési idejük.

A hulladéktípusokhoz igazodó elhelyezési mód lehet felszíni, felszínközeli, geológiai, vagy mélységi geológiai. A tárolók biztonsága több elem együttes működésén alapul. Ezek közül a hulladék élővilágtól való elszigetelésében kiemelkedő szerepe van a tárolót befogadó földtani környezetnek, mint amilyen az agyag vagy a gránit. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően radioaktív hulladékot csak szilárd formában lehet véglegesen elhelyezni. A hulladékok csomagolásaként acélhordók, vasbeton- acél- vagy réz konténerek szolgálnak. Az elhelyezési rendszer biztonságát további műszaki megoldásokkal növelik.

A nemzetközi szervezetek által megfogalmazott ajánlásokkal összhangban a hazai jogszabályok szigorú határértékeket tartalmaznak a radioaktív hulladékok tárolására vonatkozóan. E határértékeket mind a tárolók üzemeltetése során, mind azok lezárását követően igazoltan be kell tartani. Az üzemeltetési időszak alatt folyamatos ellenőrző rendszereket működtetnek, amelyekkel igazolható a követelményeknek való megfelelés. A radioaktívhulladék-tárolók esetében a lakosságra vonatkozóan a jogszabályokban rögzített szigorú határértékek még a természetes háttérsugárzásból származó mennyiség harmincad részét sem érik el. A határértékek betartását számos hazai és nemzetközi szervezet ellenőrzi, felügyeli, sőt az RHK Kft. létesítményeinek környezetében élők ún. lakossági ellenőrző csoportjai is rendszeres látogatói és felügyelői a telephelyeknek. Emellett a felelős társaság két telephelyén is működik a nyilvánosság számára tájékoztatást nyújtó bemutatóterem vagy látogatóközpont. A létesítmények rendszeresen fogadnak hazai és külföldi szakmai csoportokat is.

Hol találhatóak hazánkban radioaktív hulladéktárolók?

A Pest megyei Püspökszilágy és Kisnémedi határában helyezkedik el a Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló. Itt a nem atomerőművi, azaz intézményi eredetű kis és közepes aktivitású hulladékot tárolják.

A paksi atomerőmű mellett üzemel a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója, ahová az erőműben elhasznált fűtőelemeket szállítják.

A Tolna megyei Bátaapátiban működő Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolót az atomerőműben keletkező kis és közepes aktivitású hulladékok számára építették meg.

 

  • Az atomerőművek a világ villamosenergia-termelésének körülbelül 10 százalékáról gondoskodnak. Ez az arány az Európai Unióban hozzávetőlegesen 25 százalék. Jelenleg mintegy 446 atomerőművi blokk üzemel a világban (ebből 4 Pakson), 56 építése van folyamatban.
  • A paksi atomerőmű a hazai villamosenergia-termelés felét fedezi.
  • Jelenleg a hatósági engedélyek alapján a Paksi Atomerőmű blokkjait az 50 éves meghosszabbított üzemidőt követően 2032 és 2037 között kell leállítani. A leállított atomerőműveket el kell bontani – ezt hívjuk leszerelésnek –, a hulladékokat a megfelelő tárolókba kell szállítani.

Köszönöm az RHK Kft. munkatársainak a cikk elkészítéséhez nyújtott segítségét!

Kép: napi.hu és unsplash

Ez a cikkem a ZIP Magazinban jelent meg.

Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!

Minden jog fenntartva!

 

5 mítosz az öngyilkosságról

Az elmúlt hetekben egy öngyilkosságra fókuszáló cikk elkészítésén dolgoztam. Anyaggyűjtés közben bukkantam öt mítoszra, amelyek leleplezésével jobban megérthetjük az öngyilkosságra készülők lelkiállapotát és eredményesebben megakadályozhatjuk, hogy tragédia történjék.

Elöljáróban annyit villantanék fel az öngyilkosságokról, hogy a WHO adatai szerint évente 800.000 és 1.000.000 közé tehető azoknak a száma, akik önkezűleg vetnek véget életüknek. Ez azt jelenti, hogy minden 40. másodpercben valaki kioltja a saját életét. A fiatalok között az öngyilkosság a második leggyakoribb halálok a a közúti balesetek mögött.  A probléma tehát valós, éppen ezért érdemes néhány tévhitet eloszlatnunk.

man walking at blacktop road with turned on streetlights

1. mítosz: Azok, akik öngyilkosságról beszélnek, soha nem fogják megölni magukat.

Szinte minden öngyilkosságra készülő ad valamilyen jelet, mielőtt végleges és visszavonhatatlan tettre szánná el magát. Éppen ezért soha ne menjünk el olyan megjegyzések mellett, amelyek az öngyilkosság lehetőségét villantják fel! A "Sajnálni fogjátok, ha már nem leszek" és a "Nem látok semmilyen kiutat" kijelentések mögött valós öngyilkos gondolatok rejtőzhetnek.

2. Aki megpróbálja megölni magát, biztosan őrült.

Bár az öngyilkosságot elkövetők közel 90%-a valamilyen pszichés zavarral - elsősorban depresszióval küzd -, mégsem mondhatjuk, hogy a legtöbb ember elmebeteg vagy őrült, ha öngyilkosságot tervez. Az azonban közös bennük, hogy kedélyállapotuk zaklatott, bánatos, kétségbeesett és reménytelen.

3. Ha valaki eltökélt, hogy megölje magát, semmi nem tántoríthatja el.

Még a legsúlyosabb depresszióban szenvedő személynek is kettősek az érzései a halállal kapcsolatban és a végsőkig habozik, hogy az életet vagy a halált válassza-e. A legtöbb öngyilkos nem meghalni akar, hanem megoldani egy problémát, csak ehhez nem találja a megfelelő módszert. 

4. Az öngyilkosok képtelenek segítséget kérni.

Tanulmányok szerint az öngyilkosok fele segítséget kért a halálát megelőző fél évben. A "cry for help", vagyis segítséget kérő jelzéseket tehát minden esetben komolyan kell venni (ld. 1. pont).

5. Ha előhozakodunk az öngyilkosság témájával, azzal ötletet adunk annak, aki egyébként nem is gondolna rá.

Attól senki nem öli meg magát, ha az öngyilkosság témájáról beszélgetünk vele. Pont ellenkezőleg! Ha bárkiben felmerülnek önpusztító gondolatok, sokat segíthetünk neki, ha őszintén és nyíltan meg tudjuk vele vitatni érzéseit, gondolatait.

Ha te vagy a környezetedben valaki öngyilkosságon gondolkodik, hívd a Lelki Elsősegély Telefonszolgálatot a 116-123-as számon!

Kép: unsplash

Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!

Minden jog fenntartva!

Bio üzemanyag: áldás vagy átok?

Napjainkban a bio üzemanyag az egyetlen életképes megoldás, ami helyettesítheti a környezetet károsító, kőolaj eredetű üzemanyagokat. Bár viták folynak arról, mennyire tekinthető megújulónak, az előállításához szükséges gabonát vitathatatlanul sokkal gyorsabban meg lehet termelni, mint a fosszilis üzemanyagokat, amelyek évmilliók során keletkeztek. Összeállításunkban górcső alá vesszük az előnyöket és a buktatókat, hogy kiderüljön, valóban a bio üzemanyagé-e a jövő.

orange SUV

Múlt, jelen, jövő

Mielőtt azonban a jövőbe tekintenénk, vessünk néhány pillantást a múltba! Talán nem is gondolnánk, de a bio üzemanyagok egyidősek az autókkal. A XX. század elején Henry Ford úgy tervezte meg T-modelljét, hogy azt etanol hajtsa. A korai diesel motorok pedig mogyoróolajjal működtek.

Brazília az 1970-es évektől kezdődően évtizedeken keresztül cukornádból állított elő etanolt, mert nem tudták eladni az országban termelt cukrot és a farmerek tönkrementek volna, ha nem állnak át az üzemanyag-gyártásra. Néhány autó a mai napig különbül működik tiszta etanollal, mint olyan fosszilis üzemanyaggal, amelyben az etanol csak keverék.

A hatalmas kőolaj-készletek felfedezése évtizedeken keresztül alacsonyan tartotta a gázolaj és a benzin árát, ezért a bio üzemanyagok kikoptak a használatból. Ahogy azonban emelkedtek az olajárak és ahogy egyre nagyobb figyelem vetült a szén-dioxid kibocsátással kéz a kézben járó globális felmelegedésre, a bio üzemanyagok újabb népszerűségre tettek szert.

De mit is értünk bio üzemanyag alatt?

Ha velősen akarunk fogalmazni, azt mondhatjuk, a bioüzemanyag biomasszából előállított folyékony vagy gáz halmazállapotú üzemanyag, tehát biológiai eredetű motorhajtóanyag. Két legfontosabb csoportja a biodízel és a bio etanol. Ez utóbbi egy fermentációval előállított alkohol, amelyet benzin helyettesítésére vagy adalékanyagként használnak. A bio diesel ezzel szemben olyan olaj, amelyet növényekben és magvakban természetesen előforduló olajokból vonnak ki.

A bio üzemanyagokat három csoportba sorolhatjuk aszerint, milyen nyersanyagból készülnek.

Az első generációs bio üzemanyagot ehető alapanyagból, gabonából állítják elő. Az etanolt keményítő és cukor tartalmú mezőgazdasági terményekből, például búzából, kukoricából, árpából, cukorrépából, burgonyából, maniókából, cukornádból vagy kukoricából nyerhetjük ki. A bio diesel alapanyagai a természetes formában előforduló növényi olajok, mint a szója vagy a repce.

A második generációs bio üzemanyagokat nem ehető nyersanyagokból, például cellulózból (fából, fűfélékből, növényi eredetű szálakból, rostokból) gyártják. Mivel ezeket sokkal nehezebb lebontani fermentációval, mint első generációs társaikat, a gyártás során szükség van egyfajta előkezelésre.

A harmadik generációs bio üzemanyagok előállításánál algák lipidhozamát használják fel.

empty gas station near empty road facing snow capped mountain at daytime

Miért jó nekünk a bio üzemanyag?

Elöljáróban érdemes tisztáznunk, hogy az alternatív energiával, mint amilyen a szél- vagy a napenergia, a legnagyobb probléma a hordozhatóság. Pontosabban ennek hiánya. Ma még ugyanis meglehetősen bonyolult nagy mennyiségű energiát szállítani. A bio üzemanyagokat ezzel szemben könnyen lehet mozgatni, tűrhető az energiasűrűségük és feldolgozásukhoz a meglévő technológiák, infrastruktúrák területén csupán minimális módosítására van szükség.

Emellett a bio üzemanyagok segíthetnek az energiabiztonság megőrzésében olyan területeken, ahol nem állnak rendelkezésre szén-hidrogén-források, viszont adottak a megfelelő mezőgazdasági feltételek.

Ráadásul a bio üzemanyagnak szánt gabona elnyeli a kipufogókból származó szén-dioxidot, ezáltal pedig lassítja a globális felmelegedést. Amikor ugyanis elégetjük az autóinkban, szén-dioxidot bocsátunk ki. Ez azonban az a szén, amit a növények elnyeltek növekedés közben. Ezek alapján úgy tűnik, a növények zéró kibocsátással rendelkeznek. Ez azonban nagyon leegyszerűsített nézőpont.

Buktatók

A bio üzemanyagok használata során nemcsak előnyökkel kell számolnunk. Érdemes a hátulütőket is számba vennünk.

Az első generációs bio üzemanyagok kizárólag ehető gabonákból készülnek, ezek pedig néhol az étkezésre szánt gabonától vesznek el termőföldet. Ennek következményeként az élelmiszerárak ellehetetlenülhetnek, hiszen egy mezőgazdasági terület akkor ér többet, ha bio üzemanyaghoz szükséges növénnyel van bevetve. Emiatt a gazdák magasabb árakat fognak kérni az élelmiszerekért, mert ezzel szeretnék kompenzálni bevételkiesésüket.  

Kérdés tehát, mennyire etikus üzemanyag-előállításra használni mezőgazdasági területeket, ha a világ növekvő népességéből nem mindenkinek jut elegendő étel.

Ráadásul, ahhoz, hogy megtermeljük a bio üzemanyaghoz szükséges nyersanyagot, erdőket és őshonos növényeket kell kivágnunk. Ez együtt jár a kiirtott növényzetben élő állatok pusztulásával, egyszóval a biodiverzitás csökkenésével. Ha csökken a növényzet mennyisége, kevesebb növény kevesebb szén-dioxidot tud elnyelni. Bár a helyükre lehet új, bio üzemanyaggyártáshoz szükséges növényeket ültetni, az őshonos erdő mégis szinte mindig jobban magába tudja szívni a légkörbe kerülő szén-dioxidot, mint az újonnan ültetett fajok.

A nyersanyagként használt gabonák termelése, a műtrágyázás, a rovarirtószerek használata, valamint a növény üzemanyaggá alakítása sok energiát igényel. Az előállításhoz használt energia jó része szénből és természetes gázokból származik, ezért a bio üzemanyagok nem tudnak annyi olajat helyettesíteni, mint amennyi a gyártásukhoz szükséges.

A híres főemlőskutató, Jane Goodall úgy nyilatkozott, a bio üzemanyagnak szánt cukornád és pálmaolaj olyan mértékben károsítja az esőerdőket, hogy fel kellene hagyni a termesztésükkel.

Végül érdemes elfogadnunk, hogy néhány terület egész egyszerűen alkalmatlan a bio üzemanyaghoz szükséges gabona termesztésére. Alaszka például nem megfelelő hely arra, hogy évről évre hatalmas termésátlagokat hozzon. Az ehhez hasonló térségek továbbra is rá lesznek kényszerülve az üzemanyag-importa, az energiafüggés tehát továbbra is megmarad.

white Diesel gas pump station

Cellulózé a jövő?

A jövőt illetően azt látjuk, sokan bíznak a bio üzemanyagok előnyösebb előállításában, valamint innovatívabb nyersanyagok használatában. A fűfélék és a facsemeték például jelentős mennyiségű cellulózt tartalmaznak. Ez azért érdekes, mert a cellulóz olyan erős anyag, amely a növények sejtfalát alkotja és amely a növény tömegének nagy részét biztosítja. Ha bio üzemanyag gyártására használnánk, az a jelenlegi megoldásoknál jóval hatékonyabb lenne és kevesebb szén-dioxid kibocsátással járna.

Néhány kutató a szalmától várja a bio üzemanyagok megújulását. A szalmából előállított biobutanol ugyanis a bio dieselnél és az etanolnál környezetbarátabb, nem mellesleg költséghatékonyabb lehetőségeket rejt magában. További előnye, hogy csak kis mértékben párolog a benzinkutaknál és ipari felhasználás során, mivel kevésbé illékony.

Érdemes tisztában lennünk vele, hogy a – leginkább hidrogénből és szénből álló – bio üzemanyagok égetése bizonyos fokig hozzájárul a globális felmelegedéshez. Bár a bio üzemanyag csökkenthetné az energiaéhségünket, mégsem tud választ adni minden problémánkra. Abban viszont egyetértenek a szakértők, hogy kevesebb üvegházhatású gázt termelnek, mint a fosszilis üzemanyagok. Arra jók, hogy lassítsák a globális felmelegedést, arra viszont nem megfelelőek, hogy megállítsák vagy esetleg visszafordítsák azt. A bio üzemanyag ezért csupán átmeneti megoldás lehet, amíg ki nem találunk valami jobbat.

Addig is érdemes törekednünk az energiaválság megelőzésére. Ennek érdekében két lehetőség közül választhatunk. Az egyik szerint tudatosabban kell használnunk az energiát és fel kell hagynunk a rendelkezésünkre álló források pazarlásával. A másik megoldás, hogy növeljük az ún. tiszta energia – leginkább a szél- és napenergia – használatának mértékét.

Kezdésnek ezek is megteszik, de továbbra is szükségünk lesz némi folyékony üzemanyagra. Ehhez pedig döntéseket kell hoznunk arról, vajon melyikkel teszünk legtöbbet környezetünk megóvásáért.

Ez a cikkem a Zöld Ipar Magazin július-augusztusi számában jelent meg.

Kép: unsplash

Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!

Minden jog fenntartva!

Korai klimax - kiváltó okok és megoldások

Ízelítő a kepmas.hu-ról

Amikor a 40 az új 30, sok nő érzi lendületesnek és fiatalnak magát a harmadik X után is: gyermeket vállal, karriert épít vagy épp megvalósítja önmagát. Ennyi idősen kevesen gondolnak a változókorra, pedig a menopauza már a harmincas korosztályt is érintheti.  

silhouette of a woman with pink and purple sky

Ki irányít?

„A fogamzásgátlási módszerekkel a nők maguk dönthetnek arról, mikor legyenek állapotosak vagy mikor menstruáljanak – kezdi a témát dr. Gyovai Gabriella nőgyógyász. – Ehhez a szabadsághoz képest furcsa és ijesztő lehet az a tünetegyüttes, amely a termékeny kor végét harangozza be. Ezek a jelenségek ugyanis kevésbé kontrollálhatók, ráadásul a kezelésekről is megoszlanak a vélemények.”

Önmagában már az is megtépázhatja az önbizalmunkat, ha úgy érezzük, nincs a kezünkben a gyeplő, nem mi irányítunk, nincs ráhatásunk a dolgokra. Emellett még szembe kell néznünk az öregedéstől és az ismeretlentől való félelmeinkkel is. Ráadásul a változókort számos olyan panasz kísérheti, amely testileg-lelkileg megviselheti a nőket. Ha ez a folyamat a vártnál évekkel vagy akár évtizedekkel korábban következik be, még inkább ijedtséget szülhet.

..

Sokasodó tünetek, sokkoló diagnózis

A korai, azaz perimenopauzát rendszerint akkor diagnosztizálják, amikor egy harmincas-negyvenes éveiben járó nő orvoshoz fordul, mert menstruációs zavarokkal küzd vagy nem sikerül teherbe esnie.

Néhány esetben viszont már a nőgyógyászati vizsgálatot megelőzően is árulkodnak jelek a testünkben végbemenő változásokról. Ezek többnyire megegyeznek azokkal a tünetekkel, amelyek a természetes menopauzát is kísérik.

„A korai menopauza során az agyalapi mirigy tüszőserkentő hormonja magas, és a hormonszintek sem teljesen stabilak. Ez idő tájt hőhullámok, mellfeszülés, alvászavar, ingerlékenység, ízületi fájdalom, vagyis klimakterikus arthropátia, valamint gyors csont- és kollagénvesztés jelentkezhet” – sorolja dr. Gyovai Gabriella.

„Azt hittem, meghalok”

Valami hasonlót tapasztalt a 44 éves Vali is. „A ciklusom mindig olyan pontos volt, mint egy óramű, így könnyen tudtam tervezni. Egy éve azonban furcsa változást vettem észre magamon. Először autóvezetésnél tűnt fel, hogy hamar kiborulok, ha valaki nagyon lassan megy előttem vagy ügyetlenkedik. Az irodában – ahol vezető beosztásban dolgozom – elkezdtem máshogy viselkedni, mint eddig. Ha nem értette valaki a feladatot, amit kiadtam, hamar elkezdtem kiabálni. A férjemnek is feltűnt a változás…

A teljes cikket a kepmas.hu oldalon olvashatjátok.

Kép: unsplash

Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!

Minden jog fenntartva!

A fiatalok körében az öngyilkosság a második leggyakoribb halálozási ok - Fontos a prevenció

A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány sajtóközleménye

grayscale photography of hands under body of water

"Van, hogy elég a meghallgatás is…
Közel ezer öngyilkossági gondolat a telefonban

Az Öngyilkoság Megelőzésének Világnapját minden év szeptember 10-én tartják az IASP (International Association for Suicide Prevention) kezdeményezésére a WHO közreműködésével.


Évente körülbelül egymillió ember hal meg a világon öngyilkosság következtében. 2018-ban 1656-an követtek el öngyilkosságot Magyarországon, 22-vel többen, mint 2017-ben. A 15-29 éves fiatalok körében az öngyilkosság a második halálozási ok világszerte. A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány Lelkisegély-vonalán 2018-ban 990 beszélgetésében merült fel öngyilkossági gondolat.

A lelkisegély-szolgálatok kiemelt feladata az öngyilkosság-prevenció. Gyakran már a meghallgatás, az empatikus odafordulás segít oldani azt a nagyon beszűkült tudat állapotot, ami végzetes is lehet. A telefonon keresztül – ritkábban chat szobánkban vagy levélváltások útján – érzelmi támogató mondatok és új nézőpontot adó kérdések érkezhetnek. Ha sikerül a megkeresőt közös gondolkozásra hívni, akkor feltárulhatnak a valódi megoldások felé vezető utak. Ehhez nagy bizalom kell a segítséget kérő részéről, és minden negatív érzés és gondolat elfogadása a segítő részéről. Mi hiszünk a meghallgatás, az empátia, a beszélgetés erejében. Felismerjük azt is, amikor a segítő beszélgetés eszközei nem tudnak elegendőek lenni, és felajánljuk a konkrét személyes segítség szervezését, ami öngyilkossági veszély esetén akár a mentő kihívását is jelenti.


Segélyvonalaink mellett önkéntesek látnak el ügyeletet. Olyan felelős felnőttek, akik munka, család, tanulmányok mellett heti 4-5 órát szabadidejükből gyerekek és fiatalok meghallgatására szánnak. A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány évente több alkalommal toboroz és képez jelentkezőket erre a nem könnyű feladatra."

Az öngyilkosságokról korábban a life.hu számára készítettem cikket. Olvassátok, és figyeljünk egymásra!

Kép:unsplash

Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!

Minden jog fenntartva!

 

Közösségi kert: egy hely, ahol szabadnak és hasznosnak érezhetjük magunkat

Ízelítő a Képmás online-on megjelent cikkemből

Néhány éve szokatlan tevékenységbe kezdett néhány kertbarát városlakó. A paneldzsungelek erkélyein és városi parcellákban zöldséget, gyümölcsöt kezdtek termeszteni. Sokan szkeptikusan szemlélték őket, pedig az angolszász területeken több évtizedes hagyománya van a közösségi kerteknek. Mára létjogosultságot nyert ez a fajta kertművelés, hiszen a belvárosi telkeken sorban állnak a jelentkezők. Összeállításunkból bepillantást nyerhetnek a közösségi kertek múltjába, jelenébe, jövőjébe.

kek_meszarosannarozsa.jpg

...

„A Kortárs Építészeti Központ 2006 óta foglalkozik többek között városi zöldfelület-növeléssel is – mondja Kertész Monika, a KÉK alapító tagja és kurátora, a Közösségi kertek program vezetője. – Az alapítvány elsődleges célja az volt, hogy megvizsgáljuk a program hazai adaptálhatóságát, kidolgozzuk a jogi hátteret. Igyekeztünk új platformot teremteni az építészeti kultúrának, valamint köztes vagy hosszútávú alternatívát találni az üres, használaton kívüli területek kezelésére.”

A várható kedvező hatások dacára a program nem indult zökkenőmentesen. Kezdetben a szervezet sok támadást kapott amiatt, hogy szennyezett levegőjű városi környezetben termesztenek növényt. Az aggályok eloszlatása érdekében a KÉK munkatársai eltérő területekről származó, talaj alatti és feletti zónából vett mintákat vizsgáltattak be.

kek_nagy_viktor.jpg

Rózsa Teodóra és barátja szintén egy szegedi közösségi kert aktív tagja. Teodóra úgy véli, akkor is bátran el lehet kezdeni kertészkedni, ha az ember nem jártas a növénytermesztésben. „Bálint gazda tanácsait olvasgattam, végigkérdeztem a barátaim, mit hogy érdemes ültetni. Gyakran figyelem a rutinos kertművelőket, akik ötletekkel, tanácsokkal látnak el. Kiderült, hogy néhány régi ismerősömmel kertszomszédok vagyunk. A kertészkedés így valóban közösségi élménnyé vált. Odaadóan művelem a kertet, amely friss zöldséggel lát el minket, és ahol mindig belső megnyugvást lelek.” 

...

A közösségi kertek pozitív hozadékai egyre több kétkedőt győznek meg arról, hogy szükség van hasonló jellegű projektekre. De vajon milyen lehetőségek rejtőznek még a városi kertekben?  „A Kortárs Építészeti Központ elsődleges célja az volt, hogy a közösségi kertek meghonosodjanak és elterjedjenek Magyarországon – összegez Kertész Monika. – Jelenleg azt vizsgáljuk, hogyan fejleszthetjük a programot. Leginkább a tetőkertek és a vertikális kertek kérdése foglalkoztat minket. Szeretnénk bevezetni, és meghonosítani Budapesten a közösségi komposztálást is.

A teljes cikket a kepmas.hu-n olvashatjátok.

Kép:KÉK (Nagy Viktor, Mészáros Anna Rózsa)

Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!

Minden jog fenntartva!