Az utóbbi időkben egyre többször halljuk, hogy a húsfogyasztás jelentős hatással van a klímaváltozásra. Vajon csak az jelent megoldást, ha minél többen lemondunk az állati eredetű élelmiszerekről? Vagy csak a nagyüzemi állattartás okoz problémát? A Greenpeace agrárkampány-felelőse, Dr. Rodics Katalin válaszolt a kérdéseimre.
A Greenpeace nyolcadik éve dolgozik azért, hogy nagyobb figyelmet és több támogatást kapjon az ökológiai gazdálkodás. Miért tartották fontosnak, hogy felkarolják ezt a fajta mezőgazdasági gyakorlatot?
Bár évtizedek óta ismert, miként hat a nagyüzemi állattartás az éghajlatváltozásra, az emberek sokáig magánügyként tekintettek arra, mit esznek. Amikor a Greenpeace elkezdett erre a témára fókuszálni és cikkeket megjelentetni, többen felháborodtak, mert nem akarták, hogy beleszóljunk abba, mi kerül a tányérjukra. Holott az emberiség alapvető feladata – ha fenn akar maradni – hogy átgondolja, mit eszik és mit tesz a Földdel. Egyrészt tehát mindenkinek tudnia kell, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság fenntarthatatlan. Másrészt a tavalyi évben két jelentés is felhívta a figyelmet arra, milyen súlyos problémával állunk szemben. A Biológiai Sokféleség Egyezmény Testülete (IPBS) szerint a Földön jelenleg ismert öt millió fajból egy millió áll a kipusztulás szélén, vagyis 10-15 éven belül eltűnhetnek, ha nem változtatunk a jelenlegi mezőgazdasági és étkezési gyakorlaton. A Klíma Kormányközi Testületének (IPCC) jelentése alapján pedig, ha szintén 10-15 éven belül nem szorítjuk másfél Celsius fok alá a hőmérséklet-emelkedést, visszafordíthatatlan, öngerjesztő folyamat indul be, ez pedig beláthatatlan következményekkel jár az élővilágra, a bolygóra és így az emberre nézve is.
Mindkét lehetőség félelmetesnek tűnik.
Pontosan. Talán nem is gondolnánk, de a klímaváltozásban és az élővilág pusztulásában a mezőgazdaság a legmeghatározóbb tényező. Az ipari, óriási monokultúrával, rengeteg vegyszerrel dolgozó, nagyüzemi élelmiszernövények előállítása mellett a nagyüzemi állattartás is nagyon komoly veszélyeket rejt magában. Ha csak a húsipart vizsgáljuk, azt látjuk, hogy globálisan ez az ágazat ugyanannyi üvegházhatású gáz kibocsátásáért felelős, mint a teljes közlekedési szektor. Tehát az összes hajó, kamion, repülő, autó, vonat és egyéb jármű ugyanúgy 14-16 százaléknyi káros gázt juttat a légkörbe, mint a nagyüzemi állattenyésztés.
Ezek szerint az a legjobb, ha minél többen lemondunk a húsfogyasztásról?
Ahogy azt a less is more oldalunkon is hangsúlyozzuk, nem azt várjuk, hogy mindenki legyen vegán vagy vegetáriánus – bár minél többen részesítik előnyben a növényi étrendet, annál jobbat teszünk a Földnek – csak azt kérjük, hogy hetente minél többen iktassanak be néhány húsmentes napot.
A tisztán növényi alapú étrend erősen megosztja az embereket, sokakat nehezen lehet meggyőzni arról, hogy kevesebb hússal is lehet egészségesen élni.
A WHO két évvel ezelőtti jelentéséből kiderül, hogy az európaiak 75%-kal több hústerméket esznek, mint amennyire a szervezetüknek szükségük lenne. A túlzott húsfogyasztás hatására növekszik a kettes típusú diabétesz, az elhízottak, valamint a szív-és érrendszeri betegek száma. Ebből is látszik, hogy mind a Föld mind a saját egészségünk miatt ugyanabba az irányba kéne tartanunk. Bár nehezen és lassan történnek változások, itthon és globálisan viszonylatban is kezd divatba jönni a vegetáriánus étkezés. Sokan klímavédelmi okok miatt állnak át növényi étrendre. Jelenleg még nem egyszerű húsmentesen étkezni, ha valaki a közétkeztetést választja vagy étteremben szeretne enni. Mégis úgy látom, egyre több embert lehet meggyőzni arról, hogy megfelelően összeállított étrenddel hús nélkül is fedezhetjük a megfelelő mennyiségű fehérjét és egyéb vitaminokat, ásványi anyagokat. Ha valaki mégis ragaszkodik a mindennapos húsfogyasztáshoz, az lehetőleg legeltetett, szabadon tartott állatból származzon!
Miért jobb a legeltetés a nagyüzemi állattartásnál?
A legeltetett állattartásnak hazánkban is klímavédő hatása van, ha megfelelő létszámú és megfelelő fajtájú állatot – például a nemzeti parkjainkban található szürke marhát vagy rackát – tartunk. A gyepek jelentős szénmegkötő lehetőséggel és kapacitással bírnak. A jó állapotban lévő legelők a talajjal együtt több CO2-t köthetnek meg, mint az erdők. Ezért is lényeges, hogy a természettel harmóniában, a természeti erőforrásokat használva termeljük meg az élelmiszereinket. Ezt úgy érhetjük el, ha a nagyüzemi állattartás helyett elsősorban az ökológiai zöldség- és gyümölcstermesztés kapja a különböző anyagi támogatásokat.
Mi a gond a nagyüzemi állattartással?
Mint említettem, az összes üvegházhatású gázok 14%-áért a nagyüzemi állattenyésztés felelős. A környezetvédelmi aggályok mellett azonban egy etikai kérdés is felmerül, mégpedig hogy tudjuk-e etetni az emberiséget. A nagyüzemi állattenyésztés miatt ugyanis a Föld teljes mezőgazdasági területeinek 75%-án nem az embereknek termelünk növényi táplálékot, hanem a nagyüzemi állatoknak takarmányt. Emiatt például Dél-Amerikában bevett szokás, hogy az amazonasi esőerdők felégetése után óriási szójaültetvényeket alakítanak ki, amelyek élőhelyeket tesznek tönkre. Ráadásul azt az értékes esőerdőt vágjuk ki, amely oxigént termel nekünk. A szállításról pedig még nem is beszéltünk. Az európai haszonállatokat dél-amerikai szójával etetjük, mert olyan mennyiségben akarunk húst fogyasztani, hogy az európai mezőgazdasági területeken nem tudunk elegendő takarmányt előállítani. Ha visszafognánk a húsfogyasztást, Magyarországon is tudnánk megfelelő mennyiségben takarmányt, például lucernát, lóbabot termelni. Ez már csak azért is előnyös lenne, mert akkor kevesebb műtrágyát kellene használnunk, hiszen a talajban meglennének a növényeknek szükséges nitrogénvegyületek. A kevesebb műtrágya az éghajlatra is kedvezően hatna, egészségesebb lenne a talaj, több CO2-t tudna megkötni (az agyonvegyszerezett talaj ugyanis CO2-t bocsát ki). Ha csökkenteni szeretnénk az üvegházhatású gázok mértékét, helyre kellene állítanunk a felborult rendszert.
A nagyüzemi állattartás kapcsán gyakran felmerül a vád, hogy tetemes mennyiségű antibiotikumot használnak. Ez nálunk is így van?
Igen, az európai gyakorlat része, hogy nemcsak a betegségek megelőzése miatt kerül elő az antibiotikum, hanem azért is, hogy „felpumpálják” az állatokat. A WHO már évekkel ezelőtt megkongatta a vészharangokat, ugyanis az elmúlt években minden antibiotikumra rezisztens baktériumok fejlődtek ki. Ha az állattelepek továbbra is ekkora mértékben alkalmaznak antibiotikumokat, nem lesz mivel gyógyítani az embereket. Bár ez egy világméretű járvánnyal ér fel, mégsem történtek változások. Magyarországon 2015-ban például egy kilogramm hús előállításához 211 mg antibiotikumot használtak. Összehasonlításként Norvégiában ekkora húsmennyiségben csupán 2 mg antibiotikumot mutattak ki. Tavaly egy reprezentatív felmérést végeztünk. A magyar lakosság 95%-a egyetértett azzal, hogy több támogatás kellene az ökológiai gazdálkodóknak, mert szívesen fogyasztanának egészségesebb ételeket. Ennek ellenére még nem sok változás történt kormányzati szinten.
Számos veszélyes hatást összefüggésbe hoztunk a nagyüzemi állattartással. Melyik ezek közül a legsúlyosabb?
Leginkább a klímaváltozás, a felmelegedés és a pusztuló élővilág.
Teljes vegán étrenddel csökkenthetjük ezeknek a mértékét?
Erről óriási viták folynak. A kutatók álláspontja megoszlik azzal kapcsolatban, mennyire fenntartható a vegán étrend. A reform konyhákban divatos manapság az avokádó, a pálmaolaj, a kókuszzsír vagy a kókusztej. Ezeket viszont a világ másik végéről szállítják ide. Ha így nézzük, egyáltalán nem pozitív ennek az étrendnek a hatása. Az viszont tény, hogy minél több zöldséget, gyümölcsöt eszünk, annál jobbat teszünk a bolygónak. Ha valaki kizárólag a növényi étrend mellett teszi le a voksát, fontos, hogy helyben vagy a régióban termelt zöldségekkel, gyümölcsökkel táplálkozzon. A savanyú káposztából például több C-vitamint tudunk felvenni, mint a narancsból vagy a citromból. Amit választunk, azzal szavazunk. Nem mindegy tehát, hogy mire adjuk ki a pénzünket.
Mi jelenthet megoldást?
Sokat dolgozunk azon, hogy az emberek tisztában legyenek az étkezés és a klímaváltozás összefüggéseivel. Öröm látni, hogy a Fridays For Future tüntetéseken a fiatalok már tudják, mi milyen következményekkel jár. Egyéni szinten nagyon fontos, hogy tudatosan vásároljunk. Részesítsük előnyben a helyi alapanyagokat és az ökológiai állattartásból származó húsárut! Szánjunk 15-20 percet arra, hogy megtervezzük, mikor mit eszünk! Ha rendszeresen fogyasztanánk vegyszermentes zöldségeket, gyümölcsöket, keressünk a közelünkben egy kosár közösséget! Az újfajta életvitelt ne lemondásként, hanem izgalmas kihívásként éljük meg! Legyünk tisztában vele, hogy minden egyes embernek meghatározó szerepe van a változások elindításában! A legfontosabb azonban, hogy nyomást kell gyakorolni a döntéshozókra. Klíma- és ökológiai vészhelyzet van. Ahhoz, hogy ezt elhárítsuk, az összes ágazat döntéseit felül kell vizsgálni, át kell alakítani az energia, a közlekedés vagy épp a mezőgazdaság eddigi gyakorlatát. Megálljt kell szabnunk az erős nagyüzemi lobbiknak, bent kell tartanunk az országban a bejövő vizeinket, mert Magyarország szárazodik. Minden döntést a klímának kell alárendelni. Ökológia gazdálkodással, helyben termelve, lényegesen kevesebb húst fogyasztva és kevesebb ételt kidobva 50%-kal lehetne csökkenteni az üvegházhatású gázok mennyiségét. Megvan a megoldás, de ehhez komoly társadalmi elszántságra és politikai akaratra lenne szükség. Remélhetőleg minél hamarabb bekövetkezik a változás!
Ez a cikkem a 2020/2. Zöld Ipar Magazinban jelent meg.
Kép: unsplash
Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!
Minden jog fenntartva!
