Pár napja robbant a hír: Nagy-Britanniában a gyerekek kevesebb időt töltenek a szabadban, mint az elítéltek. A brit Guardian hasábjain egy felmérés meglepő eredményeiről olvashatunk. Ebben a bejegyzésben pedig többek között arról, hogyan csalogathatjuk ki a négy fal közül a gyerekeket.

A brit gyerekek háromnegyede kevesebb időt tölt a friss levegőn, mint a börtönlakók. Míg az előbbiek 74%-a  - 2000 szülő elmondása alapján - 5 és 12 éves koruk között kevesebb, mint napi egy órát tölt szabadtéri játékkal, az utóbbiaknak egy ENSZ rendelkezés szerint naponta legalább egy óra hosszát kell a levegőn tartózkodniuk.

A gyerekek ötöde egy átlagos napon nem játszik kint a szabadban. Kilencből egy gyerek még soha nem tette be a lábát parkba, nem járt erdőben, tengerparton vagy egyéb természetes környezetben. A gyerekek kétszer annyi időt töltenek digitális képernyők előtt, mint a szabadban.

Mi az oka mindennek?

A szülők gyakran túlféltik a gyerekeket: tartanak az idegenektől, aggódnak a túl nagy forgalom és a lehetséges balesetek miatt. A csökkenő zöld területekre is sokan panaszkodnak. A nyomasztó mennyiségű iskolai feladat és a későre nyúló munkaidők sem segítik a gyakoribb szabadtéri programok megszervezését. Ezek mellett a digitális technika térhódítása sem elhanyagolható tényező.

Mihez vezet mindez?

Hosszasan sorolhatnám, milyen káros tünetek írhatók a fizikai aktivitást mellőző életmód számlájára, itt azonban csak néhányat emelnék ki: elhízás, cukorbetegség, magas vérnyomás, szívbetegség. A gond pedig az, hogy nemcsak átmeneti állapotról van szó: beteg gyerekből beteg felnőtt lesz

Miért jó a szabadban játszani?

Szemben a zárt térben végzett tevékenységekkal, ha a friss levegőn mozgunk, energikusabbnak érezhetjük magunkat. Mivel a szabadban könnyebben terelhetjük el bosszantó gondjainkról a figyelmünket, mint a lakásban, már egy kiadós séta után is nyugodtabban és felfrissülve folytathatjuk a napunkat. Ha mindezt kellemes, napsütéses időben tesszük, pótoljuk az elhasznált D-vitamint is. Jó közérzet, egészséges csontok. Kell ennél több?

Kell! Még pedig az aktív játék, amely elsődleges és legtermészetesebb útja a tanulásnak. Ahhoz, hogy a gyerekeinkből egészséges, sokoldalú és boldog felnőttek legyenek, hangsúlyt kell fektetnünk a megfelelő játékra. Azok  a gyerekek, akik rendszeresen játszanak a szabadban, közvetlen tapasztalatot szereznek az időjárásról, az évszakokról és az állatvilágról; a későbbiekben pedig jobban fel tudnak mérni veszélyhelyzeteket, könnyebben oldanak meg problémákat és javul a kreativitásuk.

Hogyan csábítsuk a szabadba a gyerekeket?

1. Tanítsuk meg őket közlekedni!

A csecsemők többórás "szellőztetése" és altatása is remekül megoldható a babakocsiban. Ahogy cseperednek, jöhetnek a kismotorok, futóbiciklik, triciklik és biciklik. Ha tudunk, érdemes forgalom elől elzárt terepet keresni ezeknek a mozgásformáknak. Amikor eljön a hétvége, több idő jut közös családi programokra: kirándulásra, túrázásra, erdőjárásra, uszodára, biciklizésre, esetleg evezésre. A nagyobbak görkorizhatnak és száguldhatnak a saját biciklijükkel, a kicsiknek pedig megfelelő kényelmet nyújtanak a szülők járműveire szerelt kisülések. Családi bicajtúrákon észrevétlenül taníthatjuk meg a megfelelő közlekedési morált és a KRESZ alapjait.

2. Tanítsuk meg őket kooperálni másokkal!

A mozgás, a sportolás öröme mellett a kötetlen játékra is sort keríthetünk a szabadban. A hétköznapok során a legtöbb városlakónak lehetősége van játszótérre vinni gyermekét. Jó pár éve számos játszótér megújult, bababarátabb, biztonságosabb lett. Zárható kapuk és esésbiztos betonlapok váltották fel a szocializmusból örökölt rakétamászókákat és mókuskerekeket. Aki kertes házban lakik, csúszdát, hintát, homokozót állíthat fel, és áthívhatja gyermeke barátait is. A hangsúly ugyanis nemcsak a stopperrel mért, aztán pedig kipipált szabadban töltött perceken van, sokkal inkább a legkülönfélébb készségek fejlesztésén. A szociális készségek formálása és a szabadidős játékok kapcsán kikerülhetetlen kellékek a játszótársak és a kortársak. A gyerekeknek meg kell tanulniuk, hogyan bánhatnak társaikkal és viselkedésük milyen hatást válthat ki a másik félből. A kulturált együttélés alapjait ekkor sajátítjuk el.

3. Tervezzünk!

Sokszor a szorosra szabott napirend az oka a mindennapi rohanásnak. Akinek kisgyereke van, tudja, mennyire nem egyszerű időben elindulni bárhova is. Ilyenkor gyakran pattanunk autóba, hogy ne késsünk el sehonnan. Átgondoltabb tervezéssel azonban kétkerekűvel is eljuthatunk A pontból B pontba. Egy kellemes, ráérős, türelmetlen sürgetésektől mentes szombat vagy vasárnap délutáni sétával is sokat tehetünk azért, hogy több időt töltsenek a gyerekek a levegőn.

A szabadtéri tevékenységekre szoktatást nem lehet elég korán kezdeni. Bár sokszor kényelmes és kézenfekvő megoldás a család legfiatalabb tagjait a TV és a számítógép elé ültetni, hosszútávon azonban ezekkel többet ártunk, mint használunk. Elég hamvába holt ötlet tiniket kirángatni a táblagépek vagy az okostelefonok elől. Ha tehetjük, minél kisebb korban mutassuk meg gyermekeinknek, hogyan érezhetik magukat jól a természetben! Ehhez pedig a legfontosabb továbbra is a felelősségteljes szülői példamutatás.

Az összeállítás forrása:

http://www.theguardian.com/environment/2016/mar/25/three-quarters-of-uk-children-spend-less-time-outdoors-than-prison-inmates-survey

http://www.webbeteg.hu/cikkek/sport_egeszseg/8991/mozgasszegeny-eletmod-es-betegsegek

http://www.beresalexandra.hu/hirek/irany_a_szabadba_mozogj_a_friss_levegon

A képek forrása:

http://www.minuszos.hu/wp-content/uploads/2014/04/gyerek-internet.jpg

http://www.freeimages.com/photo/playground-1201150