Egy mű, amely a jelenkor társadalmi problémáira reflektál és közben mégis gyönyörködtet. Tóth Krisztinától ajánlom nektek a Párducpompát. A tárcanovella-gyűjteményt nyáron kaptam a születésnapomra. Egy hónappal korábban személyesen is találkoztam Tóth Krisztinával és egy interjút is készítettem…

Lihegve rohant egy sötét alak után a fénytelen folyosón. Az izmai megfeszültek, a szíve vadul kalapált. A lidérces árnyék túl messzire távolodott már, hogy utolérje. Térdre rogyott és zihálva kapkodta a levegőt. Verejtékben úszva ébredt. Rápillantott az ébresztőórájára. Egy óra harmincnégyet…

Több tucatnyi befőttes üveg áll a konyhapultomon. Feszülő köténnyel a derekamon, feltűzött hajjal bámulok bele a lekvárfőző kondérba. Ahogy ritmusosan keverem a narancssárga levet, a szétmálló massza lassan, gyengéden magába szippant. Tehetetlenül örvénylek befelé, a kimagozott sárgabarackszemek…

Pontosan tíz perccel nyitás előtt érkezem. Tanácstalanul állok a sorszámadó automata előtt. Legalább húsz lehetőség közül választhatok. Tüzetesen végigolvasom a választható ügyek listáját. Útlevél? Nem. Szociális segélyek? Nem. Gyámság alá helyezés? Nem. Adóbevallás? Nem egészen. De valami ilyesmi.…

Hatvanöt éves vagyok. Egyedül élek egy unalmas kis határ menti városban. A férjem húsz éve hagytam el. Azóta akadt egy-két futó kalandom, de végül mindegyik jelölttől megváltam. Egyszerűen azt éreztem, hogy meg sem közelítik kultúrában és intellektusban azt a szintet, amely elengedhetetlen lenne…

Zsófi illedelmesen megvárta, míg az idősebb utasok lekászálódtak előtte az ütött-kopott szerelvényről, aztán átvetette táskáját a vállán, és az ő tornacipője is megindult a tömeggel a váróterem felé. A motorvonatok fülsiketítő zaja elől gyorsan a vizeletszaggal átitatott aluljáró felé vette az…

Amikor a sármos és merész Kristóf először pillantotta meg Julit a puha, süppedős fotelekkel berendezett, gondtalanság ígéretével kecsegtető belvárosi romkocsmában, rögtön szemet szúrt neki a lánybúcsú koktéloktól hangos, viháncoló csajai között a sarokban leszegett fejjel gubbasztó, elcsigázott…

Különös fintora a sorsnak, hogy ma éppen július 14-e van. A franciák, akiknek a nyelvére és kultúrájára feltettem az életem, most lelkesen ünnepelnek a Marseillaise taktusaira. Az én tiszteletemre most Piaf-sanzonok szólnak. A hatalmas tölgyfák az ittlévők felének adnak enyhet, a többiekre erősen…