A napokban Dr. Döncző Margit gyermekgyógyász obezitológussal beszélgettem a gyerekkori elhízásról. A bővebb interjút hétfőn olvashatjátok a Life.hu-n. Most néhány elgondolkodtató tényt emelek ki, amelyekből kiderül, milyen lesújtó a magyar lakosság egészség- és testtudata.

1. Háromszor annyian!

Az utóbbi húsz évben minimum a háromszorosára nőtt a túlsúlyos gyerekek száma Magyarországon. Az Európai Unió tagállamait összehasonlítva a magyar nők a legelhízottabbak. Férfiaink a dobogó negyedik fokán foglalnak helyet. Az Unióban 12 millió (!!!) gyerek elhízott!

2. Nem a méret a lényeg

A testtömegindex nem mutatja meg pontosan, elhízott-e valaki. Manapság úgy gondolják a szakértők, hogy a testtömeg percentilis görbe megbízhatóbb képet ad a páciens állapotáról. Ami igazán lényeges, az a zsírtömeg mértéke. Ezt speciális eszközökkel határozzák meg.

3. Nem(csak) a genetika a hibás

Az elhízások csupán 1-3%-ának áll a hátterében organikus, azaz szervi ok, mint például valamilyen hormonális elváltozás vagy genetikai probléma. Az esetek 97-99%-ában a nem megfelelő családi és táplálkozási minták, valamint a mozgásszegény életmód felelős azért, ha túl sokat mutat a gyerek alatt a mérleg. Iker vizsgálatok bizonyítják, hogy ha az ikerpár egyik tagja olyan családhoz kerül, amelynek tagjai elhízottak és helytelen táplálkozás jellemzi a család mindennapjait, a gyermek ezt a mintát tanulja meg, és ezt fogja követni. Ha az ikerpár másik tagja olyan családhoz kerül, ahol nagy figyelmet fordítanak a tudatos táplálkozásra, nagyobb eséllyel lesz megfelelő testsúlyú. 

4. A kezdetek

Érdemes már rögtön a gyermek megszületése után odafigyelnünk arra, mennyi anyatejet vagy tápszert adunk gyermekünknek. Szoros kapcsolat van ugyanis a gyerekkori és a későbbi, felnőttkori elhízás között. Aki ugyanis már csecsemőként túlsúlyos, abból 25%-os valószínűséggel lesz elhízott felnőtt. Ha viszont valaki tiniként küzd a kilókkal, már 80%-kal nagyobb az esélye a felnőttkori elhízásra. Vagyis minden negyedik elhízott kamasz felnőttként is túlsúlyos lesz.

5. Mit okoz a túlsúly?

Többek között ízületi deformitás, cukorbetegség, inzulinrezisztencia, magas vérnyomás és egyéb érrendszeri betegségek írhatóak a (gyerekkori) elhízás számlájára. Emellett az elhízott gyerekeknek azzal is szembe kell nézniük, hogy könnyen a kortársközösségek gúnyolódásainak céltáblájává válnak.

6. Ha válogat a gyerek

A válogatósság problémájának megoldása a szülői példamutatásban keresendő. Talán nem is gondolnánk, milyen sok múlik azon, hogy a szülők hogyan viszonyulnak a táplálkozás témájához és milyen mintát mutatnak a gyermeküknek az étkezések során. Ezenkívül érdemes azt is végiggondolnunk, hogy szülőként mit engedünk meg a gyerekünknek és mit nem.

7. Családtagok és a tudatos táplálkozás (, illetve ennek teljes hiánya)

Általában az anyák azok, akik igyekeznek minél egészségesebb ételeket tenni gyermekük elé. Az apák gyakran nem partnerek ebben. A nagyszülők pedig túl sokszor igyekeznek édességekkel tárgyiasítani a szeretetüket. Ezzel viszont többet ártanak, mint használnak.

8. Édesség? Szó se lehet róla!

A szakember szerint nem helyes napi (!) rendszerességgel csokoládét, süteményt és egyéb nyalánkságokat adni a gyereknek. Helyesebb, ha gyümölcsökkel és müzlikkel enyhítjük az édes íz iránti vágyukat.

9. Reggeli? Csak otthon!

Sok gyereket reggeli nélkül engednek el iskolába óvodába. A kiegyensúlyozott reggelinek nem lehet alternatívája az, hogy a család reggel megáll egy pékségnél, és süteményt nyom a gyerek kezébe. Ideális esetben a reggelit minden gyereknek otthon kellene elfogyasztania. (Az már csak ráadás, hogy az útközben elmajszolt reggeli hogyan hat a gyerekek fogazatára. Ha kíváncsi vagy az elrettentő magyar valóságra, kattints a dentálhigiénikussal készített interjúmra!)

10. A módszer

Ha egy gyerek elhízott, fontos, hogy ne éheztetéssel igyekezzünk megszabadítani a pluszkilóktól. Egyrészt a növekedéssel párhuzamosan változnak a gyermek testének arányai, másrészt elengedhetetlen a megfelelő táplálkozási szokások kialakítása és a rendszeres, nem feltétlenül intenzív testmozgás. Ez naponta 30-45 perc mozgást jelent az iskolai testnevelés órákon kívül.

Az életmódváltás során fontos, hogy a gyereknek legyen egy társa a családból, akire támaszkodhat, aki biztatja és aki vele együtt diétázik és sportol. Ezt a szerepet többnyire az anyák vállalják magukra. A közös célok és programok nemcsak a testsúly idealizálásában segítenek, hanem a szülő-gyerek kötődés erősítésében is.

Kép: unsplash

Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!

Minden jog fenntartva!