A Humusz Szövetség huszonnegyedik éve dolgozik azért, hogy minél több embernek mutasson mintát egy környezettudatos, hulladékszegény életmód kialakításához. A szövetség tagjai a tavalyi évben sem tétlenkedtek. Az elért eredményekről, tervekről, valamint a magyarországi és az uniós hulladékgazdálkodás gyakorlatáról Merza Péterrel, a Humusz Szövetség oktatási programvezetőjével beszélgettünk.
Milyen sikereket értek el 2018-ban?
A tavalyi év során számos rendezvényen volt alakalmunk megjelenni, hulladékos szemléletformáló játékainkkal, előadásokkal népszerűsítettük a nulla hulladékos életmódot.
A tavalyi év tavaszának nagy programja volt a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával megvalósított NuHu Bagoly Klub, aminek célja a pedagógusok hulladékos szemléletformálása volt. Az online kommunikáció területén két nagy kampányunk valósult meg: a Márciusi Műanyag Böjt, valamint az Adventi Zöld Kalendárium. A nemzetközi hálózattól júniusban átvett és magyar felirattal ellátott „Zero Waste Revolution” kampányvideó számunkra is meglepő eléréseket produkált a neten. Nemzetközi szinten is aktívak voltunk: részt vettünk a Zero Waste Europe éves találkozóján Brüsszelben, Visegrádi projektünk keretében Örményországban tartottunk előadásokat komposztálás témájában, Londonban részt vettünk az ötödik nemzetközi betétdíj találkozón.
Magyarország milyen sikereket mondhat magáénak? Kevesebb hulladékot termeltünk, mint a korábbi években?
Mivel a környezeti adatok monitorozása egy lassú és összetett folyamat, a tavalyi évről nem tudok még nyilatkozni. Jellemzően a tárgyévet követő év végén állnak rendelkezésre az első adatok. Az Európai Unió átfogó környezeti jelentése például csak ötévente jelenik meg, legutóbb 2015-ben adták ki. Ilyen módon a 2018-as változásokról még nagyon korai beszélni. A 2016-os év adatai viszont már rendelkezésünkre állnak. A KSH felmérése alapján a kezelt települési hulladék Magyarországon 3734 ezer tonna volt. Ez azt jelenti, hogy egy főre éves szinten kb. 373,4 kg települési hulladék jut. Ehhez még gondoljuk hozzá az ipari hulladékot (5818 ezer tonna/ év), az építési-bontási hulladékot (4718 ezer tonna/ év), a veszélyes hulladékot (551 ezer tonna/ év), a mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékot (645 ezer tonna/ év). Mindez egy főre vetítve durván 1,5 tonna/ év/ fő, ha Magyarország lakosságát 10 millió főnek számoljuk az egyszerűség kedvéért. Az Eurostat adatai szerint ugyanez az EU-ra vetítve 5 tonna/ év/ fő.
Mennyi hulladékot gyűjtöttünk szelektíven?
Magyarországon sajnos még mindig a hulladéklerakás a legjellemzőbb hulladékkezelési mód. A települési hulladékunk közel kétharmadát (57%) lerakóban helyezzük el. Ez közvetlenül károsítja a levegő minőségét, közvetve veszélyes a talaj, a vizek élővilágára és ezáltal az emberre is. Az Európai Bizottság 2017-es beszámolója szerint a lerakásra vonatkozó EU-s átlag ezzel szemben 72%. A KSH 2015-ös adatai alapján Magyarországon a szelektíven gyűjtött lakossági hulladék aránya jelenleg mintegy 30%-ra becsülhető, de fontos hozzátenni, hogy ez még nem jelenti azt, hogy ez mind újrahasznosításra került.
Sikerült csökkenteni az egyszer használatos, illetve a műanyag termékek számát?
Azt látjuk, hogy elindult egy folyamat a lakossági hulladék csökkentésére. A társadalom egyre szélesebb rétege válik érzékennyé az egyszer használatos műanyagok okozta környezetterhelésre. Még messze vagyunk a kívánt állapottól, de az biztos, hogy megnőtt a kereslet az alternatív megoldások iránt. Egyelőre főleg a városi középosztályban tapasztalható nagyobb érdeklődés a műanyagmentes megoldásokra. Budapesten már több csomagolásmentes bolt is található, a vendéglátóhelyek között is kialakult egyfajta „verseny” a fenntartható, környezetbarát „címke” elnyeréséért.
Melyek a legégetőbb feladatai Magyarországnak 2019-ben a környezetvédelem területén?
Az uniós hulladékgazdálkodási rendelet értelmében növelni kell az újrahasznosítható anyagok (papír, üveg, fém, műanyagok) hulladékként való visszagyűjtését és újrafeldolgozásra való előkészítését. A 2020-ra előirányzott 50%-os újrahasznosítási arány eléréséhez meg kell tenni a szükséges lépéseket és erőfeszítéseket, mert ez az arány Magyarországon 2014-ben csupán 31% volt. Itt is érdemes megjegyezni, hogy az újrahasznosítási arányba a hulladékhierarchia elvei szerint az energetikai hasznosítás (hulladékégetés) adatait belevenni szakmailag kifogásolható.
A Humusz Szövetség milyen célokat fogalmazott meg az idei évre?
Kiemelt figyelmet szeretnénk fordítani a közösségi programokra. Az idei évben energiát szeretnénk fektetni a Nulla Hulladék Hálózat felélesztésébe. Szeretnénk bővíteni az önkéntes csapatunkat, idén is várjuk szakmai gyakornokok jelentkezését. Az egyre növekvő érdeklődésre való tekintettel megújítjuk oktatási programunkat és egy új, szemléletformálást segítő pedagógusképzést is hirdetünk.
Kép: humusz.hu (portré) és unsplash.com
Ez a cikkem a Zöld Ipar Magazin január-februári számában jelent meg.
Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!
Minden jog fenntartva!
