Néhány könyv azok közül, amiket a nyáron olvastam

A szerkesztői munkám mellett minden nap olvasok olyan regényeket, amelyeket a szórakoztató irodalom kategóriájába sorolok. A krimi/ thriller és a romantikus műfaj áll hozzám közel, az első (kész) regénykéziratom a cozy crime műfajába sorolható.

A nyarat mégsem bűnügyekkel és nyomozással kezdtem, hanem Tisza Kata Szakáll Péter illúziói című kötetével. Már egyetemistaként érdekelt az emberi lélek, azóta is szívesen olvasok a témába vágó cikkeket. Tisza Katának erről a művéről egy szegedi író-olvasó találkozón hallottam. A szerző a mindennapjainkban jelen lévő függőségeinket vette górcső alá. Elgondolkodtató és megdöbbentő volt olvasni, mi minden válhat addikcióvá az egyén számára.

Szintén pszichológiai témát boncolgatott Hidas Judit Nem vagy többé az apám című műve, amelyben az író azt vizsgálta, hogyan hat a gyermekre a szülők kapcsolata. Ezt két nap alatt elolvastam.

Ezután a krimi műfaj felé vettem az irányt. Szlavicsek Judit Hullámsír című regénye teljesen beszippantott. A stílusa magával ragadott, a cselekmény fordulatokban bővelkedett. Olvasás közben megállapítottam, hogy – bár az E/1-ben megírt történeteket szeretem olvasni – az E/3 narrátor tökéletes választásnak bizonyult.

Ezt követte Szlavicsek Judit nemrég megjelent krimije, a Halál Tihanyban. Itt annyi szereplő jelent meg a történetben, hogy nehezen tudtam követni, ki kicsoda. Ennek ellenére meglepetést okozott a gyilkos kiléte.

Első Musso-regényemként A brooklyni lányt olvastam, pontosabban faltam. A polcomon sorakozik két további műve, amelyek még elolvasásra várnak.

Mivel a Balkán nagy rajongója vagyok, és idén újra eljutottam Szarajevóba, megrendeltem Pap Évától a Mielőtt lemegy a nap, illetve a Mielőtt újrakezdeném című regényeit, amelyek Szarajevóban, Szabadkán és Szegeden játszódnak, és egy család történetét mesélik el. Megindító volt azonosulni az idős főszereplővel, aki a halálos ágyán végigtekint az életén – akárcsak Ivan Iljics –, és azt mérlegeli, hogy vajon helyes döntéseket hozott-e eddigi 83 évében. Magával ragadott az első kötet szarajevói hangulata: a minaretek, a bazárok, na és a hagyományos balkáni ételek. Magam is elkészítettem egy fogást ezek közül, nem sok sikerrel, ugyanis a könyvek világában otthonosabban mozgok, mint a konyhában. Pap Éva művei akkora hatással voltak rám, hogy felvettem a kapcsolatot az írónővel, és október 24-ére elhívtam hozzánk, Szentesre, a könyvtárba, ahol egy író-olvasó találkozón fogok beszélgetni vele. Korábban Karády Anna, Varró Dániel és Darvasi László beszélgetőpartnere voltam hasonló rendezvényeken.

A romantikus vonalat a nyáron többek között Anne L Green Toszkána vére és Borsa Brown Szenvedély Sevillában című kötetei képviselték. Előbbitől ez volt az első regény, amit olvastam, és az igazat megvallva, nem fogott meg. Borsa Browntól már számos regényt olvastam. Azokhoz képest ezt a könyvet gyengébbnek éreztem, bár megindítóak voltak azok a részek, amelyek Borsa elhunyt írótársának – és több kedves regényem szerzőjének –, R. Kelényi Angelikának állítottak emléket.

Gyergyai-Szabó Mariann

Kép: saját

Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!

Minden jog fenntartva!