Nincsen húsvét sonka nélkül. Nálunk sincs ez másként. Bár a férjem nem szereti a húst, én azért minden évben felteszem főni a hatalmas csülköket, és miután az illatuk teljesen átjárta a lakást, a férjem pedig már nem tud több ablakot kinyitni, hogy a lehető legmeszebbre űzze a húsvéti szagokat, nekiállok a jutalmamnak, és szépen komótosan, élvezettel elfalatozom a röfihúsokat. Illatos sonkák és méretes cupákok után azonban nemcsak a gyomrunknak tesz jót, ha könnyebb, húsmentes fogások is az asztalunkra kerülnek.

Bár manapság egyre gyakrabban hallhatunk a húsmentes hétfő mozgalomról, mégis az újdonság erejével hatott, amikor utánanéztem, miről is van szó. A lényeg tömören ennyi: Egyél kevesebb húst, hogy lassítsd a klímaváltozást!  Hogy is van ez?

Arról már régóta tudtam, hogy a szarvasmarhák trágyájában lévő metán hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához, ezen keresztül pedig a globális felmelegedéshez. Az viszont megdöbbentett, milyen tetemes mennyiségű víz kell egy-egy kilogramm hús előállításához. A waterfootprint.org oldal részletesen felsorolja, mennyi víz szükséges a kedvenc húsos fogásaink elkészítéséhez. Egy kilogramm marhahús előállításához 15400 liter vízre van szükség, ugyanennyi bárányhúshoz 10400 literre, disznóhúshoz 6000 literre, kecskéhez 5500 literre, csirkéhez 4300 literre. Érdemes elgondolkodnunk azon, vajon megér-e pár szelet hús ilyen mértékű vízfelhasználást vagy provokatívabban fogalmazva vízpazarlást.

Órákig lehetne sorolni, milyen hatalmas érték a tiszta ivóvíz, a Föld számos országában azonban egyre körülményesebb hozzájutni. Sokaknak valóban olyan kincs, ami nincs. A vízhiány mellett azonban az alultápláltság is hatalmas gondokat okoz napjainkban. Egymilliárd ember nem jut megfelelő mennyiségű ételhez, miközben a mezőgazdasági területek 80%-án a vágóállatok számára termelnek takarmányt. Ha mindenki 25%-kal csökkentené a bevitt hús mennyiségét, 3,2 milliárd embernek jutna elegendő étel a tányérjára; ugyanis egy adott méretű földterület több, mint húsz növényevőt tud ellátni, viszont csak egyetlen húsevő táplálására elég. Ha kétszázezer ember fél éven keresztül heti egy húsmentes napot tart, azzal 10400 tonna üvegházgáz kibocsátását kerülhetjük el; vagyis ezzel olyan eredményt érünk el, mintha 8800 személyautót fél évre leállítanánk. Mivel az üvegházhatásért felelős gázok a globális felmelegedés ütemét és közvetve az átlaghőmérséklet emelkedését is gyorsítják, a klímaváltozással összefüggő aszályos időjárás miatt egyre kisebb terület áll majd rendelkezésünkre a létfenntartásunkhoz szükséges növények termeléséhez. Az élelem hiányában vegetálók száma így tovább gyarapodhat.

A következmények tehát súlyosak, érdemes komolyan megfontolni, hogy legalább heti egy napon kerüljük a húsfogyasztást. Így nemcsak a bolygóért és az allultápláltakért tehetünk, hanem saját egészségünkért és pénztárcánkért is. Hogy hogyan, arról egy későbbi bejegyzésemben adok hírt.

Az összeállítás forrása:

http://waterfootprint.org/en/resources/interactive-tools/product-gallery/

http://husmenteshetfo.hu/index.php/hu/

Kép: freeimages