Lassan, gyengéden ereszkedett le az éjszaka a hangos tömegre. Hamis ábrándokkal kecsegtettek a csillagok. A május elsejét reményekkel és rövidekkel telve várta az ünneplő sokadalom. A város egy emberként lüktetett a majális ritmusaira. A szabadtéri színpad fölé hajló fák védelmezőn fogták közre a zajos társaságokat. Ebben az embertömegben tűnt fel a három különös figura.
A srác tele volt gátlásokkal. Magas volt, vékony, inas, kisfiús fekete gombafrizurával. A dzsekije alól fehér gallér kandikált ki. A sötét szemek vonzották a lányok tekintetét, mégsem volt bátorsága ahhoz, hogy megszólítsa őket. A barátja homlokát egy mély ránc barázdálta, pedig csak néhány évvel lehetett idősebb nála. Hiába rejtett egy kis pocakot a kötött pulóver, fesztelenebbül viselkedett, mint a srác. A csaj majd' kétszer akkora volt, mint ők. Rikító piros haja egy túlfűtött, szexi nő látszatát szerette volna kelteni, ehelyett meglehetősen szánalmasnak hatott. Minden női kecsesség hiányzott belőle. Fekete farmer és fekete pulcsi próbálta elfedni nem mindennapi méreteit. Egy aprócska hátizsák keskeny pántjai feszültek a hátán. Nagydarab volt és férfias - röhejesen festett. Mind a hárman csapolt sört ittak műanyag poharakból. Kapkodva, görcsösen próbálták valakire rávetni magukat. Ki voltak éhezve egy csókra, egy ölelésre, néhány jó szóra. A srác szeretett volna egy komoly kapcsolatot, a férfi a válását akarta kiheverni, a csaj pedig az önbizalmát növelte volna. Ők hárman közelítettek a táncosnő felé.
A férfi és a srác véletlennek tűnő mozdulatokkal, lazaságot magukra erőltetve araszoltak felé. Ott táncolt a tömegben előttük egy lánnyal. A teste kecses volt, ruganyos, lezser, de egyszerre begyakorolt és kimért. Vékony lábain sötétkék farmer feszült, kecses derekát egy sötétkék felső és egy barna bőrdzseki hangsúlyozta. Szögegyenes haját most fegyelmezett hullámokba bodorította, néhány tincset a feje tetejére tűzött. A loknik fel-le lifegtek, a derekát csapdosták, ahogyan a majális ritmusára ringatózott azzal a lánnyal. A begyakorolt mozdulatok magabiztossá tették: felemelt feje és nádszál dereka kikezdhetetlen öntudatot adtak neki, amikor jobbra és balra tekergette magát. De pont ez a betanult, hívogató magabiztosság tette rideggé és távolságtartóvá is. Az elfogyasztott felesek sem lágyították a mozgását. Hívogatott, felajánlkozott, de közben végig azt üzente: „ez az én testem, tudom, hogy mennyit érek, itt én diktálok".
Először a férfi kapta el a derekát, és magához szorította. A táncosnő kötelességtudóan ismételte a szokásos mozdulatsort: fenék kidülleszt, mell előretol, áll felszeg. Egymásra borulva adták át magukat az elnyűtt dallamoknak. A férfi a srác kezébe lökte. A fiú félszegen nyúlt a táncosnő keze után. Az Unicumok meg a sör nem sokat oldottak a gátlásain, görcsösen lépegetett előre és hátra. A táncosnő hozzá is odasimult. Az előző mozdulatok ismétlődtek. A srác a táncosnő fülébe hajolt, és súgott neki valamit. A táncosnő szájon csókolta, aztán a dagadt lány felé fordult. Magához szorította, dülöngéltek egy darabig, ellökte magától és visszarántotta, aztán hátat fordított a különös hármasnak. Lelkesen csapkodta össze a kezét, a teste pajkosan dőlt a barátai felé és vissza. A férfi, a srác és a dagadt lány egy darabig még megbűvölve figyelték a táncosnőt. Amikor megértették, hogy nekik itt most nem terem babér, mindhárman összeborultak. Sörök löttyentek műanyag poharakból, aztán csalódottan indultak tovább az éjszakába.
Kép: unsplash
Ha tetszett az írásom, oszd meg barátaiddal is!
Minden jog fenntartva!
