Az utóbbi években egyre gyakrabban hallunk művészet-, biblio- vagy épp meseterápiáról, ennek ellenére keveset tudunk ezekről. Mégis hogyan gyógyítják a mesék a lelkünket, hogyan néz ki a gyakorlatban egy meseterápiás foglalkozás és kiknek ajánlott ez a módszer? Magyar Gabriella tanácsadó szakpszichológus, meseterapeuta segített megválaszolni a kérdéseim.
A meseterápia viszonylag új tudományterület. Mi indokolta a létrejöttét
Régóta ismerjük már a mesékben rejlő támogató erőt. Nem véletlenül használta fel ezeket a történeteket az oktatás vagy a pszichológiai megsegítés. Akár gyermekről, akár felnőttről legyen szó, a mesehallgatás legbelül mindig megérinti az embert. Mindennek ellenére a mesékkel való munkának nagyon sokáig nem volt konkrétan kidolgozott módszertana. Aztán az utóbbi 10-15 évben többen is foglalkozni kezdtek ezzel a témával, több irányzat is létrejött.
Kinek ajánlott a meseterápia?
A mesével való munka mindannyiunk életéhez sokat tehet hozzá. Elsősorban felnőtt módszer, de nyilván gyerekek esetében is jól hasznosítható. Náluk leginkább készségfejlesztésre és szorongásoldásra alkalmazzuk csoportos – vagy szükség esetén – egyéni formában is. Felnőtteknél önismereti céllal, elakadásoknál, krízishelyzetekben segíthetnek a mesék.
Hogyan zajlik egy foglalkozás?
Mielőtt belevágnánk, feltérképezem a konkrét problémát, motiváltságot, szükségleteket. Felnőtteknél általában kedvenc mesével dolgozunk. Megkeressük a mesével való kapcsolatuk alapjait, megnézzük a főhős útját, személyes fejlődését és párhuzamba állítjuk a kliens saját életével. E szakasz lezárása után, esetenként én is ajánlok mesét a további munkához. Óvodás mesecsoportnál én választok meséket. Olyanokat keresek, ami az adott életkor nehézségeit (pl. leválás, iskolakezdés) valamilyen módon érintik.
Hány alkalommal találkozol a résztvevőkkel?
Ez változó. A gyerekcsoportoknál általában 12 alkalommal tervezek, felnőtt egyéni meseterápiás munkában általában 12-16 órát dolgozunk egy problémával.
Milyen hatásuk van a meséknek a lelkünkre?
Elsősorban lélekfrissítő szerepük van. Kikapcsolást adnak a mindennapokból, megérintenek minket, esetleg saját helyzetünkre ismerünk bennük. Fontos, hogy a népmesékben az adott konfliktus mindig megnyugtatóan oldódik meg. A mesékben rend van, ez pedig biztonságérzetet ad, hiszen úgy érezzük, a végén úgyis minden megoldódik és a jó elnyeri méltó jutalmát.
Hogy hat ránk, ha kimarad a mese a gyermekkori rutinból?
Inkább arról beszéljünk, hogy mit adhat! A mesemondás során mélyül a mesemondó és a hallgató érzelmi kapcsolata, gyarapodnak ismereteink a különféle élethelyzetekről, emócióink is mélyülnek, szorongásaink csökkennek, bővül a szókincs, fejlődik a nyelvi kompetencia. Mivel nem kész képet közvetít, mint a televízió, szabadon szárnyalhat a fantázia. Ez pedig elengedhetetlen a kreativitás és problémamegoldó készségeink fejlődéséhez. Egyszóval a mese jobbá teszi az életünket.
Magyar Gabriella tanácsadó szakpszichológus, meseterapeutával itt tudjátok felvenni a kapcsolatot: gabriellamgr@gmail.com
Magyar Gabriella akkor került kapcsolatba a meseterápiával, amikor óvodás korú gyerekekkel kezdett foglalkozni. Olyan módszert keresett, ami jól hasznosítható a velük folytatott munkában. Az első képzést számos továbbképzés követte, amelyeknek jelentős önismereti hozadékuk is volt. Végül alkotó-fejlesztő meseterapeuta címet szerzett Boldizsár Ildikónál, a módszer hazai megalkotájánál.
Mindig nagy élmény számára a gyermekmesecsoportok, mesetáborok vezetése, az egyéni felnőtt meseterápiában különösen közel állnak hozzá a daganatos betegek.
A meseterapeuta nagy vágya, hogy Szentesen is elindítson egy 4-5 fős női mesecsoportot. Ezt azoknak a 20 év fölötti hölgyeknek ajánlja, akik szeretnék jobban megismerni önmagukat vagy helyrebillenteni az egyensúlyt női szerepeikben. A foglalkozásokról bővebb információk a gabriellamgr@gmail.com e-mailcímen kérhetők.
Kép: unsplash
Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!
Minden jog fenntartva!
Ez a cikkem a Szentesi Életben jelent meg.
