Ez a cikkem a Családi Lap 2019 novemberi számában jelent meg.

A WHO adatai szerint 2016-ban 1, 6 millió ember életét követelte a cukorbetegség. Döbbenetes szám ez, mégsem kell megijednünk, mivel néhány egyszerű szabály betartásával mi magunk is sokat tehetünk a betegség megelőzéséért. A közelgő diabétesz világnap kapcsán a kordában tartható vércukorszint nyomába eredtünk.

Járványszerűen terjed a cukorbetegség, a páciensek száma harminc évenként megduplázódik. A Nemzetközi Diabétesz Szövetség 2017-es beszámolója alapján világszerte 327 millió cukorbeteg él, számuk 2045-re elérheti a 438 milliót is. A betegség a fejlett nyugati világ mellett egyre nagyobb arányban fordul elő Afrikában, Kínában, Indiában és az arab országokban. Magyarországon 750 000 honfitársunk regisztrált cukorbeteg. Feltehetően még egyszer ennyien vannak azok, akik cukorbetegek ugyan, de nem tudnak erről. Rajtuk kívül még közel ugyanennyien állnak a betegség kapujában.

Diabétesz, inzulin, vércukor, IR

Bár egyre többen kénytelenek szembenézni a cukorbetegséggel, laikusként keveset tudunk a testünkben zajló folyamatokról. A diabétesz (cukorbetegség, latinul diabetes mellitus) egy krónikus anyagcsere-betegség, amely vagy akkor jelenik meg, amikor a hasnyálmirigy nem tud elegendő inzulint termelni vagy amikor a test nem képes hatékonyan használni a megtermelt inzulint. (Ez utóbbit nevezzük inzulinrezisztenciának, röviden IR-nek). Maga az inzulin a vércukorszint-szabályozásért felelős hormon; vércukorszint alatt pedig a vérben lévő glükóz (szőlőcukor) mennyiségét értjük.

Ha cukorbetegségről beszélünk, két fő típust különböztethetünk meg. „Az 1-es típusú diabétesz a hasnyálmirigy béta-sejtjeinek károsodását követő inzulinhiányos állapot miatt alakul ki – kezdi Dr. Hidvégi Tibor belgyógyász-diabetológus. – Klasszikus tünetekkel jelentkezik, például fokozott folyadékfogyasztással, jó étvágy melletti jelentős súlycsökkenéssel. Kezelése minden esetben inzulint igényel. A páciensek döntő hányada, mintegy 90%-a 2-es típusú diabéteszben szenved. A jól ismert klinikai tünetek, mint amilyen a fokozott folyadékfogyasztás, a súlycsökkenés, a fáradékonyság, a bőrviszketés, a visszatérő gombás fertőzés, nem rögtön jelentkeznek. Évekig élhet valaki magas vércukorértékkel anélkül, hogy kiderülne a betegsége, ugyanis ez a típus kezdetben semmilyen panaszt nem okoz.

Emellett megemlíteném a terhességi diabéteszt is, amely egyre több kismamát érint, emiatt a terhesség 24. és 28. hetében minden édesanyánál vércukorterheléses vizsgálatot végeznek. A betegség felismerése és kezelése azért is fontos, mert a terhességi diabétesz komoly kockázati tényező anyára és magzatra egyaránt, valamint növeli a későbbi, 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét.”

Fegyelmezett gyerekek

A diabétesz a legifjabb korosztályt sem kíméli, mivel a betegség megjelenése egyre fiatalabb életkorra tolódik. Hazánkban az elmúlt harminc évben háromszorosára növekedett az 1-es típusú diabétesszel diagnosztizált gyermekek száma, ez évente 250-300 új beteget jelent. Magyarországon megközelítőleg 3500 1-es típusú és 200-300 2-es típusú cukorbeteg gyermek él, ugyanis minden hatszázadik 15 évnél fiatalabb gyermek érintett. Ismerjék meg egyikük történetét!

„Ricsi nyolc évesen újra bepisilt éjszakánként, holott kétéves kora óta szobatiszta volt – meséli az édesanya. – Nagyon megijedtünk, orvoshoz szaladtunk, aztán hazaküldtek minket, mondván semmi baja nincs a gyereknek. Otthon tőzegáfonyát adtam neki, de továbbra is minden éjszaka kétszer-háromszor bepisilt, reggel sírva ébredt. Az újabb orvosi vizsgálat során cukrot és acetont találtak a vizeletében, a gyerekosztályon 18-as vércukorszintet mértek. Mentővel robogtunk a legközelebbi város gyerekdiabetológiai osztályára, ahol két hetet töltöttünk. Az életünk alapjaiban változott meg. Nem főzök kétféle ételt, „csak” mérek és számolok mindent. Mivel meg van szabva, mikor mit és mennyit ehet, megszűntek a spontán nasik és nyalánkságok. Eleinte ezt nehezen viselte, főleg, ha a húga olyat evett, amit neki nem volt szabad. Időközben megtanulta magát kezelni: minden nap nagy önuralommal, legalább négyszer oltja magát inzulinnal, tízszer-tizenkétszer mér vércukrot. Én éjfélkor és hajnali háromkor mérek, ha kell, meg is etetem a kisfiam. Mindkettőnknél vannak időnként hullámvölgyek, a mai napig nem tudtam feldolgozni, miért vele történt mindez. A kétségbeesés után azonban mindig fel kell állnom. Az életünk már soha nem lesz olyan, mint korábban.”

Hogyan változtatja meg a cukorbetegség a páciens mindennapjait? – teszem fel a kérdést Erdélyi Aliz dietetikusnak. „A kezelése során az egyénre szabott diéta, a mozgás, a gyógyszer és/vagy inzulin, a normál testtömeg elérése, valamint megtartása élethosszig tartó jó életminőséget biztosít az érintettek számára. Ma már a cukorbetegek diétája néhány megszorítástól eltekintve az egészséges táplálkozáshoz hasonlít, így valójában a diéta a hozzáadott cukor kihagyásával, a magasabb rostbevitellel, illetve a meghatározott szénhidrátfogyasztással és elosztással kombinált egészséges táplálkozást jelenti, amit egy életen át érdemes tartani. Bár a cukorbetegség középpontjában a szénhidrátanyagcsere zavara áll, a kórfolyamat érinti a zsír- és a fehérjeanyagcserét is, ezért szükséges az egyénre szabott táplálkozásterápia szakképzett dietetikus közreműködésével, aki kitér a megfelelő mennyiségű szénhidrát, fehérje és zsiradék fogyasztására is, hiszen ezeknek a tápanyagoknak a szövődmények megelőzése szempontjából is fontos szerepük van.”

Ki húzza meg a ravaszt?

Az orvostudomány jelenlegi állása szerint a diabétesz hátterében különböző okok bújhatnak meg. Az 1-es típusú kórkép rizikófaktorait még mindig kutatják. Ezzel szemben a 2-es típusú cukorbetegség kockázati tényezői jól ismertek. „Egyrészt a mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozás következtében járványszerűen terjedő elhízás, másrészt a családi halmozódás (genetika) szerepet játszhat a betegség kialakulásában. Szemléletes a világhírű amerikai kutató, Joslin mondása, miszerint a fegyvert a genetika tölti be, de a ravaszt az életmód húzza meg – fogalmaz a belgyógyász-diabetológus.”

Más szóval hiba lenne az örökölt géneket és az ezekkel szembeni tehetetlenségünket hangsúlyozni, ugyanis rajtunk is múlik, el tudjuk-e kerülni a betegséget, amely akár vaksághoz, veseműködési zavarhoz, szívrohamhoz, stroke-hoz, valamint az alsó végtagok amputációjához is vezethet. Mit tehetünk tehát a megelőzés érdekében? A választ dietetikus szakértőnk adja meg. „A túlsúly, az elhízás, a mozgásszegény életmód, valamint a kevés zöldség-, teljes kiőrlésű kenyér-, péksütemény- és gabonafogyasztás mind hozzájárul a 2-es típusú cukorbetegség elterjedéséhez. A magyar lakosság zsiradékbevitele meghaladja az ajánlott mennyiséget, kevés zöldséget és gyümölcsöt eszünk, valamint az emberek 60-65%-a túlsúlyos, elhízott. Minden családtag javára és egymás ösztönzésére szolgál, ha egészségesen étkezünk, naponta legalább 30 percet intenzíven sportolunk, mert mindezek segíthetnek megelőzni a 2-es típusú cukorbetegséget. Ha elbizonytalanodnánk étrendünk összeállítása során, kövessük a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének OKOSTÁNYÉR® ajánlását!”

A megfelelő étrenden és a rendszeres mozgáson kívül még egy tényező játszik kiemelt szerepet a cukorbetegség megelőzésében, ez pedig a rendszeres szűrés. A különböző szűrővizsgálatok célja, hogy lehetőleg minél korábban felismerjék a kockázati tényezővel rendelkezőket, és megelőzzék a betegség kialakulását. „A Magyar Diabetes Társaság néhány éve kockázatalapú diabétesz-szűrőprogramot vezetett be. A finnországi tapasztalatok alapján összeállított FINDRISK kérdőív segítségével megállapítható a cukorbetegség megjelenésének kockázata. Amennyiben valaki 14-nél magasabb pontszámot kap, keresse fel a háziorvosát – hívja fel a figyelmünket Hidvégi doktor.”

Éhgyomri mérés és cukorterheléses vizsgálat (OGTT) alapján a következő kategóriákat különböztetjük meg:

 Kép: unsplash

Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!

Minden jog fenntartva!