A nyári melegrekordok elengedhetetlen kellékei a kellemesen hűvös italok. Egy korábbi cikkemben a szomjoltók bemutatása során a visszaváltható üvegek mellett tettem le a voksom. Időközben azonban újabb információk kerültek a birtokomba, amelyek árnyalják a korábbi álláspontom.
Megkeresésemre Bikfalvi Istvánné, a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség titkára készségesen válaszolt néhány, az ágazatot érintő kérdésemre. Lássuk tehát, mire derült fény!
Magyarországon a kilencvenes évek elején az egy főre jutó évi ásványvízfogyasztás csupán 4-5 liter volt, ez napjainkra elérte a 126 litert. A megnövekedett kereslet pedig elkerülhetetlenül megnövelte a keletkező hulladék mennyiségét. Amíg néhány litert fogyasztottunk évente, meg lehetett oldani az üveg palack alkalmazását. Manapság viszont fizikai erőnlétünktől függően komoly nehézségekbe ütköznénk, ha az üveg palackokba töltött, hatosával összefogott, másfél-két literes vizeket gyalog vagy tömegközlekedéssel kellene hazaszállítanunk. A korábban favorizált visszaváltható palackokkal ezen kívül is van azonban egy kis bökkenő. Az ásványvíz és üdítőital ágazat megbízásából neves német és osztrák szakintézet készített tanulmányt, hogy kiderüljön, vajon a többször használható vagy az egyutas palackok terhelik-e jobban a környezetet. Meglepő eredmény született. A szigorú élelmiszerbiztonsági előírások miatt tetemes mennyiségű vegyszer szükséges az üvegek alapos kitisztításához, többszöri mosásához, ez pedig jelentősen megnöveli a kibocsátott szennyvíz mennyisége. Az üres és a megtöltött palackok szállítása során keletkező szén-dioxid miatt ez a módszer sem tűnik környezetbarát megoldásnak
Szóba jöhetne még az alumínium és a többrétegű csomagolóanyagból készült doboz is az ásványvizek palackozásánál, ezek alkalmazásának azonban bizonyos korlátai vannak. Az előbbiből például nem lehet nagy térfogatú dobozt készíteni, az utóbbi előállítása pedig igen költséges.
Marad tehát a megszokott PET palack, amelynek kiürülés után kizárólag a szelektív hulladékgyűjtőben lenne a helye. Elszomorító azonban, hogy a kibocsátott PET palackoknak még csak 40%-át dobják a műanyag hulladéknak kialakított szelektív konténerekbe. A helyzeten valamelyest javít, hogy a PET palackok előállításakor 30%-ban használnak újrahasznosított PET alapanyagot, egyes gyártók pedig növényi alapanyagokat is szívesen alkalmaznak. Ami viszont minden gyártóban közös, az az, hogy valamennyien fizetnek környezetvédelmi termékdíjat az általuk kibocsátott PET palackok mennyisége után, és így ők is részt vesznek az országos környezetvédelmi feladatok megvalósításában.
Mindez dicséretes kezdeményezés, az viszont sokkoló, ha az évi 126 litert beszorozzuk hazánk lakosságának számával. Ha a fél-, egy- és másfélliteres kiszerelést kikerülve mindenki kétliteres palackból fogyasztaná el ezt a mennyiséget, az is 630 millió PET palackot jelentene évente. Ezekből pedig 378 millió palack kerülne újrahasznosítás nélkül a kommunális hulladékba. 378 millió! Kimondani is szörnyű! És ez csak egy év termése, csak nálunk! Az évi 126 literünkkel az Unió öt nagy ásványvízfogyasztó országa közé tartozunk. Ehhez hasonló mennyiséget Franciaországban, Olaszországban, Németországban, Ausztriában, Svájcban, Belgiumban és Spanyolországban fogyasztanak. A többi fejlett nyugat-európai állam, az esztelen pazarlásáról híres USA és Ázsia országainak műanyaghulladékáról pedig még nem is beszéltünk!
Itt az ideje, hogy elgondolkodjunk, vajon a kényelmünk és a státuszszimbólumként használt félliteres, literes üvegek vajon valóban megérik-e a néhány percnyi használatot. Otthon, a munkahelyen vagy vendégségben bátran tegyük a poharunkat a csap alá! Ha pedig elindulunk otthonról, szerezzünk be egy csinos kis kulacsot, és töltsük tele vízzel! Merjünk eltérni az átlagostól és a megszokottól! Legyünk kezdeményezőek, gondolkodjunk felelősen! És közben öntsünk tiszta vizet a pohárba!
Köszönöm Bikfalvi Istvánnénak, a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség titkárának a cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget!
Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!
Minden jog fenntartva!
A képek forrása: pixabay
