Az Orosz Állami Meteorológiai Szolgálat jelentése szerint négy radioaktív anyag jelenlétét mutatták ki Szeverodvinszkban. A környéken egy - a várostól 29 km-re történt - rejtélyes robbanást követően emelkedett meg a radioaktív szint. A szomszédos településeken fél óráig a megengedett sugárzási érték hússzorosát mérték. Szeverodvinszk és más északi városok lakosságának jódot osztottak, hogy csökkentsék a sugárzás veszélyeit.

A brit The Guardian információi szerint augusztus 8-án legalább öt atomszakértő veszítette életét egy robbanásban. Az orosz energetikai vállalat, a Rosatom munkatársai éppen egy  kísérletet folytattak, amikor a baleset történt. A levegőbe jutott anyagokat stroncium 91-ként, bárium 139-ként, bárium 140-ként és lantán 140-ként azonosították. Ezek mindegyike gyorsan bomló radioaktív anyag, amely radioaktív gázt bocsát ki, ha a levegőbe kerül. Ezek voltak felelősek a "Szeverodvinszkban rövid ideig észlelt sugárzásért".

A város honlapján augusztus 8-án megjelent egy hivatalos közlemény a robbanásról, ezt azonban később eltávolították, miután az orosz hadsereg tagadta, hogy bármilyen radioaktív anyag a légkörbe került volna. A Hidrometeorológiai és Környezeti Monitorozásért Felelős Orosz Szövetségi Szolgálat, vagyis a Roshydromet egy korábbi nyilatkozatában azonban azt állította, a sugárzás a szokásos értékek négyszeresére-tizenhatszorosára emelkedtek.

A Rosatom augusztus 10-i nyilatkozatában azt sugallták, hogy egy balul elsült rakétateszt okozta a problémát. Ezt követően úgy fogalmaztak, hogy egy kisebb nukleáris vagy egy RTG (radioizotóp termoelektromos generátor)  reaktort érintett a baleset. Az azonosított radionuklidok azonban egytől egyig olyan anyagok, amelyeket urán 235-ös reakcióban gyakran használnak nukleáris reaktorokban.

A helyi média szerint augusztus 8 óta az áldozatokat kezelő orvosoknál kimutatták a cézium 137-et. Ennek két magyarázata lehet. A sikertelen tesztben vagy szerepe volt egy nem hétköznapi, nem megszokott reaktornak vagy ez a megállapítás csúsztatás. Egy RTG ugyanis csak egyféle radionuklidot használ, annak a bomlása során pedig nem keletkezhetnek ilyen fajta izotópok.

Az esetet övező rejtélyre magyarázatot adna egy kísérleti fegyver kifejlesztése. Remélhetőleg hamarosan fény derül az igazságra!

Kép (illusztráció): unsplash

Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!

Minden jog fenntartva!