Ezt a cikket a tavaly októberi Családi Lapba írtam. Arra akartam felhívni az olvasók figyelmét, hogy figyeljenek oda magukra, az egészségükre. Azóta milyen sokat változott a világ!
Hazánkban a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedésekre visszavezethető halálokok a leggyakoribbak. Míg előbbiek az elhalálozások feléért, utóbbiak a halálesetek negyedéért tehetők felelőssé. A várható élettartam növelése, valamint az életminőség javítása szempontjából is fontos, hogy rendszeresen járjunk szűrővizsgálatokra. De vajon kiknek, hány éves kortól és milyen vizsgálatokon ajánlott a részvétel? Összeállításunkkal a prevenció és a tudatosság, világába kalauzoljuk olvasóinkat.
Amikor szűrővizsgálatokról vagy egészségmegőrzésről esik szó, sokan csak legyintenek, mondván, ami nem fáj, nem is okozhat gondot. Egyesek a kellemetlen, fájdalmasnak vélt vizsgálatoktól tartanak. Másokat frusztrál a betegség lehetősége és helyesebbnek vélik, ha homokba dugják a fejüket. A rendszeres szűrések viszont mindenféleképpen indokoltak.
Miért kell a szűrés?
Ha szűrővizsgálatokról beszélünk, ki kell emelnünk: a cél nem az, hogy a szűrést végző szakemberek diagnózist állítsanak fel, hanem az, hogy az egészségesnek gondolt vizsgálati személyekből kiszűrjék azokat, akik további, szakorvosi vizsgálatra szorulnak. Az ilyen jellegű vizsgálatok során tehát tünetmentes személyeket vizsgálnak, hogy még a panaszok jelentkezése előtt kizárják vagy valószínűsítsék egyes kóros állapotok fennállását. Erre azért van szükség, mert a betegségek nem egyik napról a másikra, hanem egy elhúzódó folyamat eredményeként alakulnak ki. Méhnyakrák esetén például akár tíz évig is fennállhat az ún. rákmegelőző állapot, amely tüneteket és panaszokat nem okozva súlyosbodhat. Ezt követi a tünetek megjelenése, vagyis a betegség klinikai szakasza. A daganatos betegek jó része ekkor keresi fel az orvost, a gyógyulás esélye azonban annál korlátozottabb, minél később kezdődik a terápia. Másként fogalmazva az idejében felismert betegségek nagy arányban gyógyíthatók – sebészeti beavatkozás, sugárkezelés vagy gyógyszeres kezelés (kemoterápia) alkalmazásával.
Magyarországon a tizennyolc év alatti lakosság körében a gyerekorvosok és a védőnők kötelező szűrővizsgálatokat végeznek. Tizennyolc éves kor fölött már nem kötelező, csupán ajánlott – és minden esetben díjtalan – a részvétel a szűrővizsgálatokon. „Nem tudnék egyetlen szűrést sem kiemelni, amelyet mindenféleképpen fontos elvégezni – kezdi Dr. Szabó Ildikó háziorvos. – A vércukor, a vérnyomás, a vérzsírok, a testtömegindex (BMI), a látás, a hallás szűrővizsgálata egyaránt lényeges. Emellett nőknél a méhnyakrákszűrésre, férfiaknál pedig 40 év fölött a – speciális vérvétellel végzett – prosztataszűrésre hívnám fel a figyelmet. Ezek mind könnyen kivitelezhető, fájdalommentes vizsgálatok.” Ennek ellenére még mindig sokan ódzkodnak a rendszeres vagy alkalmankénti szűrésektől. Ez pedig azzal jár, hogy hiába nőtt az utóbbi években az átlagéletkor és a születéskor várható életkor, az egészségben eltöltött évek száma csökkent a környező országokhoz és az Európai Unióhoz képest. Ezen a tendencián igyekeznek segíteni a különféle egészségmegőrző programok.
Szűrővizsgálatok - Mikor, kinek, miért?
A kampányszerű szűrések és az országjáró szűrőkamionok lehetőséget teremtenek az alkalomszerű vizsgálatokra. Érdemes azonban tudatosan, életkorunknak, egészségi állapotunknak és családi kórtörténetünknek megfelelően minél több szűrővizsgálatra elmenni, hogy átfogó képet kapjunk általános egészségi állapotunkról. Hogyan állítsuk össze a menetrendet? Milyen szakorvost keressünk fel mindenféleképpen? Ehhez készítettünk egy vázlatos összefoglalót.
Fogászati, szájüregi szűrés
Az ápolt, rendezett fogsor nemcsak esztétikai kérdés, hanem a megfelelő rágás és emésztés záloga is. Ráadásul a rendszeres szájhigiénés vagy antibakteriális kezelés, fogkő-eltávolítás és barázdazárás a későbbi fogvesztést is megakadályozhatja. A szájüreg megtekintéséből és tapintásából álló szűrővizsgálat jelentősége a szájüregi daganatok korai felfedezése szempontjából is vitathatatlan.
- Kinek ajánlott? Mindenkinek.
- Milyen gyakran? Évente.
Látásvizsgálat
Ha a családban szemüveges, kancsal, tompalátó családtag ismert, érdemes rendszeresen megvizsgáltatni szemeinket. Cukorbetegség esetén is indokolt az ismétlődő kontroll, mivel a diabétesz gyakori szövődménye a szemfenék meszesedése és a szemnyomás emelkedése, ez pedig – kezelés hiányában – zöldhályog kialakulásához vezethet. A gyakori fejfájás hátterében is állhat szemészeti probléma.
- Kinek ajánlott? 30 éves kor felett mindenkinek.
- Milyen gyakran? Évente.
Emlőszűrés
A szűrővizsgálat egyrészt az emlők fizikális, tapintásos, másrészt radiológiai vizsgálatából áll. Mindkettő egyaránt fontos, mivel a korai emlőrákok 40%-át csak az alapos fizikális, további 40%-át pedig csak a radiológiai vizsgálat mutatja ki. A mammográfiai szűrés során két lap segítségével kissé összenyomják a melleket, majd mindkét emlőről két-két röntgenfelvételt készítenek.
- Kinek ajánlott? 45-65 év közötti nőknek
- Milyen gyakran? Kétévente.
Nőgyógyászati szűrés
A szűrővizsgálat során a kolposzkópos (nagyítós) megtekintés célja a finom rendellenességek felfedezése; a tapintásos vizsgálat a ciszták, a miómák, a petefészek- és a kismedence-gyulladás felismerésében segít. A hüvelyi ultrahangvizsgálat árnyaltabb képet ad a páciens állapotáról. A vizsgálatra a menstruációs ciklus bármely szakaszában sor kerülhet, kivéve a menstruációs napokat.
- Kinek ajánlott? Minden nőnek a szexuális élet megkezdésekor, de legkésőbb a húszas éveik elejétől, 25-65 év között.
- Milyen gyakran? Évente.
Prosztatarák szűrés
A vizsgálat része lehet a prosztata ultrahang, a fizikális vizsgálat és a véranalízis is, amely során elsősorban a PSA (prosztata specifikus antigén) szintet elemzik. Egyre elterjedtebb a pro-PSA vizsgálat is, amelyből megállapítható az enyhe, közepes és magas kockázatot jelző prosztata egészség index (PHI). A prosztataszűrésen kívül rendszeres urológiai vizsgálatokon és hererákszűréseken is érdemes részt venni.
- Kinek ajánlott? 40 év felett minden férfinak.
- Milyen gyakran? Évente.
Tüdőszűrés
A tüdőszűrés nemcsak azoknak ajánlott, akik dohányoznak vagy munkájuk során TBC-vel fertőződhetnek, hiszen a rendszeres szűrés során az aktív és passzív dohányosokat egyaránt érintő tüdőrák is időben felismerhető.
- Kinek ajánlott? Minden 40 év felettinek.
- Milyen gyakran? 40 éves korig kétévente, majd évente
Bőrgyógyászati szűrés
Leginkább télen és tavasszal érdemes ellátogatni a bőrgyógyászhoz, hogy feltérképezze bőrünk összes képletét és szükség esetén eltávolító műtétet javasoljon. A bőrgyógyászati szűrés három fokozata a bőrfelszín szabad szemmel történő áttekintése, a bőrmikroszkópos vizsgálat, valamint a számítógépes bőrmikroszkópos vizsgálat.
- Kinek ajánlott? Bárkinek, akinek anyajegye van.
- Milyen gyakran? 40 éves kor alatt háromévente, 40 éves kor fölött évente.
Vastagbélszűrés
A szűrés célja nemcsak a vastagbélrák kiszűrése, hanem a polipok felismerése és kezelése. A tapintásos módszerrel a vastagbél alacsonyabb szakaszain észlelhetők elváltozások, a magasabb szakaszt endoszkóppal, vagyis egy világítással ellátott optikai eszközzel vizsgálják. Fájdalommentes laborvizsgálat, valamint bódításban vagy altatásban végzett vastagbéltükrözés is segít a helyes diagnózis felállításában.
- Kinek ajánlott? 50 év felett mindenkinek.
- Milyen gyakran? 5-10 évente.
Egy szoknya, egy nadrág és a sztereotípiák
Dr. Szabó Ildikó úgy látja, egyre inkább terjed az egészségtudatos szemlélet a fiatalabbak és a negyven év fölöttiek körében, az emberek magukkal viszik házastársukat, barátjukat, szomszédjukat a különféle szűrésekre. De vajon van különbség a két nem hozzáállása között? A 49 éves Zsuzsa rendszeresen jár szűrővizsgálatokra. Tinédzserkora óta minden évben megjelenik nőgyógyászati rákszűrésen, félévente-évente felkeresi a fogorvosát, 45 éves kora óta pedig kétévenként részt vesz mammográfiai szűréseken. Három gyermek édesanyjaként úgy érzi, tennie kell azért, hogy még sokáig fitt és egészséges maradjon, hogy el tudja látni a gyermekeit, önmagát és az idősödő családtagokat. Ennek érdekében nem dohányzik, alkoholt csak alkalmanként fogyaszt. Mindezek dacára nem elégedett maradéktalanul önmagával. „Időnként elhatározom, hogy jobban odafigyelek a súlyomra, eljárok sportolni és kerülöm a hizlaló ételeket. Néhány hónapig kitart az akaraterőm, aztán visszatérek a megszokott életvitelemhez.”
Laci (41) zöldséget, gyümölcsöt csak ritkán eszik, középiskolás kora óta dohányzik, szinte minden nap fogyaszt alkoholt. Mivel sok fizikai munkát végez, ritkán és csak kedvtelésből sportol. Az utóbbi években kezdett el azon gondolkodni, mivel tudná megőrizni egészségét. „Egyrészt úgy érzem, már nem vagyok olyan fitt, mint korábban. Másrészt látom a nálam tíz-húsz évvel idősebb családtagokon, hogyan megy tönkre az egészségük. Szűrővizsgálatokra nem járok, viszont igyekszem kizárni a stresszt az életemből.”
Az előző példák összecsengnek azzal, amit Szabó doktornő is tapasztal a munkája során. „Sztereotípia vagy sem, úgy látom, a nőkre nagyobb arányban jellemző az egészségtudatos magatartás. A kép azonban ennél árnyaltabb. Egyrészt a női hormonok védelmet biztosítanak például a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel szemben, másrészt a menopauza után a hormonszintek változása szerepet játszhat bizonyos nőgyógyászati rákok kialakulásában. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy húsz-harminc évvel ezelőtt nem volt akkora divat a dohányzás és az alkoholfogyasztás a nők körében, mint manapság. Mindezek együttesen járulnak hozzá ahhoz, hogy a nők tovább élnek, mint a férfiak, bár náluk pont emiatt több a betegségben eltöltött évek száma.”
A változás nem könnyű, mégis lehetséges
Szabó doktornő hangsúlyozza, hogy egészségi állapotunkért négy tényező felelős: a genetika, az egészségügyi ellátórendszer, a környezet, valamint az életmód. Míg az első kettőre nincs ráhatásunk, a környezetünket már befolyásolhatjuk, az életmódunk tudatos alakításával – és a rendszeres szűrővizsgálatokkal – pedig sokat tehetünk az egészségünkért. „Nem egyszerű kilépni a komfortzónánkból és változtatni a berögzült rutinokon. Azzal azonban tisztában kell lennünk, hogy a saját egészségünkért mi magunk is felelősséggel tartozunk. A legjobb választás, ha nem cigarettával vagy étellel, hanem az egészségben eltöltött évek kinyújtásával jutalmazzuk magunkat.”
Kifogásolható a magyarok egészségi állapota
Az Európai Unió ötévenként elkészítteti a tagállamokkal az Európai Lakossági Egészségfelmérést (ELEF). Az adatokból jól látszik, mely területeken indokolt a változás. A KSH 2015-ös összefoglalójából idézünk.
- A magyar felnőttek 55%-a számolt be krónikus betegségről. Kiemelkedő a magas vérnyomás és más szív- és érrendszeri betegségek, a mozgásszervi betegségek, különösen a hát- és gerincfájás, az ízületi kopás, az anyagcsere-betegségek (például cukorbetegség) gyakorisága, de a mentális betegségek is számottevő terheket jelentenek.
- Hatvan százalék azoknak az aránya, akiknek van hiányzó foga fogpótlás nélkül, de a felnőtt népesség csaknem harmadának van kezeletlen szuvas, lyukas foga is.
- A felnőtt népesség fele látási nehézségekkel küzd, a hallásproblémák előfordulása 7–8% körüli, mozgásproblémája a felnőtt lakosság 18–20%-ának van.
- A 65 évesek és idősebbek körében sok esetben már az önellátással kapcsolatos tevékenységek is gondot okoznak. Közel harmaduk legalább egy tevékenységben korlátozott, 5%-nak kisebb nehézséget okoz a táplálkozás, 6%-uk nem vagy csak nagy nehézséggel tud az ágyból felkelni vagy oda lefeküdni, székre ülni, vagy onnan felállni. Mások a tisztálkodást, fürdőszobai teendőket nehezen vagy egyáltalán nem tudják önállóan elvégezni.
- A lakosság csaknem harmada dohányzik, 5%-a nagyivó, kétharmada nem sportol még napi 10 percet sem. A túlsúlyosak-elhízottak közé tartozik a felnőtt lakosság több mint fele és a középkorú férfiak 71%-a.
Ez a cikkem a Családi Lap 2019/10. számában jelent meg.
Kép: unsplash
Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!
Minden jog fenntartva!
