Az elmúlt hetekben egy öngyilkosságra fókuszáló cikk elkészítésén dolgoztam. Anyaggyűjtés közben bukkantam öt mítoszra, amelyek leleplezésével jobban megérthetjük az öngyilkosságra készülők lelkiállapotát és eredményesebben megakadályozhatjuk, hogy tragédia történjék.

Elöljáróban annyit villantanék fel az öngyilkosságokról, hogy a WHO adatai szerint évente 800.000 és 1.000.000 közé tehető azoknak a száma, akik önkezűleg vetnek véget életüknek. Ez azt jelenti, hogy minden 40. másodpercben valaki kioltja a saját életét. A fiatalok között az öngyilkosság a második leggyakoribb halálok a a közúti balesetek mögött.  A probléma tehát valós, éppen ezért érdemes néhány tévhitet eloszlatnunk.

1. mítosz: Azok, akik öngyilkosságról beszélnek, soha nem fogják megölni magukat.

Szinte minden öngyilkosságra készülő ad valamilyen jelet, mielőtt végleges és visszavonhatatlan tettre szánná el magát. Éppen ezért soha ne menjünk el olyan megjegyzések mellett, amelyek az öngyilkosság lehetőségét villantják fel! A "Sajnálni fogjátok, ha már nem leszek" és a "Nem látok semmilyen kiutat" kijelentések mögött valós öngyilkos gondolatok rejtőzhetnek.

2. Aki megpróbálja megölni magát, biztosan őrült.

Bár az öngyilkosságot elkövetők közel 90%-a valamilyen pszichés zavarral - elsősorban depresszióval küzd -, mégsem mondhatjuk, hogy a legtöbb ember elmebeteg vagy őrült, ha öngyilkosságot tervez. Az azonban közös bennük, hogy kedélyállapotuk zaklatott, bánatos, kétségbeesett és reménytelen.

3. Ha valaki eltökélt, hogy megölje magát, semmi nem tántoríthatja el.

Még a legsúlyosabb depresszióban szenvedő személynek is kettősek az érzései a halállal kapcsolatban és a végsőkig habozik, hogy az életet vagy a halált válassza-e. A legtöbb öngyilkos nem meghalni akar, hanem megoldani egy problémát, csak ehhez nem találja a megfelelő módszert. 

4. Az öngyilkosok képtelenek segítséget kérni.

Tanulmányok szerint az öngyilkosok fele segítséget kért a halálát megelőző fél évben. A "cry for help", vagyis segítséget kérő jelzéseket tehát minden esetben komolyan kell venni (ld. 1. pont).

5. Ha előhozakodunk az öngyilkosság témájával, azzal ötletet adunk annak, aki egyébként nem is gondolna rá.

Attól senki nem öli meg magát, ha az öngyilkosság témájáról beszélgetünk vele. Pont ellenkezőleg! Ha bárkiben felmerülnek önpusztító gondolatok, sokat segíthetünk neki, ha őszintén és nyíltan meg tudjuk vele vitatni érzéseit, gondolatait.

Kép: unsplash

Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!

Minden jog fenntartva!