Az elmúlt hónapokban több cikket is készítettem húsfogyasztás, környezetvédelem, vegetáriánus étrend hármasáról. A szakértőkkel és civilekkel folytatott beszélgetések nagy hatással voltak rám - de erről majd egy későbbi bejegyzésben mesélek. Most a Képmás.hu számára írt cikkem kivonatát osztom meg veletek.

Üvegházhatású gázokról, melegedő bolygóról már hallottunk. Azzal viszont kevesebben vannak tisztában, hogyan hat az éghajlatváltozásra az étel, amit elfogyasztunk.

„A tudomány jelenlegi állása szerint az éghajlatváltozást alapvetően az emberi tevékenység okozza – kezdi Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédő Szövetség programfelelőse. – Be kell látnunk, hogy minden mindennel összefügg, rendszerszintű jelenséggel van dolgunk.”

…

Ahogy megnőtt a Föld népessége, a húsigény is egyre nagyobb méretet öltött. Az MTVSZ által összeállított Húsatlasz adatai alapján 2011-ben világszerte 296.000 szarvasmarhát, 1.383.000.000 sertést, 58.110.000.000 csirkét vágtak le. Az elmúlt kilenc évben tovább nőtt a leölt állatok száma, ugyanis Amerika, Európa, Kína, India, a fejlődő országok egyre nagyobb húséhséggel küzdenek, a megnövekedett igény megköveteli a nagyüzemi állattartást is. Ez viszont számos aggályt vet fel.

 „A túlzsúfolt telepeken sokszor hormonokat és antibiotikumokat adnak az állatoknak. Ez a gyakorlat rengeteg szerves trágyával és szennyezéssel jár. Másrészt az állatok táplálásához többnyire a világ túlsó felén termesztett, génmódosított szóját és egyéb takarmánynövényeket használnak, amelyeket a trópusi esőerdők helyén termesztenek. A folyamat elkerülhetetlen velejárója a talaj- víz- és levegőszennyezés” – sorolja az MTVSZ munkatársa.

Ráadásul a szarvasmarhák kérődzése során metán szabadul fel, így hozzájuk köthető az éghajlatkárosító gázok 28%-a. A helyzetet még drámaibbá teszi az előrejelzés, miszerint 2025-re (!) az emberiség fele fog vízhiányos területen élni, ehhez képest ma a világon rendelkezésre álló ivóvíz 70%-át a mezőgazdaság használja – tudom meg az MTVSZ Húsatlaszából.  

 „A jelenlegi húsfogyasztási szokások fenntarthatatlanok – jelenti ki Bergovecz László, a Magyar Vegán Egyesület elnöke – hiszen a szén-dioxid-kibocsátás 50%-ért a haszonállattartás felelős. Öt százalékkal több üvegházhatású gázért felelős ez az iparág, mint az összes globális közlekedés. A szállítmányozások jelentős része az állatok betevőjét közvetíti, a beszántott földek negyedén teremnek az emberi fogyasztásra szánt élelmiszernövények. A maradék területet az állatoknak termelt takarmánynövények foglalják el, amelyekhez gyakran monokultúrákat ültetnek értékes természeti vidékekre – csökkentve a biológiai sokféleséget.”

A cikk folytatásában elolvashatjátok, milyen megoldást és milyen étrendi változásokat ajánl Bergovecz László és Fidrich Róbert

Kép: unsplash

Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!

Minden jog fenntartva!