Nem gondoltam volna, de valóban beköszöntött a kánikula. Amikor tartósan harminc fokot mutatnak a hőmérők, nem árt beszereznünk néhány üveg hideg italt a tikkasztó napokra. Nem mindegy azonban, mivel pótoljuk a bajszunkon gyöngyöző verejtékcseppeket. Ebben a bejegyzésben italjaink környezetre gyakorolt hatását fejtegetem.

Csak egyszerűen!

Izzasztó nyári napokon a legegyszerűbb és ráadásul legkörnyezetkímélőbb választás a csapvíz. Hazánkban a legtöbb településen kiváló az ivóvíz minősége, felesleges tehát havi szinten több tízezer forintot flancos, márkás, státuszszimbólumként használt ásványvízre költeni. Arról nem is beszélve, hogy egy liter ásványvíz előállításához három liter vizet pazarolunk el. Igen csekély azoknak a száma, akik bizonyos diétát követve vagy egészségtudatos megfontolásból választják az alacsonyabb-magasabb ásványianyag-tartalmú italokat. Ha a csapvíz ízét túl klórosnak, fanyarnak érezzük, fektessünk be vízszűrő kancsóba, amely ára rövid időn belül megtérül! Ha a buborékok miatt esik választásunk az ásványvizekre, vásároljunk otthonra szódakészítő gépet, szedjük elő a megkopott szódás szifonokat vagy töltessük újra a kiürült szódás palackokat! Így nemcsak tetemes összegeket, hanem kezelhetetlen hulladékmennyiségeket is megspórolhatunk magunknak és a bolygónak egyaránt.

Alternatív megoldások

Ha a nyári melegben víz helyett változatosabb ízekre vágynánk, a legjobb, ha döntésünk valamilyen házi készítésű vagy kereskedelemben kapható szörpcsaládra esik. A Piroska szörp például környezetbarát választásnak tűnik, ugyanis a ma népszerű, eldobható palackokban árusított termékekhez képest az előállított termékeik körülbelül 98%-a visszaváltható üvegben kerül forgalomba. Ha a hígítási arányt figyelembe vesszük, a szódás szifonunkkal remek kis italt állíthatunk elő belőle a készen kapható üdítőkhöz képest poton áron.

Ha azonban mégis inkább a dobozos italok mellett döntünk, vegyük magunknak a fáradtságot, hogy a szelektív hulladékgyűjtőben helyezzük el az üres dobozokat, kisebb (két decis és 0,33 literes) kiszerelések helyett pedig válasszunk inkább nagyobb, lehetőleg több literes palackokat!

A boltokból már jó néhány éve kikoptak a visszaváltható kólák és üdítők. Hol vannak már azok az idők, amikor azt nézegettük a polcok előtt állva, mennyi is lesz a betétdíj? Bár a sörök esetében lenne lehetőségünk visszaváltható üvegben hazavinni a kiválasztott nedűt, a teremtés koronái azonban miért, miért nem, inkább a dobozos változatot részesítik előnyben. A sörfogyasztók két harmada (65%) választja az alumínium dobozos változatot, 20-25% a visszaváltható üveget részesíti előnyben, 3% a PET palackot, 10-15% pedig a csapolt sörre esküszik. Környezeti szempontokat figyelembe véve ez utóbbi a legjobb választás, ugyanis megfelelő karbantartással a hordók élettartama szinte végtelen, míg az évente 4-5 alkalommal újratöltött palackoké 5-6 év.

Bár a Sörgyártók Szövetségén keresztül a három nagy hazai sörgyár néhány áruházláncban visszaváltó automatákat helyezett el és a kidobásra szánt alumínium dobozok darabjáért a Retúrpack nevű cég kettő-öt forintot fizet, legtöbbször csak alacsony jövedelmű, mosdatlan, kopott ruhájú, hajlék nélküli, torzonborz férfiakat láttam hatalmas sörösdoboz-halmokat cipelni. Ők nagyobb városok hajléktalan szállói mellett olyan visszaváltó automatákba helyezhetik el "zsákmányaikat", ahol az áruházi árnál valamivel magasabb összeget kapnak az összegyűjtött dobozokért.  A Dreher által forgalmazott aludobozos söröknek például csak 18%-át váltják vissza. Igen, valóban némi macerával jár otthon összegyűjteni, aztán pedig visszavinni a boltba a felhalmozott göngyöleget. Ha viszont vesszük magunknak a fáradtságot, jelentős mennyiségű nyersanyagot, vizet, energiát és nem utolsósorban pénzt takaríthatunk meg mind az előállítónak, mind saját magunknak.

A kulisszák mögött

Ha az előállítóról esett szó, lényeges megemlítenem, a kulisszák mögött milyen - a fogyasztót meglepő - környezettudatos irányelvek alapján állítják elő kedvelt nyári hűsítőinket. Néhány hazai üdítő-, szörp- és sörgyárral egyeztetve kiderült, ebben a szektorban is vannak innovatív, környezeti tényezőket szem előtt tartó kezdeményezések. A Drehernél például nyolc-tíz százelékos megtakarítást érnek el azzal, hogy hasznosítják a szennyvíztisztítóban keletkező biogázt, emellett biológiai szennyvíztisztítót építettek, a csomagolási hulladék 96%-át újrahasznosítják (akkor is, ha az a külföldre szállítás miatt költséggel jár), csomagoló anyagaik zöme újrahasznosított anyagot is tartalmaz. A korábban hulladéklerakóba, majd komposztálásba került, végül talajjavításra használt kovaföld iszap példája jól mutatja, hogy a vállalat életében hangsúlyos szerepet kap a keletkező hulladékmennyiség csökkentéséért folytatott harc.

A mi felelősségünk

A kommuniális kukába hajigált, de még újrahasznosítható hulladékra most nem tértem ki. Elszomorító, de még mindig jelentős azon fogyasztóknak a száma, akik - bár az alumínium vagy PET csomagolást választják,  - mégsem az erre a célra fenntartott szelektív konténerekben gyűjtik a kiürült palackokat. Ha legközelebb a boltok polcai előtt állunk, jusson eszünkbe, milyen mindannyiunkat érintő hatásai lehetnek pillanatnyi döntéseinknek. Részesítsük előnyben a visszaváltható palackokat! Ha ez mégsem lehetséges, vigyük el az üres palackokat a legközelebbi szelektív gyűjtőszigethez! A döntés a mi kezünkben van. Válasszunk felelősséggel!

Köszönöm a cikk elkészüléséhez nyújtott segítséget Bodó Brigittának, Percsiné Bíró Kingának, Szederkényi Zitának a Dreher Sörgyárak Zrt. és Molnár Tímeának, a Szikrai Borászati Kft. munkatársának!

 Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!

Minden jog fenntartva!

A képek forrása: pixabay