Több hónapnyi tervezgetést követően egy csendes vasárnapon nekiálltam otthon mosószert főzni. A hozzávalók már időtlen idők óta várták, hogy végre felhasználjam őket egy olyan mosógél összeállításához, amely nemcsak környezet-, hanem pénztárcabarát is.
Kump Edina Hulladékmentes blogján találtam a receptet, amely alapján elkészítettem a saját kis elixírem. Szódabikarbónára, mosószódára, valamint mosószappanra volt szükségem. Ez utóbbit én házi szappannal helyettesítettem. A hozzávalókat gyógynövény- és százforintos boltban, valamint a helyi piacon szereztem be. Az eredeti leírás nyolc liter mosószer elkészítéshez ad útmutatást. Én első alkalommal feleztem mindenből a hozzávalókat. A szappan lereszeléséhez a sajtreszelőnket használtam, kicsit ugyanis viszolyogtam attól, hogy ugyanaz a felület találkozzon egy szappannal, amellyel az ételeinket készítjük. A szappan viszont egyrészt természetes öszetevőkből (is?) áll, másrészt pedig egyáltalán nem olyan intenzív az illata, mint a boltban kapható társainak. A lereszelt szappant langyos vízben kellett volna feloldanom. Én ehelyett teljesen hideg vízbe tettem. Úgy gondolom, a végeredményt nem befolyásolta ez a kis figyelmetlenség. Amikor elolvadtak a szappandarabkák, a szódabikarbónát és a mosószódát, majd egy újabb adag vizet is hozzáadtam. Hozzávetőlegesen 35-40 perc alatt el is készült maga a tisztítószer. Amint elzártam a gázt a massza alatt, egy éppen kiürült mosószeres flakonba töltöttem a művem egy olyan tölcsérrel, amivel a használt sütőolajat szoktam flakonokba önteni. Itt tehát nem kellett az élelmiszer és a tisztítószer találkozásából adódó szagok miatt aggódnom. Mire a teljes adagot kimertem a főzőedényből, eléggé felhabosodott a mosószerem. Ez talán normális, talán a mosószappant helyettesítő háziszappanom okozta a nagyobb mértékű habzást. Aztán - ahogy kell - azon melegében ki is próbáltam az újdonsült mosószerem. Hagyományos bolti öblítővel és mosóparfümmel egyaránt bevált. Nincs kellemetlen illata, a saras foltok eltűntek a textilekből. Az egyetlen különbség abban rejlik, hogy míg a bolti mosószerből nem használtam el egy teljes kupaknyit egy mosáshoz, most dupla menyiséget adagolok a mosógépbe. Az egyik kolléganőm tanácsára 10%-os ecetet fogok tölteni az öblítő tartályába, mert a felhasznált szappan miatt trutyis lerakódások keletkezhetnek a mosógépben.
És miért volt olyan fontos számomra ez a projekt, hogy másnap mindenkinek elbüszkélkedtem a saját mosószeremmel? Többek között azért, mert az előállítása során minimális mennyiségű hulladékot termeltem. A boltban kapható, kisebb vagy nagyobb kiszerelésű műanyag flakonok ugyanis hiába kerülnek a szelektív hulladékba, hiszen a termék előállítása, szállítása mind-mind környezetkárosító folyamatokkal jár együtt. Emellett nem elhanyagolható szempont az sem, hogy nem érintkezik a bőrünkkel semmilyen toxikus alkotóelem, amikor tiszta ruhába bújunk. Harmadrészt pedig tetemes mennyiségű pénzt is sikerült megtakarítanom. Az elkészített négy liter mosószer bolti ára 3-4000 Ft körül mozog. Ehhez képest ezzel a három negyed órás főzőcskézéssel sikerült kihoznom a saját mosószerem ennek a töredékéből. A szappan 150 Ft volt, a mosószóda talán 50 Ft és nagyjából a szódabikarbóna is. Ehhez jön még ugye a négy liter víz meg a gáz ára, amelyet így fejből nem tudok pontosan, hogy mennyi. Ha nagyon durván 500 Ft-nak veszem az összköltségem, a literenkénti ár alig haladja meg a 100 Ft-ot.
Amint a végére értem a mosószergyártásnak, készítettem házilag folyékony szappant is. Egyelőre erről még nem tudok nyilatkozni, mivel a több liternyi termék egyelőre üvegekbe töltve várja, hogy kiürüljön az éppen használatban lévő folyékonyszappan-tartónk. Nem hinném, hogy ezek után csak otthon készített tisztítószerekkel fogom magam körbevenni, mert erre az alkotási folyamatra is hosszú hónapok alatt vettem rá magam. A saját készítésű fogkrémet még mindenféleképpen ki kell próbálnom. Ha győz a tettvágy a lustaság felett, arról is beszámolok nektek.
Kép: saját
Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!
Minden jog fenntartva!
