Ma az iskolánkban a magyar űrhajózás legendás alakjával találkoztam. Farkas Bertalan gyerekkoráról, pályájáról és nyugdíjas mindennapjairól mesélt.
Az első magyar űrhajós szomorú hírrel kezdte előadását, amikor is űrhajós barátja, Magyari Béla halálhírét osztotta meg velünk. A komor bevezető után mesélni kezdett űrhajós pályája kezdetéről. Kiderült, hogy egy gimnáziumi padtársa - aki vadászpilóta akart lenni - csábította Farkas Bertalant egy vadászpilóta-válogatóra. A sors fintora, hogy a focista és mérnöki pályával kacérkodó gyulaházi fiú megkapta a vadászrepülő vezetéséhez szükséges végzettséget, a barátja viszont nem. Az elkövetkező években Farkas Bertalan dolgozott a nyíregyházi, a szolnoki és a pápai reptéren egyaránt.
Aztán 1977-ben, az Interkozmosz programnak köszönhetően megkezdődött az egykori Szovjetunió tagállamaiból a következő űrutazás legénységének kiválasztása. A 95 önkéntes jelölt között volt Farkas Bertalan is. A megfelelő űrhajósok megtalálása, majd felkészítése nemcsak a leendő űrhajósoknak volt megterhelő. Farkas Bertalan őszintén vallott arról, hogy sem felesége, sem szülei nem lelkesültek, amikor közölte velük, hogy szeretné kipróbálni magát űrhajósként. Őt azonban nem lehetett eltántorítani.
A felkészülés időszakában 30 másodperces 8 G gyakorlaton vett részt, hogy kellő rutinnal rendelkezzen a startolás és a visszatérés perceiben. Két túlélési gyakorlaton is részt vett. Az egyik alkalommal egy mocsárba dobták az űrhajósokat, hogy ezzel szimulálják a földet érést. A súlytalansági tréningre Csillagváros erre a célra kialakított medencéjében került sor.
Farkas Bertalan a nyolcnapos űrrepülés kulisszatitkaiba is beavatta a jelenlévőket. Elárulta, hogy az űrséta nem annyira stresszmentes és hétköznapi, mint azt gondolnánk. Ez a kifejezés ugyanis azt a tevékenységet takarja, amikor az űrhajós egy köldökzsinórral 4-5 órát dolgozik kint az űrben. Munkában Farkasék űrhajója, valamint űrállomása fedélzetén sem volt hiány. Különböző - elsősorban orvosbiológiai - kísérleteket hajtottak végre. A Nemzetközi Űrállomáson, vagyis az ISS-en ma is található olyan műszer, amelyet Farkas Bertalan vitt fel az űrbe. A bő egy hét alatt napi 16 órát dolgoztak, ő csupán 3-3,5 órát aludt egy falhoz rögzített hálózsákban, hogy minél több szépséget megfigyelhessen a világűrből. Ahogy fogalmazott, páratlan élmény, amikor 350 km-es magasságban másfél óra alatt kerüli meg az ember a Földet, és 24 óra leforgása alatt 16-szor kel fel és nyugszik le a Nap.
Az első sikeres űrrepülése után szeretett volna még egyszer eljutni a világűrbe, erre azonban már nem nyílt lehetősége. Érdekességként említette, hogy manapság egy profin felkészített űrhajós kiképzése 85-90 millió dollárba kerül. Farkas Bertalan azonban nem unatkozik. Sokat utazik, naptárjában Erdély, a Felvidék, az Amerikai Egyesült Államok egyaránt szerepel úti célként. 68 éves kora ellenére minden nap igyekszik tanulni valamit, nyitottan szemléli a világot.
Zárásként három üzenetet fogalmazott meg a diákságnak: szeressék a sportot (ha lehet, részesítsék előnyben a csapatjátékokat, mert ezek hozzájárulnak a csapattagok közötti bizalom kialakulásához), szeressenek tanulni és szerezzenek megfelelő nyelvtudást!
A diavetítéssel és filmbejátszással színesített előadás után aláírásokat osztott az érdeklődőknek, valamint közös képeket is lehetett vele készíteni. Én is kaptam autogramot. Mielőtt a közös fényképünk elkészült volna, megmutattam neki a kisfiaim farsangi űrhajós képét. Ki tudja, talán az én fiaim közül kerülnek ki a jövő nagy űrhajósai.
Kép: saját
Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!
Minden jog fenntartva!
