Ma Magyarországon a hulladéknak csupán elenyésző hányadát, körülbelül 10%-át gyűjtik szelektíven. Kifogás akad bőven. Kérdés persze, hogy ezek mennyire fogadhatók el, amikor mind többen szenvednek olyan megbetegedésekben, amelyek a szennyezett levegővel és élővizekkel, valamint a klímaváltozással és az egyre szélsőségesebbé váló időjárással állnak összefüggésben.

Európa néhány országához képest elég nagy lemaradással küzdünk a szelektív hulladékgyűjtés terén. Az EU 2015-ös jelentése szerint 2014-ben Ljubljana összhulladékának már 60%-át szelektíven gyűjtötték. A szlovén fővárosban a házhoz menő gyűjtési rendszer bevezetése hozott jelentős javulást az újrahasznosításban. Finnországban már korán belenevelik a gyerekekbe a környezettudatos szemléletet. Tallinnban a hulladék 53%-át gyűjtik szelektíven. Dublinban szintén magas az újrahasznosítás aránya. Itt egyértelműen kommunikálják a lakosság és a háztartások felé, hogy az egyes gyűjtőkben mit szabad és mit nem szabad elhelyezni. A hulladékkezelő cégek emlékeztető üzeneteket küldenek arról, mikor ürítik a gyűjtőket. Emellett online fiókok és a begyűjtött hulladékra vonatkozó visszajelzések is arra sarkalják a lakosokat, hogy aktívan részt vegyenek a szelektív gyűjtésben. No meg az a tény, hogy kamerákat szereltek fel a hulladékgyűjtő járművekre, amelyek segítségével hajszálpontosan be tudják azonosítani, honnan származik az a hulladék, amelyik nem elég tisztán kerül a gyűjtőkbe. Az ellen pedig, aki koszosan dobja be a szelektív szemetét, intézkedéseket léptetnek életbe. Bécsben a hulladék 40%-át gyűjtik szelektíven. Az osztrák konténereknek profi dizájnjuk van, könnyen felismerhetőek és gyorsan megközelíthetőek. Pozitív példa tehát akad szép számmal. Ideje hát egy kicsit nekünk is nagyobb odafigyeléssel fordulnunk a szelektív hulladékgyűjtés felé.

Azáltal ugyanis, hogy egymástól elkülönítve gyűjtjük a különböző hulladéktípusokat, olyan újrahasznosítható anyagok birtokába jutunk, amelyek felhasználásával nem kell újabb és újabb nyersanyagokat kibányászni a Föld mélyéből, nem kell kipréselni a legutolsó csepp kőolajat és nem kell a levegő tisztántartásáért és a hőmérséklet-szabályozásért felelős fákat kivágnunk. Ezzel pedig máris sokat tettünk a tisztább és élhetőbb környezetért. Egy kis odafigyeléssel különleges termékek készülhetnek olyan hulladékokból, amelyek egyébként a lerakókban végeznék és a bomlásuk során keletkező gázokkal a környezetet terhelnék. A szelektív hulladékgyűjtéssel tehát nemcsak a természeti erőforrásokat kíméljük, hanem a lerakókba kerülő hulladék mennyiségét is csökkentjük.

És mit lehet a különböző hulladéktípusokból előállítani? Műanyagból készülhet kerti pad, virágcserép, vödör, DVD-tok, esernyő, papucs, plüssjáték-töltőanyag, pulóver, fekvőrendőr, könnyűbeton, szemetes zsák, edényalátét, úszógumi, PET palack. Újrahasznosított papír lehet az alapanyaga konyhai alufólia vagy folpack papír csöveknek, kartonpapírnak, kartonbútornak, irodai papírnak, füzetnek, könyvnek, borítéknak. Fémhulladékból autóalkatrész készülhet, kerékpárgumiból pedig táska, öv vagy lábtörlő. Az üveghulladékból újra üveget állítanak elő.  

Ez a cikkem a Szentesi Életben jelent meg.

Kép: unsplash

Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!

Minden jog fenntartva!