Néhány fecske nem csinál nyarat, a Fridays For Future Magyarország története azonban megcáfolni látszik ezt a mondást. Tavaly februárban egy maréknyi lelkes egyetemista úgy gondolta, csatlakozik a svéd Greta Thunberghez és péntekenként iskolasztrájkkal igyekszik felhívni a figyelmet a klímaváltozás veszélyeire. Mi történt a legelső tüntetés óta? Hol tart most a mozgalom? Hogyan befolyásolja az elért eredményeket a koronavírus? Ezekről is kérdeztem az alapító aktivistát, Pribéli Leventét.

Tavaly március 15-én csatlakoztatok az első globális klímatüntetéshez, idén április 24-én pedig már az ötödik ilyen jellegű eseményt tartottátok. Mi történt ebben az egy évben?

Úgy látjuk, a társadalom egyre érzékenyebb a környezeti kérdésekkel kapcsolatban. Az első budapesti globális klímasztrájkon 400-500 ember vett részt, a másodikon 3000-4000. A szeptemberi megmozdulás volt az eddigi legnagyobb, erre körülbelül nyolcezren jöttek el. Ezzel egyidőben 15-nél több vidéki városban tartottak tüntetéseket. A novemberi megmozduláson ennél kevesebben vettek részt. 

A korábbi tüntetések hatására a média sokkal többet foglalkozik a környezetvédelem, a klímaváltozás kérdésével, mint korábban. A politikai vezetők kommunikációjában is hatalmas változást értünk el. Az elmúlt egy évben a mozgalom hozzájárult ahhoz, hogy másokkal együttműködve a közbeszédben és a politikai kommunikációban egyaránt középpontba került a klímaválság kérdése, Budapest és több vidéki város klímavészhelyzetet hirdetett, a kormány új klímavédelmi stratégiákat dolgozott ki – bár az ökológiai válságról kevés szó esik. A hangunkat meghallották, azonban tényleges cselekedetek eddig nem követték az ígéreteket. A döntéshozók megoldási tervei nem hozzák meg azokat a valós változásokat, amelyek szükségesek az  élhetőbb jövőhöz. Ez talán még többet árt, mintha nem történne semmi, mert a látszatmegoldások elfedik a problémát. Nagyon fontos, hogy a közvéleményt ne lehessen ezekkel a – valós változást és javulást nem hozó – megoldásokkal elcsendesíteni.

Mennyire vetett gátat a mozgalomnak a most mindenkinél prioritást élvező vírushelyzet?

A koronavírus alapjaiban változtatta meg mindenki életét, ezért most érthető módon ez van a figyelem középpontjában. Fontos azonban tudnunk, hogy a járványhoz hasonlóan az ökológiai- és klímaválság is különösen súlyosan érinti az eleve nehezebb helyzetben élőket, a kezeléséhez pedig elengedhetetlenek az egymást segítő, erős helyi közösségek, kezdeményezések. Jelenleg az egyik leglényegesebb kérdés az, hogyan fog zajlani a gazdaság beindítása. Az újratervezésnél remélhetőleg zöld utat kapnak a környezetvédelmi szempontok is.

Április 24-én tartottátok az ötödik globális klímatüntetést – ezúttal online. Hogyan zajlott az esemény?

A Fridays For Future egy 24 órás, körkapcsolásos, globális élő közvetítéssel készült.

Tavaly szeptemberben 150 ország több, mint négyezer városában több, mint 4 millió ember vonult utcára, de a Covid-19 miatt kialakult járványhelyzet lehetetlenné tette az eddigi, a Fridays for Future mozgalomtól megszokott, utcai sztrájkok megrendezését. Ezért 27 ország diák aktivistái Berlintől Litvániáig, Argentínától a Fülöp-szigetekig, Izraeltől és Szíriától Ausztráliáig világszerte online demonstrációkat tartottak, amelyeket egész napos élő közvetítésbe fűztek össze. Ehhez csatlakoztunk mi is #mivagyunkaváltozás jelszóval.

Egy előre elkészített videót osztottunk meg a Facebook oldalunkon, amelyben felszólalt Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója, Lányi András, író, filozófus, Mező János, a Greenpeace Magyarország igazgatója és Vígh Péter, a Másfélfok és az Éghajlatváltozás közérthetően oldal szerkesztője. Az FFF budapesti csapatából Székely Anna Lívia és Feig Emma Zoé osztotta meg gondolatait, Molnár Áron „Noár” Levegőt! című klipjét is levetítettük.

Miről szóltak a beszédek?

Minden felszólaló reagált a jelenlegi helyzetre, és egy eddigiektől eltérő újraindítás igényét fogalmazta meg. Lányi András arra hívta fel a figyelmet, hogy kényszerű szobafogságunk alatt ugyanúgy irtják az esőerdőket és az olajtermelő országok ugyanúgy fokozzák az olaj kitermelését, mint korábban. Vigh Péter az összefogás fontosságát hangsúlyozta, ugyanis szolidaritás nélkül nincs biztonságos társadalom, élhető klíma nélkül nincs biztonságos jövő. Mező János egy igazságos, zöld gazdasági újraindítást sürgetett. Székely Anna Lívia arról beszélt, milyen elengedhetetlen a felelős szakértők bevonása, a helyi szervezetek támogatása, a civilek rendszeres és őszinte tájékoztatása és a társadalmi párbeszéd kialakítása egy új, fenntartható, működő gazdasági és társadalmi rendszer kialakításához. Feig Emma Zoé kiemelte, hogy a hamis gazdasági és fogyasztói igények kielégítése helyett a tiszta ivóvíz, az egészséges élelmiszer és az emberi kapcsolatok tehetnek minket igazán boldoggá. A videó már legalább 95.000 embert ért el, nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk.

Tartotok attól, hogy a járványhelyzet lecsengése után minden visszatér a korábbi kerékvágásba és folytatódik a környezetpusztítás?

Reményeink szerint egyre többen döbbennek rá, hogy rossz irányba tartunk, és a mostani helyzetben kialakult új szokások (pl. a helyi élelmiszerek fogyasztása, termelői közösségekben való vásárlás, helyi természeti értékek felfedezése) akkor is megmaradnak, ha elmúlik a járvány. Ahhoz, hogy ápoljuk az emberi kapcsolatokat, fenntartsuk a lelki egészségünket, felismerjük a természet csodáit és működjenek a közösségek, nem kell másik kontinensre utaznunk.

Ugyanakkor a jelenlegi helyzet nagy kihívás elé állítja a döntéshozókat. Félő, hogy felsővezetői szinten továbbra sem fogják meghozni az ökológiai- és klímaválság kezeléséhez szükséges lépéseket, hiszen ezekhez alapvető szemléletváltásra lenne szükség. Felgyorsíthatjuk azonban ezt a folyamatot, ha minél többen kifejezzük a változás iránti igényünket.

Előrejelzések szerint egyre gyakrabban kell számolnunk a mostanihoz hasonló vírusokkal. Láttok összefüggést a járványok megjelenése és a környezetszennyezés között?

A globalizált gazdaság és a hihetetlenül gyors mobilizáció nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy ilyen gyorsan terjedt az új koronavírus a világon. A környezeti válság és a hasonló járványok elkerülése érdekében alapvető fontosságú, hogy a gazdaság a globális kereskedelem helyett a helyi termelésre és fogyasztásra épüljön. 

Emellett egyes kutatások arról tanúskodnak, hogy a szennyezett levegő segíti a vírus helyi terjedését, ráadásul a légúti megbetegedések – amelyek a légszennyezettséggel is összefüggenek – növelik a súlyos következmények kockázatát. 

„Hogyan tovább?” – egyre többen teszik fel most a kérdést. Ti mit terveztek, hogyan folytatjátok a tüntetéseket?

Továbbra is azt tartjuk a legfontosabbnak, hogy sürgessük az ökológiai- és klímaválság kezeléséhez szükséges mélyreható változást. Egyelőre sajnos nem látjuk, mikor lesz alkalmunk újra az utcára menni. Az sem kizárt, hogy a következő megmozdulást is online tartjuk. Addig is érdemes követni a Fridays For Future Magyarország Facebook oldalát, ahol a közeljövőben online beszélgetéseket, podcastokat tervezünk.

Ez a cikkem a Zöld Ipar Magazin 2020. május-júniusi számában jelent meg.

Kép: Járdány Bence

Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!

Minden jog fenntartva!