Március 15.: A magyar sajtó napja
Manapság számtalan sajtótermék közül választhatunk az újságos standok előtt állva. A kínálat azonban nem mindig volt ilyen bőséges. De hogyan jutottunk el a jelenlegi színes palettáig? Lássuk!
1. A Gutenberg János (1400-1468) nevéhez köthető könyvnyomtatás felgyorsította, s egyúttal meg is könnyítette a nyomtatott szövegek terjesztését.
2. A könyvnyomtatás feltalálása után több száz éven keresztül még egyházi és világi szónoklatok, színházi előadások, röpiratok és a nyomtatott könyv tartozott az időszaki sajtó legjelentősebb publicisztikai eszközei közé. A hírlapok megszületését az első nyomtatott újságlevelek előzték meg.
3. Nem sokkal a könyvnyomtatás feltalálása után az újságlevelek Itáliából elindultak, hogy meghódítsák a vén kontinenst. Eleinte csak egyszer, tehát nem időszakosan jelentek meg. Olaszországban a kereskedelem, Franciaországban politikai, valamint egyházi összetűzések tartoztak a legkedveltebb témák közé.
4. Az egy- vagy többlapos újságleveleket nyomdászok adták ki, célközönségüket elsősorban a városi polgárság alkotta. Változatos tartalom jellemezte őket: ünnepségek, az udavri élet hírei, boszorkányégetések, felfedezések, bűnözők, háborúk, békekötések egyaránt helyet kaptak bennük. Alkalmanként fametszetek tették színesebbé a beszámolókat.
5. A nyomtatott újságlevelek és az időszakos lapok között az 1583-tól - a tavaszi és őszi vásárok alkalmából kiadott - vásári relációk alkottak átmenetet. Ezekben a korábbi hónapok érdekesebb híreit gyűjtötték össze.
Az első hetilapok megindulása jelentősen hozzájárult az időszaki ajtó kifejlődéséhez.
Azösszeállítás forrása: A magyar sajtó története I., 1705-1848.
Elérhető: http://mek.oszk.hu/04700/04727/html/1.html
A kép forrása:
http://ccstudio.hu/images/uploads/20/newspaper_press.gif
