2016. március 19. 20:30-21:30: A Föld órája
2007-ben hívták életre Ausztráliában a Föld órája elnevezésű akciót. Azóta egy óra hosszára minden év márciusának utolsó szombatján elsötétülnek a világ jelentős turistalátványosságai és az otthonok. A cél pedig nem más mint felhívni a figyelmet a különböző környezetkárosító tevékenységek elleni harcra.
Az egyetemi könyvtárban hallottam róla először. Egy spirituális érdeklődéssel gazdagon megáldott irodalomelmélet-tanárom küldött nekünk, hallgatóknak egy köremailt. Sajnos abban az évben lemaradtam róla, akkoriban ugyanis még nem voltak okostelefonok, amelyeken folyamatosan figyelhettük volna a postafiókunkat. Maradt tehát a gépterem és a várakozás a jövő évi alkalomra.
A következő években talán túlságosan is lelkesen vetettem bele magam az elsötétedés hatvan percébe. Nemcsak a lámpát kapcsoltam le, hanem a TV-ket, számítógépeket is áramtalanítottam, az elosztókon a kis piros lámpákat kinyomtam; átlényegülve vetettem rá magam minden áramfogyasztó eszközre. A férjem próbált az észszerűség talaján tartani, és megkért: a hűtőt azért lehetőleg ne húzzam ki.
Igen, ilyen az, amikor a környezetvédelem megszállottja vérszemet kap. Nem mondom, hogy teljesen normális állapot, amit akkor érzek, ha kikapcsolhatom – bárhol is legyek – a feleslegesen, háttérzajként funkcionáló TV-t vagy kihúzhatom a konnektorból a bent felejtett telefontöltőt. De talán ha többen látják be, hogy ilyen apróságokra odafigyelve is jelentős eredményt érhetünk el az energiafelhasználás, azon keresztül pedig a környezetszennyezés mértékének csökkentése érdekében, tovább marad élhető a bolygó.
És úgy tűnik, mások is hasonlóan gondolkodnak erről a kérdésről. A Föld órája 2007 óta világhódító útra indult: tavaly 172 országban több, mint kétmilliárdan döntöttek úgy, hogy a kezdeményezés mellé állnak, kiveszik saját kis részüket abból, hogy felhívják a figyelmet a világméretű környezeti problémákra. Közéjük tartozik a sármos és tehetséges színész, Leonardo DiCaprio is, aki a rég óta megérdemelt Oscar-díj elnyerését követően köszönőbeszédében hívta fel a figyelmet a klímaváltozás elleni harc fontosságára.
Bár az innovatív szemlélet és a felelős gondolkodás egyre szélesebb körben terjed (a boltok csökkentették az automatikusan, ingyen osztogatott reklámszatyrok számát, egyre több településen elérhetőek szelektív hulladékgyűjtő szigetek, számos közintézmény tetején láthatunk napelemeket...), az elmúlt évek, évtizedek tapasztalatai alapján azonban úgy tűnik, sokaknak továbbra sem egyértelmű, miért olyan egetverően fontos megkímélnünk azt a bolygót, amely élelmiszereink megtermeléséhez a földet, életben maradásunkhoz pedig a nélkülözhetetlen vizet és levegőt adja. Számos példát lehetne sorolni arról, hogyan alakítják, vagy ha egészen pontosan akarunk fogalmazni, hogyan teszik tönkre a civilizált, modern ember hétköznapi tevékenységei a Földet. Csupán néhány elgondolkodtató, néhol pedig egyenesen megrémítő adatot emelnék ki.
- 1970 és 2012 között 49 százalékkal, vagyis negyven év alatt szinte a felére csökkentek a tengeri élőlények populációi.
- Az emberi tevékenyég okozta légszennyezettség több, mint kétmillió ember életét követeli évente.
- Harminc év alatt, 1970 és 2004 között az amazonasi esőerdő hatoda eltűnt. Ez olyan súlyos következményekkel jár (élőhelyek eltűnése, levegőszennyezés, klímaváltozás...), amelyek részletezésére itt most nem térek ki, hiszen azok vaskos köteteket töltenek meg.
- A tengerszint-emelkedés félmilliárd (!) ember életét veszélyezteti. Hogyan kell mindezt elképzelni? A climatecentral.org oldal összeállítása hatásosan borzolja a kedélyeket. Érdemes megtekinteni ezen az oldalon.
Az elrettentő tények után gondoljuk át, mi magunk mit tehetünk – legalább március 19-én 20:30 és 21:30 között – a klímaváltozás lassításáért! A Föld órája hivatalos oldala hatvan javaslatot sorol fel, mivel tölthetjük az elsötétedés hatvan percét. Ezek közül szemezgettem egy korábbi bejegyzésemben.
Az elmúlt években egyre nagyobb méreteket öltő, egyre jobban megszervezett rendezvénnyé nőtte ki magát a Föld órája kezdeményezés, kreatív, szórakoztató programokban tehát nincs hiány. Március 19-én számos lehetőség áll a környezetvédelmet szívükön viselők és a témával még csak most ismerkedők előtt. Idén a Művészetek Palotája ad otthont a lekapcsolás központi eseményének. Részt vehetünk a Nemzeti Filharmonikus Zenekar csökkentett világítás mellett tartandó koncertjén és KIK CliMates workshopon vagy megtekinthetjük a Varázslatos Magyarország fotóit. Emellett a WWF Zöld Generációja és az Élő Duna Turné teszi változatossá az estét. A budapesti helyszínek mellett vidéki városok is – többek között Szombathely, Öskü, Vértesszőlős – bekapcsolódnak a Föld órája rendezvénysorozatába. A Föld órája fővárosa címért még ringbe szállhatnak további települések is. A kiírás részletei elérhetőek a foldoraja.hu honlapon.
Mára ócska, elkoptatott közhellyé vált, pedig valóban így van: „A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.” Vigyázzunk rá!
Az összeállítás forrása:
http://www.ng.hu/Termeszet/2004/04/Harminc_ev_alatt_az_amazonasi_esoerdo_hatoda_eltunt
http://www.ng.hu/Fold/2013/07/a_legszennyezettseg_az_oka
http://metropol.hu/mellekletek/metropolzold/cikk/1381760-megdobbento-latni-mit-okoz-a-2-celsius-fokos-homerseklet-emelkedes
http://earthhour.wwf.org.uk/60-things-dark/#.VuVKmebNJrJ
http://wwf.hu/vizeink_/1/mit-esznek-a-jovo-generacioi
http://wwf.hu/klima_/1/klasszikus-zene-es-innovaciok-a-fold-orajan
A kép forrása:
http://www.veszpremarena.hu/media/hirek/big/ehlogomagyar.jpg
A videók forrása:
https://www.youtube.com/watch?v=vJvAPauY_UA
https://www.youtube.com/watch?v=0sHEZ9ubaPI
