Júliusban újabb tanulságos kísérletnek vetettem alá magam és családom többi tagját. A korábbiakhoz képest most nem a kidobott étel mennyiségét mértem le, hanem a szelektív hulladékgyűjtőkbe helyezett papírt és műanyagot. Egy hónap alatt kilenc és fél (!) nagy méretű reklémszatyrot töltöttünk meg újrahasznosításra váró anyagokkal. A teletömött szatyrokat a konyhaszekrényünk előtt örökítettem meg, hogy legyen mihez viszonyítani a kidobásra ítélt szemét mennyiségét.
A szelektíven gyűjtött hulladékunk körülbelül két harmadát kitevő műanyagok közé elsősorban joghurtos és tejfölös poharak, ásványvizes palackok, sörös és tejes dobozok, samponos és tusfürdős flakonok, popsitörlő kendők, csokik, cukorkák, zsebkendők csomagolópapírjai kerülnek. Ebben a hónapban fogyott ki a mosószerünk, a habfürdőnk és az olajunk is. A használt olajat külön gyűjtjük, a zsíros, szennyezett dobozokat, palackokat mosogatószerrel vagy tiszta vízzel mossuk ki, a samponok, tusfürdők utolsó cseppjeit vízzel felhígitva, az utolsó használat közben öblítjük ki. A szelektív konténerekre ugyanis egyértelműen rá van írva, hogy csak tiszta anyagokat szabad bennük elhelyezni. Ezenkívül a mára elcsépelt felszólítás is ott virít az oldalukon: "Tapossa laposra!". Ehhez képest ahányszor felnyitom a kuka tetejét, minden alkalommal találok benne lapítás nélkül bedobott ásványvizes palackokat és sörös dobozokat. Természetesen ezeknek így is jobb helyük van itt, mint a kommunális hulladékban, a magyar - környezettudatosnak nem nevezhető - szemléletnek azonban még van hova fejlődnie. A napokban például egy pár megunt papucs éktelenkedett a műanyagoknak fenntartott gyűjtőben.
A papírhulladék legnagyobb részét a kéretlenül postaládánkban landoló szórólapok teszik ki. Nem kértem meg senkit, hogy kihagyhatatlannak és vissza nem térőnek kikiáltott akciókkal lepjenek el. Sőt! A postaládánkon kint virít a "Nem kérünk szórólapot!" felirat. Ehhez képest néhány nappal ezelőtt nem csekély mennyiségű reklámanyagot vittem el a szelektív kukába. A reklámanyagokon kívül cukrok, lisztek csomagolópapírjai és WC papír meg konyhai papírtörlő gurigák szoktak öszegyűlni a papírgyűjtőnkben. A hivatalos küldemények, számlák - műanyag résztől megfosztott - borítékjai és a blokkok is idekerülnek. A jobb alsó képen kiselejtezett egyetemi jegyzeteket láthattok. Ezek olyan A4-es lapok, amelyeknek mindkét felére nyomtattam. Amiknek csak az egyik felén állt szöveg, azok a még felhasználható papírok közé kerültek. Sokan elkerekedett szemmel néznek rám, mikor a kétoldalas nyomtatás mellett kardoskodm. Én meg azokra, akik pazarolják a papírt és ezzel elherdálják a levegő tisztántartásában létfontosságú erdőket. Terjesszétek ti is, ahol csak tudjátok, hogy a papírnak mindkét oldalát lehet használni!
És miért vesszük magunknak minden héten a fáradtságot, hogy a szelektív kukákba ürítsük hulladékaink jó részét?
Életbenmaradásunkhoz nélkülözhetetlen az egészséges, minél természetesebb állapotban meghagyott Föld nevű bolygó és a tiszta levegő. Ezért kell ügyelnünk arra, hogy a lehető legkevesebb nyersanyag felhasználásával állítsák elő az általunk megvásárolt termékeket, terményeket. A szelektív hulladékgyűjtés ehhez nyújt segítséget. A műanyag hulladékból a legkülönbözőbb termékeket lehet előállítani, többek között könnyűbetont, vödröt, terelő táblát, fekvő rendőrt, padlólapot; palántázó cserepet, fűnyíró alkatrészt, kerítésoszlopot; szemetes zsákot, hólapátot, kukát, ruhát és ruhafogast, edényalátétet, zászlót, esőkabátot, labdát, DVD tokot; italtartó rekeszt, PET palackot. A papír hulladék pedig kiválóan alkalmas hullámpapír, cső, bútor, irodai papír, boríték, füzet, naptár vagy mappa előállítására.
A napjainkban sajnos továbbra is divatosnak számító esztelen, felelőtlen túlfogyasztás visszafordíthatatlan, káros következményei nemcsak gyermekeink életét fogják érinteni. Már évek óta érezhetjük mi magunk is, milyen az, amikor melegrekordok dőlnek meg, hetekig tart a forróság, huzamosabb ideig egy csepp eső sem esik, aztán néhány óra alatt lezúdul többhavi csapadék, megszűnik a tavasz és az ősz és egyik nap bundát, másik nap szandált kell vennünk, a márciusi hó autópályákat bénít meg vagy a Duna - korábban áradásmentesnek kikiáltott - városokat fenyeget. Ami a környezetünkkel, a bolygónkkal történik, nemcsak távoli országok vadidegen lakóit érinti, hanem minket is. Senki nem vonhatja ki magát a felelősség alól. Ha mást nem, annyit te is megtehetsz, hogy hozzánk hasonlóan te is különválogatod a kukád tartalmát! Kezdd el még ma! Hidd el, könnyebb, mint gondolnád!
Ha te is kedvet kaptál, hogy egy hónapon keresztül lefotózd a szelektív hulladékod, mielőtt kidobnád, jelentkezz emailben! A fotókat és a véleményeket ide várom: szemlelodosziv@gmail.com.
Az összeállítás forrása: kornyezetbarat/hulladekboltermek.hu
A képek forrása: saját
Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!
Minden jog fenntartva!
