Él Kaliforniában egy családanya, akinek a neve végérvényesen összeforrt  a zero waste, azaz a hulladékmentes életmóddal. A francia születésű Bea Johnson - akivel személyesen is skype-olhattam - tizennyolc évesen költözött az USA-ba. Ott családot alapított, közben a hulladékmentes élet mellett tette le a voksát, blogot indított a tapasztalatairól, majd könyvet írt minderről. Az elmúlt években a világot járta, hogy előadásokat tartson arról, hogyan csökkenthetjük mi is az általunk megtermelt hulladék mennyiségét. Bea, amikor másokat inspirál, nem a levegőbe beszél. Négytagú családja egy év alatt mindössze egy befőttes üvegnyi szemetet termel. De hogyan is csinálja?

Bea Johnson az 5R szabályát tartja szem előtt, amikor a hulladékmentes életmódra törekszik. Az 5R alatt a következőket kell értenünk:

1. Refuse = Utasítsd vissza, amire nincs szükséged!
2. Reduce = Csökkentsd annak a mennyiségét, amire szükséged van!
3. Reuse = Használd többször, amid van!
4. Recycle = Gyűjtsd szelektíven mindazt, amit nem tudsz visszautasítani, csökkenteni vagy újrahasználni!
5. Rot = Komposztálj!

Nézzük most részletesen, hogyan is tudjuk a mindennapok során megvalósítani ezeket a szabályokat!

1. Mit lehet a hulladékcsökkentés érdekében visszautasítani? Szinte bármit, például szórólapokat, névjegykártyát, műanyag zacskót, reklámszatyrot, le nem bomló szívószálat, hatalmas mennyiségű ételadagokat, műanyagba csomagolt gyorskaját, hotelek ingyen szappanjait, repi tollakat és kulcstartókat. Felmerülhet a kérdés, miért gond, ha hazaviszünk egy apró ajándéktárgyat egy rendezvényről. A válasz egyszerű: minden holmi, amit elfogadunk, folyamatos igényt tart fenn további hasonló tárgyak előállítására. Ez pedig újabb nyersanyagok kibányászásával, levegő- és esetenként vízszennyező tevékenységgel, valamint a boltokba, majd később a lerakókba szállítás és a „lebomlás” során káros gázok kibocsátásával jár.

2. Ha csökkentjük a megvásárolt árucikkek mennyiségét, könnyebben tudunk az igazán lényeges, minőségi értékekre összpontosítani. Ráadásul még egy sokkal egyszerűbb, letisztultabb életmódot is kialakíthatunk. Mindig tegyük fel magunknak a kérdést vásárlás előtt, hogy vajon valóban szükségünk van-e az adott termékre. Bea kedvenc példája ehhez, hogy manapság már csak egy fakanala van, mert rájött: egyszerre csak egy kézzel tudja kavargatni az ételt. Ha eladjuk vagy eladományozzuk a holmijainkat, amikből több is van, a second hand, vagyis a használt áruk piacát élénkítjük, így nem kell új termékek előállításával terhelni a környezetet.

3. Ne féljünk többször használni meglévő dolgainkat! A műanyag ásványvizes palackot vagy a műanyag zacskót többször is meg lehet tölteni. Elromlott eszközeinket javíttassuk meg vagy adjunk nekik új funkciót! Konyharuhába remekül lehet szendvicset csomagolni, kispárnahuzatba pedig kenyeret kérni a pékségben. Az újrahasználat során nagy szerepet kapnak az egyszer használatos holmik helyett az újrahasznosítható termékek: a nylon szatyor helyett a vászon, a papír zsebkendő helyett a textil, az intimbetét helyett az intimkehely.

4. Ha az első három lépést betartjuk, a szelektív hulladékunk mennyisége is radikálisan lecsökken. Ne ringassuk magunkat abba a hamis illúzióba, hogy minden környezeti problémát megoldunk, ha külön gyűjtjük az egyes hulladéktípusokat. A hangsúlynak nem az elkülönítésen, hanem a megelőzésen kell lennie. Mire ugyanis a szelektív nyersanyagból újra termék lesz, több környezetszennyező fázison megy keresztül.

5. A konyhában keletkező hulladékokat – zöldség- gyümölcs- és tojáshéjakat, maradékokat, – helyezzük a komposztálóba! A déli gyümölcsök héját viszont tartsuk távol a komposztunktól! Ha társasházban lakunk, akkor sem kell lemondanunk erről a lehetőségről, ugyanis manapság már diszkrét, szagtalan beltéri komposztálókat is találunk az internetes webshopokban.

Ez a cikkem a Szentesi Életben jelent meg.

Kép: lexpress.fr

Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!

Minden jog fenntartva!