A fenntartható közlekedésről készült írásom első részét itt találod. Ez pedig itt a folytatás.
Chennait, India hatodik legnagyobb városát eközben szó szerint felemészti a túlzsúfoltság és a forgalomtorlódás. Ezek a jelenségek az ingázó lakosok életminőségére is kihatnak, ezért a város 2015-ben csatlakozott az okosváros mozgalomhoz, hogy változtassanak az eddigi gyakorlaton. Chennai a fejlett országokhoz hasonlóan arra biztatja lakosait, hogy biciklizzenek vagy gyalogoljanak. Ennek érdekében komoly anyagi ráfordítással igyekeznek biztonságosabbá tenni a járdákat a gyalogosok számára és kiépíteni egy biciklimegosztó rendszert. A városban parkok, gyalogutak kialakításán dolgoznak. A fenntarthatóság kérdése is napirenden van. Szeretnék elérni, hogy egy napon csak elektromos buszok közlekedjenek a városban.
Ha hosszútávú, fenntartható megoldásokon gondolkodunk, meg kell említenünk egy bolíviai várost, Mi Teleféricot. Itt található ugyanis a világ leghosszabb és legmagasabb libegője, amely La Paz városközpontját köti össze a külvárosokkal és a környező településekkel. Minden nap több, mint 230.000 ember választja az utazásnak ezt a módját. Kevesebb, mint négy év alatt pedig több, mint 150 millió utast szállítottak a libegő kis kabinjai. A városközpontba vezető hosszú buszozások helyett az emberek így gyorsabban elérhetik úticéljaikat. Közben persze a látvány sem mellékes. A kedvező árú jegyeknek köszönhetően a libegő ma sokak számára elérhető opció.
Az emberiség jövőjére gondolva egy amerikai vállalat futurisztikus közlekedési lehetőséggel állt elő. A Virgin Hyperloop 1-et ugyanis arra tervezték, hogy energiahatékony járműként a kiindulóponttól a végállomásig 1100 km per órás sebességgel száguldjon a felszín alatt vagy – igény szerint – a felszín felett. Ha ez a forradalmi technológia elterjed, nemcsak a személyszállítást, hanem a teherfuvarozást is gyökerestül át fogja alakítani.
Egy észt cég rafinált kis városi járművet fejlesztett ki. A Stigo nem más, mint egy olyan elektromos roller, amit könnyen össze lehet csukni és úgy húzhatjuk magunk mögött, mint egy gurulós bőröndöt. A csavar viszont az benne, hogy elektromos biciklit is lehet belőle hajtogatni, amely 25 km/órás sebességgel tud haladni.
Amikor a jövő közlekedési stratégiáit vesszük górcső alá, meg kell említenünk a Kaliforniai Egyetem egyik professzorának a nevét. Susan Shaheen valódi úttörője és elismert tekintélye ennek a területnek. Véleménye szerint már most is számos újítást látunk a fejlett országokban. Ilyen például a rollerezés vagy a bicikli- és az autómegosztás. A jövőben pedig a fuvarozás villanyosítása és az önjáró autók kapnak kiemelt szerepet. Az elkövetkező években, évtizedekben csökkenni fog a szállítmányozó cégek számlájára írható károsanyag-kibocsátás, ugyanis nagyobb szerepet fognak kapni a biciklis futárok. Ahhoz, hogy az önjáró járművek elterjedhessenek, javítani kell az utak és a járdák minőségén, a kátyúkat be kell tömni, a sávok felfestéseinek jól láthatónak kell lenni, hogy az autók ezeket maradéktalanul tudják olvasni és használni. Úgy látja, a károsanyag-kibocsátás csökkentésének érdekében meg kellene győznünk az embereket arról, hogy ne egyedül autózzanak, hanem többedmagukkal vagy használják a közösségi közlekedést, esetleg biciklizzenek, rollerezzenek. Ehhez számos régió sikertörténete állhat előttünk inspirációként – mondja. A fejlődő világban Ázsia 3,3 millió biciklivel előkelő helyet foglal el a világon a kerékpárhasználat tekintetében. Latin-Amerika is feljövőben van a maga 500.000 biciklijével. Az autómegosztás modelljével Ázsiában is találkozunk. Kínában több, mint egy millió ember él ezzel a lehetőséggel. Latin-Amerikában ez a szám 300.000. A professzor asszony idealizált jövőképében az emberek a jelenleginél kisebb mértékben ragaszkodnak a saját járműhöz.
Összefoglalóan tehát elmondhatjuk, hogy az elkövetkező évtizedekben a közlekedés jelentős mértékben meg fog változni. Az önjáró autók és a villamosítás következtében az emberek könnyebben el tudnak majd jutni A-ból B pontba, több utazási mód közül választhatnak, az utazással töltött idők lerövidülnek. Ezek megvalósításáig azonban még akadnak teendők. Az önjáró járművek elterjedése érdekében nagy figyelmet kell szentelnünk a biztonságra, mert az emberek jó része ma még nem szívesen ül be ilyen járműbe. Ha lassítani szeretnénk a klímaváltozás sebességét, alternatív üzemanyagokat kell használnunk, mint például az elektromos vagy a hidrogén technológia. Olyan közlekedési megoldásokat kell találnunk, amelyek költséghatékonyak, meggyőzőek és szemet gyönyörködtetőek.
Ez a cikk a Zöld Ipar Magazin 2019 január-februári számában jelent meg.
Kép: unsplash
Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!
Minden jog fenntartva!
