A nagymértékű légszennyezettség miatt itt az ideje, hogy nagyobb hangsúlyt fektessünk a fenntartható közlekedésre. Ebben a cikkben az egyéni és a közösségi közlekedés több fajtáját tekintjük át a libegőktől a szuperbuszokon át egészen az önjáró járművekig. A fejlett és a fejlődő világból egyaránt hozunk példákat arra, hogyan járulnak hozzá a gyalogosok, a kerékpárosok és az elektromos járművek a városainkban mérhető szén-dioxid szint csökkenéséhez. A világ számos pontján mérnökök és újítók dolgoznak a fenntartható holnapért. A jövő elkezdődött.

Először lássunk néhány adatot arról, hogyan alakul napjainkban az emberiség energiafogyasztása és mely közlekedési módok terjednek a leggyorsabb ütemben! A világ városai csupán három százalékát teszik ki a bolygó földterületeinek. Ennek ellenére a világ energiafogyasztásának 60-80 %-áért, a szénkibocsátásnak pedig 75 %-áért felelősek. A világ 39 országában 243 milliárd alkalommal használták a közösségi közlekedést 2015-ben. Ez 2000-hez képest 18%-os növekedést jelent. 2017-ben hozzávetőlegesen 1,3 millió elektromos autót adtak el világviszonylatban. 2016 eladási adataihoz képest ez 57%-os növekedés. Úgy tűnik tehát, hogy a fenntarthatóság egyre több ember számára szempont, amikor közlekedik.

Ha fenntartható közlekedésről beszélünk, érdemes elsőként a kerékpárról szót ejtenünk. Koppenhága komoly anyagi beruházásokat tett annak érdekében, hogy a világ legjobb biciklis városa legyen. A dánok az esetek 41%-ában biciklivel közlekednek a munkahelyükre vagy az iskolába. Nem csodálkozunk hát, hogy a fővárosban ötször több bicikli van, mint autó, az elkülönített bicikliutak hossza pedig körülbelül 375 kilométer. A város tervei között szerepel, hogy 2025-ig 80%-kal tovább növeljék ennek az útszakasznak a hosszát. A tetemes mennyiségű kerékpár azonban kihívás elé is állítja a városvezetést. További beruházásokra van ugyanis szükség, hogy megoldják a csúcsforgalomban torlódó bicikliforgalom problémáját vagy a kerékpártárolók hiányát a vasútállomások közelében.

A kerékpárok mellett az elektromos autók is egyre jelentősebb szerepet kapnak a szénkibocsátás csökkentésében. Németország tervei között szerepel például, hogy 2020-ra egy millió elektromos autó közlekedjen az országban. Ez reális cél lehet, hiszen eleinte csak néhány elektromos autó közlekedett az utakon, jelenleg viszont egyre nagyobb mértékben nő az igény rájuk.  A legtöbb e-autó tulajdonos otthon tölti a kocsiját. Ez három-öt óra hosszát vesz igénybe. Egy töltőállomáson ezzel szemben 30-45 perc is elegendő ahhoz, hogy teljesen feltöltsék az autókat. A németek a jövőben 350 töltőállomás üzembe helyezését tervezik. Ehhez elsősorban nagyáruházak közelében keresnek területeket, hogy amíg a sofőr például elintézi a nagybevásárlást, az autó fel tudjon töltődni. A kormány és az ipar folyamatos támogatásával, valamint a töltéshez szükséges infrastruktúra elterjedésével Németország jó példát mutat arra, hogyan lehet a hagyományos üzemanyagok helyett környezetbarát megoldásokat választani.

Ha elektromos járművekről beszélünk, szót kell ejtenünk a felmerülő akadályokról is. Eddig a gyér elterjedtség, a változatlan útvonalak és a töltési nehézségek egyaránt kihívást jelentettek. A Proterra cég viszont olyan nulla kibocsátású elektromos szuperbuszt fejlesztett ki, amely 500%-kal energiahatékonyabb, mint belső égésű motorral rendelkező társai. A jármű egyetlen töltéssel 560 km-t tud megtenni a tetején található töltő segítségével, amelynek tíz perc elegendő a teljes töltöttségi szint eléréséhez.

A jövőbeli utazások további lehetőségeiről a cikk folytatásában olvashatsz.

Ez a cikk a Zöld Ipar Magazin 2019 január-februári számában jelent meg.

Kép: unsplash

Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!

Minden jog fenntartva!