Az év végéhez közeledve megszaporodnak a számvetések és az összegzések. Beállok én is a sorba és bemutatom, milyen bejegyzéseket készítettem nektek 2017-ben. Következzen most az idei év blogösszefoglalója!
Idén, ezt a bejegyzést megelőzően összesen 57 cikket írtam. A témáim továbbra is az anyaság, az irodalom, a környezetvédelem és hétköznapi jelenségek voltak. Újdonságként ősszel kipróbáltam magam a riport műfajában. Először az Idősek Otthonában jártam, utána pedig a Hajléktalan Segítő Központban. Nagyon élveztem ezt a kis szakmai kirándulást, ugyanis az anyaggyűjtés során, a "terepen" valódi újságírónak éreztem magam. A riportok mellett az interjúk elkészítése is betekintést engedett az újságírói munkába. Hét alkalommal tettem fel kérdéseim interjúalanyaimnak. Hihetetlen élmény volt a zero waste amerikai királynőivel felvenni a kapcsolatot. Kathryn Kellogg e-mailben válaszolt a kérdéseimre, Bea Johnsonnal pedig egy bő fél óráig skype-oltam! Hatalmas megtiszteltetés volt számomra Beával beszélni, hiszen az ő hatására kezdtek el szaporodni a Föld számos országában a csomagolásmentes boltok, ő indította útjára a nulla hulladékos életmódot. A Jane Goodall Intézet, a Humusz és a Greenpeace munkatársaival szintén környezetvédelmi témákról beszélgettem. Dr. Gyovai Gabriellával a szülés utáni depresszió okait kutattuk, Keresztes Ilona a Vendég a háznál elmúlt 25 évét foglalta össze, a hazai kortárs irodalom számomra legjelentősebb alkotójával, Tóth Krisztinával e-mailes interjút készítettem, másnap pedig Szegeden találkoztam vele. Mikor bemutatkoztam neki, ő, az ÍRÓ tudta, hogy ki vagyok! Ezeknek a cikkeknek az elkészítése mind-mind hatalmas élményt és megtiszteltetést jelentett számomra.
Elmélkedtem idén azon is, mi szeretnék lenni, hiszen augusztusban újra elkezdtem dolgozni. A riportos-interjús újságírói vonal mellett a szépirodalmi művek alkotása is olyan terület, ahol szívesen bontogatom a szárnyaim. 2017 januárjában megosztottam veletek az első novellám. Ez volt az Au revoir, amelyet még hét további követett. A személyes kedvenceim a Késik, a Hivatalos és a Lekvár.
A legkevésbé sikeres írásaim közé a könyvajánlók tartoznak. Ezekről azonban nem szeretnék lemondani, hiszen missziómnak tartom, hogy a letehetetlen könyvek híre minél szélesebb olvasóközönséghez eljusson. Mióta újra dolgozom, Jodi Picoult rajongója lettem. Több műve is inspirálóan hatott rám. Felvettem a kapcsolatot a Kaáli Intézet egyik professzorával és a magyarországi szervátültetést koordináló szolgálattal. Ha kicsit rámenősebb leszek, jövőre ilyen témákról is olvashattok. A Gyere haza! és a Vezeklés című Jodi Picoult művekről is írtam egy kis ízelítőt.
Emellett pedig elindult az együttműködés az Együtt veled blog írójával, Kati Anyával. Sokat segített a szülés utáni depresszióhoz kapcsolódó cikkemhez gyakorlati tanácsival. Az Indiszkrét mondatok című bejegyzésem továbbgondolta, engem pedig az ő bejegyzései ejtenek gondolkodóba.
A legnépszerűbb bejegyzések top 5-jébe ezek kerültek be 2017-ben:
1. Mi a baj a műanyaggal?
2. Egy anyukát sem lehet azzal vádolni, hogy csak nyavalyog - interjú Dr. Gyovai Gabriellával a szülés utáni depresszióról
3. Írás szívvel-lélekkel - interjú Tóth Krisztinával
4.Személyre szabottan odafordulni az idősekhez - riport az idősotthonból
5. Higgy egy jobb világban! Interjú a Jane Goodall Intézet koordinátorával
A következő évre hasonló tematikájú írásokkal készülök.
És neked melyik cikk volt idén a kedvenced?
Kép: pixabay
Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!
Minden jog fenntartva!