Bea Johnson néhány éve azzal került a figyelem középpontjába, hogy négytagú családjával egy év alatt egy befőttes üvegnyi szemetet termel. De vajon mennyire rondít bele a járvány a jól bejáratott rutinba és az 5R módszerébe?

 A Kaliforniában élő Bea és férje 2008-ban döntött úgy, hogy szinte nullára csökkentik a háztartásukban keletkező hulladék mennyiségét és a zero waste életmód mellett teszik le a voksukat. Ennek érdekében megalkották az 5R módszerét, vagyis (1.) visszautasítják, amire nincs szükségük, (2.) csak keveset vásárolnak abból, amire szükségük van, (3.) az eldobható termékeket többször használatosra cserélik, (4.) szelektíven gyűjtik a hulladékot és (5.) komposztálnak

A Johnson család az USÁ-t járta egy lakókocsival, amikor a járvány elérte az államokat. Egy hónapot töltöttek másoktól távol, önkéntes karanténban, mielőtt Bea először vásárolni indult. A legközelebbi bolt 25 percnyire volt tőlük, és a kínálat sem igazán bővelkedett csomagolásmentes alternatívákban. De Beán ez nem fogott ki. Mivel már rutinosan rááll a szeme a „kimérős” termékekre, a félkész ételek pedig egyébként is sok hulladékkal járnak, ráadásul egészségtelenek is, a nyers alapanyagok felé vette az irányt. Gyökeret, tököt, avokádót, gyümölcsöt helyezett a saját kosarába – kikerülve ezzel a nylon zacskókat, amelyekről 12 éve lemondott. Előbbiek hónapokig elállnak valamilyen sötét, száraz helyen, így helyettesítve a konzerveket. Paradicsomból is bevásárolt, hogy szószt készítsen belőlük.

Mivel Bea sütiket hetente egyszer, kenyeret pedig minden nap süt, papírba csomagolt cukrot és lisztet is vásárolt. Emellett üveges borra, egy láda dobozos sörre és kartonpapíros tojásra esett a választása. Ezeket később újra tudja használni vagy a szelektívbe is dobhatja őket. A vaj csomagolása a komposztálóba került, a kutyatáp papírja pedig a kutyapiszok összegyűjtésénél tett jó szolgálatot.  

Bea nem tudja, mit hoz a holnap, de nem is aggódik előre. Azt viszont tudja, hogy a zero waste életforma rugalmassá és önellátóvá tesz, könnyen alakítható a változásokhoz, így aztán a lelkes háziasszony pandémia idején sem mond le hétköznapinak nem nevezhető életmódjukról.

Továbbra is régi ágyneműhuzatból készült zsebkendőkbe fújják az orrukat, amelyek egy használat után mennek a mosógépbe, aztán meg a vasalódeszkára. Vizet a saját kulacsába tölt, ha megy valahova. Ezt sokkal biztonságosabbnak tartja, mintha boltban venne olyan palackozott vizet, amelyet bárki összefogdoshat. Sok kávéház nem engedi mostanság, hogy a vendégek a saját csészéiket használják. Bea ezen sem kesereg. Otthon marad, és megfőzi maga a kávét. Ha mégis valahol útközben szeretne inni, a papírpoharas helyett a helyben fogyasztható verziót választja.

Világszerte emberek milliói élnek az 5R szabályai szerint. Hozzájuk hasonlóan mi is képesek vagyunk lemondani a fölösleges kiadásokról, nemet mondani arra, amire valójában nincs szükségünk vagy az eldobható termékeket többször használhatóra cserélni. Ha másért nem, legalább pénzügyeink miatt fogyasszunk tudatosan – járvány idején is!

Ez a cikkem a Szentesi Életben jelent meg.

Kép: unsplash.com

Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!

Minden jog fenntartva!