Miközben Greta Thunberg klímatüntetéseiről nézegettem képeket, több táblácskán is feltűnt a „Go vegan” felirat. Ha meg akarom menteni a bolygót, le kell mondanom a húsról, a tejről, a tojásról, egyszóval minden állati eredetű élelmiszerről? Hogy választ kapjak, januárban a húsfogyasztás klímapusztító hatásainak eredtem nyomába . Akkor készítettem először interjút Bergovecz Lászlóval, a Magyar Vegán Egyesület elnökével – és akkor szántam rá magam egy negyvennapos vegán böjtre. Néhány hónappal később, most újra feltettem Bergónak a kérdéseim, hogy ti is jobban megismerjétek az egyesület munkáját és a vegán életmódot.

Mikor és miért hoztátok létre a MAVEG-et?

A Magyar Vegán Egyesület megszületése nem néhány ember akarata volt, hanem valami olyan folyamat, ami jóval korábban kezdte összegubancolni az események szálait, mint az adott személyek összetalálkozása egy alternatív kis bisztróban azon a nyárvégi napon. Ez 2017-ben volt, de még nagyjából fél évbe telt, mire 2018 márciusában a bürokrácia áteresztette az egyesület megalapítási szándékát. A célunk világos volt az első pillanattól kezdve: a vegán életmódot választók életének megkönnyítése jogaik érvényesítésétől kezdve, orvosi vagy egyéb segítség előteremtésén át a tiszta kommunikációig.

Miből áll a munkátok?

Egyrészt elérhetővé teszünk külföldi anyagokat, aktívan összekapcsolunk kredibilis szakembereket rászorulókkal. Másrészt tájékoztató jellegű előadásokat szervezünk nem vegánoknak, hogy megérthessék a vegán életszemléletet. Ahol csak lehet, népszerűsítjük a vegán életmódot, hogy azok, akik már ezt követik, ne legyenek kirekesztettség áldozatai. Most is mindkét kezünk tele van a következő kampányainkkal.

Úgy tudom, rendszeresen kínáltok programokat az érdeklődőknek.

Igen, nemzetközileg elismert előadókat, írókat, filozófusokat, aktivistákat hoztunk magyar közönség elé az elmúlt két és fél évben. Emellett hazai tehetségek, sportolók, orvosok is bemutatkozhattak különböző rendezvényeken, például a Vegetáriánus Fesztiválon. Itt lehetőséget kaptunk, hogy a kifejezetten vegán tematikájú előadásokat koordináljuk. Ugyanígy szerencsénk volt együtt dolgozni a Vegan Sunday Markettel, ahol szabad kezet kaptunk az előadások felett. Ezenkívül kommunikációs tréningeket szerveztünk, tavaly elhoztuk az Amazing Vegan Outreach-et a hazai aktivisták eszköztárába, idén év elején pedig a fantasztikus Dr. Melanie Joy és Tobias Leenaert általános CEVA tréningje volt teltházas.

Bár a vegán életmód összetettebb annál, hogy egyszerűen csak kerüljük az állati eredetű élelmiszereket, beszéljünk most egy kicsit az étkezésről! A magyar konyha húsos fogásokra van berendezkedve. Mennyire van könnyű helyzetben egy vegán, ha étteremben szeretne enni?

Az étkezést illetően a nehézséget mindig személyek okozzák. Valójában egy magára valamit adó kukta is el tud készíteni ízletesen bármilyen növényi ételt. A vendéglátóhelyek ösztökélésére egy kártyás köszönő-lelkesítő rendszert eszeltünk ki. Ha valaki olyan étteremben kap valami ízletest, ahol nem tekintik a kegyetlenségmentes ételkészítést alapnak, egy köszönő kártyával tudja a pozitív szokást megerősíteni. Így valószínűbb, hogy az elfoglalt felszolgálón is túljut az elégedettség.  Ha esetleg a vendégnek csalódnia kellett, nagyon udvariasan egy másik kártyával néhány egyszerűen értelmezhető üzenetet hagyhat a konyhának, amely legközelebb majd nem esik el a vegánoktól érkező bevételtől.

És mi a helyzet a közétkeztetésben?

Itt már nem látszik ennyire egyszerűnek a dolog, leginkább az iskolába járó gyerekek étkeztetése körüli félreértések miatt kérnek tőlünk jogi segítséget, de szerencsére az alaptörvénnyel nem igen lehet vitatkozni.

Hol éri a legtöbb kellemetlenség azt, aki vegán?

Bár az étkezéseknél látszik a kívülállóknak a legjobban a nézetkülönbség, az a fajta társadalmi nyomás a legnehezebb, amit a család vagy a barátok, munkatársak, esetleg idegenek terhelnek az érzékeny emberi pszichére. A legnagyobb feladatot egy vegánnak a legközelebb álló emberek adják, akik aktívan győzködik a nagyon is racionális nézettel szemben, miszerint az ember képes állatok használata és mészárlása nélkül teljes értékű, boldog életet élni úgy, hogy ez bármilyen valódi lemondást okozna vagy passzívan, szellemesnek szánt megjegyzésekkel illetik lépten-nyomon.

Milyen a vegánok megítélése ma Magyarországon?

Azt hiszem, erre a kérdésre igazán egyéni tapasztalatok adnak választ. Azt tudom, hogy nekem vastag a bőr az arcomon, ha ilyesmibe futok bele, de tudom, hogy másoknak kisebb súrlódások is fájdalmasak tudnak lenni. Előfordul, hogy a nem vegán egyfajta provokációnak éli meg a veganizmus bárminemű megnyilvánulását. Mégis azt kell mondanom, hogy egyre elfogadóbbak az emberek, a a termékekre is egyre gyakrabban teszik ki büszkén a vegán jelzést. Nagyon lelkesítő, ha egy háztartási szer hátulja jelzi, hogy a termék nem okozott kellemetlenséget állatoknak. Nem értem, miért választana bárki is másfajta WC tisztítót.

Te miért döntöttél a vegán életmód mellett?

A választ azzal kezdeném, hogy Magyarországon tavaly 220.000.000 szárazföldi állat életét oltották ki étkezési célra a hivatalos adatok szerint. Romantikus vagy ipari állattartás mit sem változtat azon, ha életükhöz ragaszkodó állatokat pumpálunk a világra és pusztítunk el profitszerzés céljából. A legtöbb rosszat azzal okozzuk, ha mindennapi döntéseinkkor a szenvedni képes, érző lényeket nem vesszük morálisan figyelembe.

18 éves koromban az állatokért váltottam vegetáriánus életmódra. Tizenhárom évvel később, 2011-ben, párom kérésére megnéztem a Földlakók című filmet Joaquin Phoenix narrálásával. Amint megértettem, mit okozok azzal más élőlényeknek, ha nem vegánként élek, nem tudtam igazolni magamban, miért ne kerülném az állatok kihasználását, amíg lehetőségeim engedik. Bárcsak előbb tudtam volna, mennyi jót jelent vegánként élni!

 Kép: Valuska Gábor, Pétervári Márton

Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!

Minden jog fenntartva!