Áprilisban számos izgalmas és érdekes interjút készítettem. Amikor a prostitúció és emberkereskedelem ellen küzdő alapítvány munkatársával beszéltem, megdöbbentő volt hallani annak a lánynak a történetét, akit 16 évesen egy diszkóban a saját testvére adott el futtatóknak. Kamatoztattam a békéscsabai TedX-en kiépített kapcsolataim, amikor az egyik előadót arról kérdeztem, hogyan szerezhetjük meg álmaink munkáját. Készítettem egy kvízt József Attila születésnapja alkalmából. A húsvéti ünnepek és a locsolkodás szokásának elfonnyadása kapcsán az elmagányosodásról gondolkodtam. A pszichoszomatikus betegségek és mindennapi hazugságaink is terítékre kerültek. A fekete pedagógiás cikkem folytatásaként arról kérdeztem egy pszichológust, mit tehetünk szülőként, ha mérgező tanárokkal találkozunk. A vakvezető kutyák kiképzésébe is bepillantást nyertem.

Tartsatok velem!

Van kiút a prostitúcióból és a szexuális kizsákmányolásból - Ne félj meglépni!

Szinte napra pontosan hat éve nyitotta meg kapuit Magyarországon a Névtelen Utak Alapítvány védett háza. A szervezet azoknak a nőknek igyekszik segítséget nyújtani, akik prostitúció, szexuális kizsákmányolás vagy emberkereskedelem áldozataivá váltak. A nem hétköznapi feladatokról, kihívásokról az alapítvány névtelenséget kérő munkatársát kérdeztem.

Kerülj közelebb álmaid munkájához egy álláskeresési tanácsadó tippjevel!

Bóné Ágnes közgazdász, álláskeresési tanácsadó 2014 óta foglalkozik önéletrajzírással, elhelyezkedési tanácsadással és állásinterjúra való felkészítéssel. Az elmúlt években több száz álláskeresőnek segített megtalálni a megfelelő állást. Most neked is segít abban, hogy közelebb kerülj álmaid munkájához.

Ünnepeljük egy szuper kvízzel a magyar költészet napját!

József Attila nevével minden általános és középiskolás diák találkozik. Április 11-én, a költő születésnapján arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a poéta életútját és műveit. Kvízünkből megtudhatod a választ. Tarts velünk!

A húsvéti ünnepből kilépve rálépünk az elmagányosodás útjára

Az ünnepek és a jeles napok ősidők óta elválaszthatatlan részei az emberek életének. A kereszténység felvételével az egykori természeti rituálékat vallásos népszokások váltották fel. Az ünnepek manapság is kiemelt jelentőséggel bírnak. Ezek közül egy azonban kilóg a sorból. A jeles napok mostohagyereke a húsvét, amelyet a nők egy jelentős része legszívesebben kiiktatna a naptárból. De mi a baj a kereszténység legnagyobb ünnepével?

Lelkünk elfojtott panaszai, avagy a pszichoszomatikus betegségek

A modern társadalmak gyakran vélik úgy, hogy gondolataink segítségével jobban érezhetjük magunkat a bőrünkben. Vagyis ha rosszul mennek a dolgaink, elegendő, ha pozitív tartalmú képeket generálunk az elménkben, s már egyből javíthatunk a kedélyállapotunkon. Azzal viszont már kevesebben vannak tisztában, hogy ugyanez fordítva is működik. Amikor a szomorúság nem tudja hallatni a hangját, egyszer csak utat tör magának, és megjelennek a pszichoszomatikus betegségek.

Hazudni nem vétek - mindennapi hazugságainkról feketén fehéren

Hiába szépítjük a dolgot, füllenteni, ködösíteni mindenki szokott. Amikor ezt állítom, nem feltétlenül eget verő hazugságokra gondolok. A mindennapok során alkalmazott aprócska kis ferdítések már pont elegendőek ahhoz, hogy hozzuk a napi „valótlanságállító” átlagot. De mennyi is az annyi?

Így kezeld szülőként a mérgező tanárokat, akik bántják a gyermekedet!

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a fekete pedagógia él és virul. Mindennapos gyakorlat, hogy az oktatási intézményekben olyan becsmérlő mondatok hagyják el az ott dolgozók száját, amelyek szilánkokra törik a gyerekek önértékelését. Tódor Marina klinikai gyermek- és ifjúsági szakpszichológus segítségével most azt mutatjuk be, mit tehet a szülő, ha gyermeke fekete pedagógia áldozatává vált.

Oviból a kiképzésre - Tudj meg mindent a vakvezető kutyákról!

A miskolci székhelyű Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola 2006-ban jött létre. Fő tevékenységük vakvezető kutyák kiképzése és látássérült gazdákhoz juttatása. Az iskola szakmai vezetőjét és a tenyésztési program koordinátorát, Komondi Piroskát a vakvezető kutyák neveléséről kérdeztem.

Neked melyik cikk nyerte el leginkább a tetszésed?

Kép: unsplash

Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!

Minden jog fenntartva!

Napjainkban 400%-kal több ruhát vásárolunk, mint negyven évvel korábban. Ezzel egyidejűleg egyre nagyobb méreteket ölt a textilpazarlás. A nyugati országokban egy család évente 30 kg ruhát dob ki. Ennek a mennyiségnek mindössze 15%-át adományozzák el vagy hasznosítják újra, a többi lerakókba vagy égetőkbe kerül. Észak-Amerikában éves szinten ez legalább 11 millió tonna textilhulladékot jelent. Hogy miért baj, ha mértéktelenül vásárolunk? Tömören fogalmazva azért, mert az olajipar után a divatipar szennyezi legnagyobb mértékben a környezetet. De lássuk a részleteket!

Kellemetlen következmények

Ha egy kilogramm ruha mesélni tudna, elmondaná, hogy az előállítása 23 kg üvegházhatású gáz kibocsátásával és egy kilogramm vegyszer, valamint több ezer liter víz felhasználásával jár. Döbbenetes számok, ugye? A meghökkentő tények itt viszont még nem érnek véget.

Azokban az országokban, amelyekben virágzik a textilipar, a gyárak kezeletlenül engedik szennyvizeiket a folyókba. Az ólom, a higany vagy az arzén nemcsak a vízi élőlényekre káros, hanem arra a több millió emberre is, aki szennyezett folyók, tengerek partján él.

Apropó, víz! A divatipar évente 1,5 trillió liter vizet emészt fel. Maga a gyapot is rendkívül vízigényes növény. Egyetlen kilogramm gyapot megtermeléséhez 20.000 liter vízre van szükség. Felvetődik hát a kérdés, hogy mennyire etikus mindenféle tudatosság nélkül ruhaneműket vásárolnunk, majd kihajigálnunk, amikor a világon 750 millió ember nem jut tiszta ivóvízhez.

Pontosabban fogalmazva, aránylag tiszta vízhez. Merthogy a szintetikus anyagokból, mint a poliészter vagy a nylon, minden egyes mosás során 1.900 mikroszál oldódik ki. Éves szinten ez 190.000 tonna mikroszálat jelent, amely egytől egyig az óceánokban végzi. Mivel a tengeri élőlények ezeket tápláléknak nézik, a műanyag megállíthatatlanul kerül be a táplálékláncunkba.

Ráadásul a textilipart jellemző pazarlás az élelmiszeriparra is rányomja a bélyegét. Mivel a kasmírkecskék és a gyapjukért tartott juhok tövig legelik a legelőket, a vegyszerek pedig tönkre teszik a talajt, húsz év múlva 30%-kal csökkenhet a megtermelt élelmiszerek mértéke.

Félelmetes adatok ezek és a ruhaiparban dolgozók munkakörülményeiről még nem is beszéltünk.

A cikk folytatását a kepmas.hu oldalon olvashatjátok.

Kép: unsplash

Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!

Minden jog fenntartva!

Márciusi Life.hu témáim között szerepelt a féltékenység pszichológiája, a fekete pedagógia, amiről minden szülőnek és pedagógusnak tudnia kell, egy menstruációs kisokos, a környezettudatos esküvőszervezés, a vásárlásmánia, gyermekeink nevének kiválasztása, a kialvatlanság problémája, a Föld órája esemény, valamint a Fridays for Future mozgalmak szervezőinek bemutatása. Emellett elkészítettem az első kvízem, amelyben az olvasók márciusi 15-höz kapcsolódó tudását teszteltem.

A féltékenység pszichológiája - Kezeld vagy lépj ki a kapcsolatból!

"A házasságok, párkapcsolatok jelentős hányadában jelen van a féltékenység. Ez egy teljesen természetes érzés, nem kell tehát megijednünk, ha magunkban vagy társunkban felfedezzük a zöld szemű szörnyeteget. Érdemes viszont korlátok közé szorítanunk érzelmeinket, mielőtt visszavonhatatlan károkat okoznánk."

Fekete pedagógia: ami egy életre megnyomorít

"A gyerekek közötti iskolai bántalmazásokról, a bullyingról viszonylag gyakran ejtünk szót. Arról azonban ritkábban beszélünk, milyen mértékben járulnak hozzá egy diák személyiségének rombolásához az iskola dolgozói, tanárai. A fekete pedagógia elnevezés a nevelő-oktató munka során átélt negatív élményeket foglalja magában, amelyek egy életre szóló sebet ejtenek a tanuló önbecsülésén, önbizalmán."

A menstruáció a női élet része - Tudj meg mindent róla!

"Ha a nőiségről beszélünk, sokaknak a kecsesség, a finomság jut elsőként eszébe. Van azonban a női létnek egy sokkal földhözragadtabb, olykor kellemetlen, nehézkes része is, ez pedig a menstruáció. Dr. Gyovai Gabriella nőgyógyásszal a termékeny éveinket végigkísérő havi ciklusról beszélgettem."

A nagy nap és a haldokló bolygó - Ettől lesz zöld egy esküvő

"Ahogy melegszik az idő, egyre inkább beindul az esküvői szezon, a nagy nap és az előkészületek során pedig tetemes mennyiségű hulladékot termelünk. A házasságkötésnek azonban nem feltétlenül kell együtt járnia klímaváltozást okozó tevékenységekkel. Néhány egyszerű praktikával sokat tehetünk a bolygónk és saját magunk egészségéért."

Műveltségi kvíz a család minden tagjának

"Március 15-én iskolai, városi és országos szinten is megemlékezünk az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról. De mennyire ismerjük jól ennek az időszaknak a főbb eseményeit, szereplőit, valamint a forradalom kiemelkedő alakját, Petőfi Sándort? Kvízünkkel a család apraja-nagyja tesztelheti tudását. A kisiskolásoknak a költő életének főbb állomásait kell felidézniük, a szülők korosztályát a történelmi kérdések szólítják meg, az idősebbek pedig a memoritereknél brillírozhatnak. Kvízre fel!"

A vásárlásmánia a férfiakat éppúgy érinti, mint a nőket

"Hallottál már az oniomániáról? Ha a szó idegenül is cseng, az általa jelölt tevékenység már többeknek lehet ismerős. A sokak által ismert vásárlási mániát hívja így a szakirodalom. Aki nem tud megálljt parancsolni a költekezésnek, nemcsak egyszerűen hóbortos és gyenge akaratú. Az oniománia ugyanolyan mániás-kényszeres betegség, függőség, akárcsak az evészavarok, az alkohol- vagy a kábítószerfüggés. De míg az alkoholista le tudja tenni az italt, a szerencsejátékos el tudja kerülni a nyerőgépeket, vásárolnia mindenkinek kell. A vásárlásmániát pont ez teszi olyan veszélyessé."

Nagy a szülői felelősség - A névválasztás és becézés ördögi köre

"Valószínűleg a legtöbben mosolyra húzzák a szájukat, ha olyan nevekkel találkoznak, mint Vég Béla vagy Kandisz Nóra. A poénosnak szánt névválasztás viszont egy életre kellemetlenné teheti a bemutatkozást. Ugyanakkor önbizalommal is felruházhatja például a Bátorokat, amikor önmagukat a nevükkel definiálják. Nem mindegy tehát, milyen nevet választunk gyermekeinknek."

Az alvás nem lehet luxus - Így hat ránk a kialvatlanság

"Az alvás alapvető élettani szükséglet. Életünk bizonyos szakaszaiban azonban akarva-akaratlanul kevesebb időt tölthetünk alvással, mint amennyire a testünknek szüksége lenne. Most megtudhatod, mit okoz az alvásmegvonás és hogyan küszöbölheted ki a kissé sem kellemes tüneteket."

A visszaszámlálás elindult - Csatlakozz te is a Föld órájához!

"2007-ben az ausztrál Sydney-ben szimbolikus lámpalekapcsolással indult a Föld órája elnevezésű mozgalom, amely az utóbbi években világméretű eseménnyé nőtte ki magát. Időközben emberek millióit inspirálta arra, hogy vállaljanak szerepet bolygónk megmentésében. Összeállításunkból kiderül, miért is kell szombat este lekapcsolnod a világítást."

Magyar egyetemisták, akik a Parlament előtt a klímaváltozás ellen tüntetnek

"Greta Thunberg, 16 éves svéd klímaaktivista Fridays For Future nevű mozgalmához kapcsolódva egy lelkes csapat február óta Magyarországon is minden pénteken tüntet a Parlament előtt, hogy a klímaváltozás lassítása érdekében azonnali cselekvésre szólítsák fel a döntéshozókat. Ismerd meg a magyar szervezet elhivatott, lelkes egyetemistáit."

Kép: unsplash

Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!

Minden jog fenntartva!

Pásztor Annát sokan az ország legextravagánsabb énekesnőjeként ismerik. Kevesen tudják viszont róla, hogy prioritáslistáján előkelő helyet foglal el a környezetvédelem. Annával a klímaváltozás ellen tüntető fiatalokról, ember és természet kapcsolatáról, valamint saját, környezettudatos fesztiváljáról beszélgettem. Mielőtt viszont feltehettem volna az első kérdést, Anna megelőzött: „Úgy éreztem, ha a környezetvédelemről beszélhetek, akkor jövök, adom a nevem, a zenekarom, bármim.”

Mit gondolsz a klímaváltozás ellen tüntető diákok mozgalmáról?

Az embereknek nyilvánvalóan különféle fegyvereik vannak arra, hogy kiálljanak a saját igazságuk mellett. A diákoknak nincs olyan anyagi apparátusuk, ami bármilyen fórumon döntéshozó helyzetbe hozhatná őket. A munka vagy a tanulás beszüntetése a figyelemfelhívás egyetlen eszköze. A fiatalok szeretnének családot és jövőt maguknak, de ebbe nagyon csúnyán belepiszkít annak a lehetősége, hogy a következő generációnak nem feltétlenül lesz jövője. Elérkeztünk arra a pontra, amikor sürgősen cselekednünk kell. Ha jól tudom, a hatodik fajkihalási hullám zajlik a Földön. A kapzsisággal, az önzéssel, a vak nemtörődömséggel állunk szemben. A fiatalok már tudják, hogy ha nem teszünk semmit, az ő jövőjük nullázódik le, ezért minden eszközzel felhívják a figyelmet arra, hogy konkrétan a vesztőhelyre masíroz a világ.

Generációs különbség, ahogy a környezetvédelemről gondolkodunk?

Inkább úgy fogalmaznék, emberfüggő. Nem lehet nem észrevenni, hogy az utánunk következő generációkat jobban fűti a világmegmentés vágya. És nemcsak beszélnek erről, hanem tesznek is ezért. Ez nem azt jelenti, hogy az idősebbek nem tettek meg mindent, de a változás ott lüktet az egészen fiatalok tudatában is, mert tudják, hogy elérkezett az utolsó pillanat a Föld és az emberiség megmentésére.

Miért fontos számodra a környezetvédelem?

Nagyon nyitott és őszinte lélek vagyok. Mint általában a művészek, én is megérzem a környezetem minden apró rezdülését. Amikor egy fenyegető vég jelenik meg az ember jövőképében, az nemcsak nyomasztja, hanem el is tompítja a művészek vidámságra való hajlamát. Tennünk kell a változásért. Ha módomban áll felhívni a figyelmet egy ilyen irtózatosan fontos dologra, természetesen eleget teszek a felkérésnek. És persze nekem is van két kicsi babám, akik még csak 5 és 3 évesek. Nekik szintén lesznek gyermekeik. Szeretném őket biztonságban tudni.

A hétköznapok során mit teszel a természet megóvásáért?

A szelektív hulladékgyűjtésen kívül odafigyelek az elhasznált víz mennyiségére mosogatás, fürdés vagy locsolás közben. Kerülöm az agyoncsomagolt termékeket és a műanyag zacskókat. Van két banyatankom, azokkal járok vásárolni. Ha mégis nylon szatyrot használok, azokat legközelebb magammal viszem, és újra felhasználom. A nagynénikém példáját követve, ha szemetet látok, felszedem, és összegyűjtöm.

Egy-egy fesztiválon tetemes mennyiségű hulladék keletkezik. Az Anna and the Barbies fesztiválján hogyan próbáltok tenni a környezetvédelemért?

Úgy látom, egyre több helyen kap hangsúlyt ez a téma. Saját fesztiválunk, a Hello, Ugar! kimondottan jó rangsorolást kapott a környezetvédőktől. Harmadik éve jönnek ki, külön standjuk van és örömmel látják, hogy nemcsak a környezetet, hanem az emberek pszichéjét is igyekszünk védeni. Ennek érdekében alakítottunk ki egy szelfimentes zónát, továbbá törekszünk arra, hogy egyszerre csak egy koncert legyen a helyszínen, ne szóljanak egymásra a színpadok párhuzamosan. Így a látogatók elkerülhetik a „hang- és technikamérgezést’. Ezenkívül az óriási, tömegeket megszólító bulik mellett tábortüzes koncerteket is rendezünk. Nálunk is jelen vannak a lebomló evőeszközök, tányérok és a visszaváltható poharak. Abszolút támogatjuk a környéken lévő kistermelőket, például kézműves sör, csokoládé, szappan is megtalálható nálunk. Ami pedig idén egy nagy újítás és nagyon büszkék vagyunk rá: egy napelemes együttműködő partnerünk is segít, hogy az ópusztaszeri napsütés energiáit összegyűjtsük és hasznosítsuk. Továbbá szeretnénk, ha a gyönyörű, ópusztaszeri környezetben az emberek ráébrednének, hogy ők is a természet részei! Ha ez megtörténne, kisebb mértékben károsítanák a környezetet.

Mi a legsürgetőbb környezetvédelmi feladat?

A rendkívül előrehaladott technikák következtében elidegenedtünk a környezetünktől. A fejlődés egyrészt hihetetlenül jó, másrészt ilyen sebességnél nem látjuk a lényeget, a szépséget, a pillanatot, és elsuhanunk a saját életünk mellett. A boldogság kulcsa, hogy az ember megtorpanjon a pillanatban, és körülnézzen 360 fokban. Ha figyelünk, nem lehet nem észrevenni a sikító jeleket, amelyek szerint annak a csodának, amit Földnek hívunk, vége lehet a közeli jövőben. Ha a mi szemetelésünk, trehányságunk kavicsként bekerül ebbe a gépezetbe, akkor a XXI. század nem más, mint egy nagyon szomorú temetési menet, mi pedig együtt menetelünk egy közös pusztulás felé.

Mit üzennél a klímatüntetések szervezőinek?

Hálás köszönet, őrült rock and roll, és semmiképpen ne adják fel! Sok erőt és kitartást kívánok nekik, mert bennük van a fény, a láng, a harc. Csinálják és ordibáljanak! Köszönöm a gyermekeim nevében is!

Kép: Victoria Perger

Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!

Minden jog fenntartva!

A közelmúltban – egy Life.hu cikk kapcsán – arról kérdeztem F. Lassú Zsuzsa pszichológust, az ELTE docensét, mi áll a gyerekverés hátterében, hogyan hat ez a szülő-gyerek kapcsolatra és milyen módon lehetne megelőzni. Ebben a bejegyzésben a Life.hu-n meg nem jelent részek következnek. A szakértővel most kitérünk arra, hogyan működik a gyermekvédelmi törvény ma Magyarországon és mit tehet a pedagógus, ha egy gyereket feltételezhetőleg vernek otthon.

F. Lassú Zsuzsa

Hogyan védik a törvények a gyerekeket az őket verő szülőktől?

Sajnos, amilyen egyértelmű és pozitív a gyermekvédelem törvényi szabályozása, annyira nagy még mindig az ellenállás, negligálás, kényelmi hozzáállás a jogalkalmazás oldaláról. Csak akkor lépnek, amikor már megtörténik a tragédia. Az egyértelmű, zéró toleranciát hirdető törvény ellenére is családi belügynek tekintik a gyermekek bántalmazását, főleg a nevelő célú gyerekverést. Ha nem folyik vér, nem törik csont, és a gyermeknek „csak” a lelke szakad szét, nem tesznek semmit. Pedig a megelőzés, a családok támogatása, a szülők szülői hatékonyságának, konfiktuskezelési képességének fejlesztése egyértelműen hasznosabb és kevesebb költséggel járó beavatkozás lenne, mint a gyermek védelembe vétele, a családok szétszakítása, az állami gondoskodás vagy a haldokló nevelői szülői hálózat igénybe vétele. A prevenció mindig olcsóbb és hatékonyabb, mint az intervenció.

Milyen jelek utalnak arra, hogy a szülő veri a gyereket?

A látható testi jelek sajnos nem mindig láthatók, a gyermekek sokszor maguk is eltitkolják, letagadják és pl. balesettel indokolják sérüléseiket. A lelki sebek is sokfélék lehetnek. Visszahúzódás, szorongó, gátolt viselkedés, teljesítményzavarok, a kapcsolatok és a tevékenységek kerülése csakúgy lehetnek vészjelek, mint az indulatok, agresszív viselkedés, a nehezen kezelhetőség, ellenállás. Ahogyan a hatásoknál említettem, a gyerekek sokféleképpen sérülnek és ennek sokféle viselkedéses tünete lehet. A hirtelen mozdulatra való összerezzenés, mint a filmekben és regényekben leggyakrabban megjelenő jelzés nem mindig van jelen, sok gyerek lesz közönyös, flegma, vagy éppen veszélyesen magabiztos, túlzottan vagány, bevállalósan vakmerő, mint aki keresi a veszélyt és a sérülést. A gyermek neme, életkora és egyéb tényezők mind befolyásolják, hogy a gyermek hogyan reagál és így mi mit láthatunk mint tünetet.

Mit tehet a pedagógus, ha azt gyanítja, a szülő kezet emel a gyerekére?

A pedagógus, mint minden felnőtt állampolgár, része a gyermekvédelmi jelzőrendszernek, felelősséggel tartozik a rá bízott gyermekek testi és lelki egészségéért, így jelentési kötelezettsége van, ha a gyermekbántalmazás, elhanyagolás, veszélyeztetés jeleit tapasztalja. A pedagógusok már a képzés során is tanulnak gyermekvédelmi alapismereteket, de minden nevelési intézményben vannak a gyermekvédelemben ennél mélyebben jártas felelősök, akikhez fordulhatnak a kollégák. Feléjük és az intézmény vezetője felé kell jelentenie a pedagógusnak, ha azt gyanítja, hogy a gyermeket otthon bántalmazzák. Minden intézménynek kötelessége a gyanúval foglalkozni és az illetékes szakszolgálattól segítséget kérni. Nem a pedagógus feladata a helyzet megoldása, de a segítségkérés elindítása mindenképpen tőle indul. A gyermekvédelmi törvény egyértelműen fogalmaz: „amennyiben a jelzőrendszeri tagok tevékenységük során gyermek veszélyeztetettségére utaló információ birtokába jutnak, azt mérlegelés nélkül kötelesek jelezni a területileg illetékes család- és gyermekjóléti szolgáltató felé, továbbá a gyermek életét, testi épségét súlyosan veszélyeztető helyzetben haladéktalanul hatósági intézkedést kell kezdeményezniük a gyermek védelme érdekében.” A pedagógusoknak számos továbbképzés, könyv és szakmai anyag áll a rendelkezésére, hogy a bántalmazásról tanuljanak, ne legyenek tudatlanok és ne érezzék magukat eszköztelennek. A pedagógus nincs tehát magára hagyva, a gyermek veszélyeztetettségét, krízishelyzetét észlelő rendszer települési és járási szinten is működik, melynek része a +36-80-630-1550-es 0-24 órában, ingyenesen hívható gyermekvédő hívószám.

Kép: hivatalos ELTE fotó (portré) és unsplash

Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!

Minden jog fenntartva!

Tegnap átlépte a 300-at a blog Facebook-követőinek a száma.

Mindig nagyon örülök, mikor valaki úgy gondolja, érdemes figyelni a gondolataimra és azokra a témákra, amelyek számomra értéket képviselnek. Ahogy nő az olvasóim száma, úgy kapok egyre több és több megerősítést arról, hogy jó az, amit csinálok. Amikor valaki kedveli az oldalam vagy az eddigi írásaim között böngészik, szívesen megkérdezném, neki melyik téma tetszik legjobban, hogy talált rám, miért szavazott bizalmat nekem. Ezeket a kérdéseket egyesével nem tudom feltenni, de ha valaki kedvet érez magában ahhoz, hogy megossza velem a véleményét, szívesen veszem a megkereséseket.

De mit is adhat nektek a Szemlélődő Szív blog?

Könyvajánlókat, környezetvédelmi témákat, valamint refelexiót a hétköznapok során felmerülő jelenségekre. Az anyaság, gyereknevelés, család témáját egy éve leginkább már csak a Life.hu oldalán osztom meg az olvasókkal. Ezekről az írásaimról havonta készítek a blogra egy kis összefoglalót, kivonatot.

Akik régebb óta követik a munkásságom, valószínűleg észrevették, hogy mostanában kicsit ritkábban jelentkezem új anyagokkal. Ennek az az oka, hogy szépen fokozatosan egyre több sajtóorgánumnak dolgozom, és ezek a munkák néha bizony elveszik az időm a blogolástól. De ne aggódjatok! Mivel a Szemlélődő Szív egy olyan platform számomra, ahol teljes egészében a saját fejem után mehetek és szabadon szárnyalhatok, a szabadidőmből továbbra is préselek ki annyit, hogy itt is tudjak alkotni. Én itt vagyok! Köszönöm, hogy ti is!

Kép: saját

Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!

Minden jog fenntartva!

Korábban már beszámoltam róla, hogy március 15-én részt vettem az első klímatüntetésemen. A Zöld Ipar Magazin március-áprilisi számába interjút készítettem a szervezőkkel. Most ezt olvashatjátok.

Tüntető fiatalok az Információs és Technológiai Minisztérium előtt

Március 15-én megmozdult a világ. Hét kontinensen, több, mint 2000 helyszínen, 125 országban csatlakoztak Greta Thunberg, 16 éves svéd klímaaktivista Fridays For Future nevű mozgalmához. Másfél-kétmillióan sürgették a világ vezetőit, hogy tegyenek azonnali lépéseket a klímaváltozás lassításáért. Öt hazai város csatlakozott a nemzetközi eseményekhez. A magyarországi szervezet létrejöttéről és a demonstráció tapasztalatairól a két főszervezőt, Hartmann Johannát és Pribéli Leventét kérdeztem.

– Figyeltük Greta Thunberg mozgalmát és a nemzetközi eseményeket – meséli a kezdetekről Levente, aki Johannához hasonlóan a Debreceni Egyetem biológus hallgatója. – Egyetértettünk a célokkal, és úgy láttuk, ha az elkövetkező néhány évben nem történik változás a világban, a jövőnk reménytelen. Február 22-én mentünk ki először a Parlament elé.

– Egy egésznapos tüntetést szerveztünk, amelyhez néhány ismerősünk csatlakozott – veszi át a szót Johanna. – Másodjára fél kettőtől ötig hirdettük az eseményt, hogy a demonstrálók egyszerre legyenek jelen a téren és emiatt ne kelljen hiányozniuk tanórákról. Szeretnénk, ha a diákok megértenék, hogy most valóban a jövőjükről van szó, nem pedig arról, hogy péntekenként lóghatnak az iskolából. Az eddigi tüntetések családiasan teltek, sokat beszélgettünk a résztvevőkkel. Először 20-25-en voltunk, aztán hétről hétre nőtt az érdeklődés. Sokan hallottak már Gretáról, és jó páran szimpatizálnak az általa képviselt értékekkel. Külföldi turisták is gyakran csatlakoztak hozzánk. Úgy látom, ők nyitottabbak, mint a magyarok és jobban hisznek benne, hogy célt érhetünk ilyenfajta demonstrációkkal.

Levente március 15-én a Batthyány téren

De miért is gyűlnek össze a mozgalom szervezői és az érdeklődők hétről hétre a Kossuth téren?

– Nehéz erre röviden válaszolni, hiszen az összes szektorban óriási gondok vannak a mezőgazdaságtól az oktatásig – magyarázza Levente. – A Föld kialakulása óta a hatodik fajkihalási hullám zajlik, amelyet az emberi faj okoz és ami a saját életfeltételeink megszűnéséhez is vezet. Emellett még mindig nem beszélünk arról, milyen következményei lehetnek a klímaváltozásnak ránk nézve itt, Magyarországon. Az emberek azt gondolják, 1-2 fokkal melegebb lesz az átlaghőmérséklet. Kevesen vannak azonban tisztában vele, hogy ennek következményeként sok fertőző betegség juthat el hozzánk, sok hazai faj állománya csökken. A szélsőséges időjárásra sem a szervezetünk sem a gazdasági termelésünk nincs felkészülve. A hosszú, aszályos időszakok miatt pedig élelmiszerhiányra számíthatunk.

Szeretnénk elérni, hogy a döntéshozók kövessék a Párizsi Egyezményben foglaltakat, valamint az ENSz kormányközi szervezete, a klímaváltozással foglalkozó IPCC által kiadott jelentést. Fontos nyomást gyakorolni a döntéshozókra, de nem várhatjuk csak tőlük a megoldást. Egyéni szinten is támogatnunk kell a változást.

Személy szerint három témakört emelnék ki. Az első feladat a klímaváltozás mérséklése az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével és a szén-dioxid megkötésével. A második a klímaalkalmazkodás, amelyhez elengedhetetlen a gazdasági rendszerünk, illetve számos, jelenleg alkalmazott technológia átalakítása. A harmadik lépés az egyének felkészítése a várható vészforgatókönyvek kezelésére. A mai fiataloknak ugyanis olyan katasztrófákkal is szembe kell majd nézniük, amelyekkel az idősebb generációk nem találkoztak. A jó hír viszont, hogy az alternatívákat nem nekünk kell kitalálnunk, ezt a szakértők már megtették helyettünk. Az oktatáshoz például a Worldwatch Institute 2017-es tudományos kiadványa nyújt segítséget.

A tüntetéssel és szervezéssel töltött hetek során a fiatalok számos élménnyel gazdagodtak.

Az egyik demonstráción például egy külföldi lépett oda hozzájuk, és közölte, hogy az európai FFF szervezet szeretné felvenni velük a kapcsolatot. Miután megadták az elérhetőségeiket, bekerültek a nemzetközi szervezői csapatba, egy héttel később pedig már Strasbourg felé vonatoztak egy harmadik szervezővel, Buru Petrával, hogy részt vegyenek az Európai Parlament egyik ülésén, ahol a klímaváltozással kapcsolatos teendőket vitatták meg a döntéshozók. Húsz európai ország hatvan fiatalja vett részt ezen a néhány napos programon. Mindannyian tömegközlekedéssel jutottak el az úticélhoz, a mozgalom szabályzata ugyanis elutasítja a repülést. A látogatók átlagéletkora 15-20 év között mozgott, de volt köztük 10 éves klímaaktivista is, aki 40.000 ember előtt is beszélt már. Az FFF szervezetek képviselői megvitatták, merre haladjon tovább a mozgalom, majd részt vettek a parlamenti vitán. Véleményt nyilvánítani viszont nem tudtak. Sokkoló látványt nyújtott a nagy parlamenti ülésterem, amelyben 751 helyett csupán 30 képviselő volt jelen. Ez a kép viszont kiválóan szemléltette a jelenlegi helyzetet: a politikusok nem szentelnek kellő figyelmet ennek az ügynek és nem hallgatják meg a fiatalokat.

Johanna, Levente és Petra Strasbourgban, az Európai Parlamentben

Hazaérkezésük után néhány órával eljött a világméretű klímasztrájk napja, amely nálunk egybeesett a nemzeti ünnepünkkel. 

Budapesten 10 órakor kezdődtek a programok a Batthyány téren. Elsőként Dr. Tóth János, a Szegedi Tudományegyetem környezetfilozófusa ragadta magához a mikrofont. Bemutatta Greta Thunberget és a Fridays For Future mozgalmakat, majd néhány sokkoló adatot is közölt a klímaváltozásról. Másodikként Minkó Mihály, segítő szervező személyes történetén keresztül fogalmazta meg a jövővel kapcsolatos aggodalmait, majd Pribéli Levente foglalta össze strasbourgi tapasztalataikat.

A résztvevők közben leírták, miért mentek el a tüntetésre, majd egy közös kézfogással szimbolizálták, hogy összefogással bármit elérhetnek. Mielőtt az Innovációs és Technológai Minisztériumhoz indult volna a néhány száz fős – kisgyermekekből, fiatalokból, középkorúakból és idősekből álló –  tömeg, bárki megoszthatta a környezetvédelemmel kapcsolatos gondolatait. A felszólalók közül egy 11 éves kislány gondolatai jelentették az esemény érzelmi csúcspontját.

Az ország klímapolitikáért felelős minisztériumához érve Johanna tartott egy beszédet, aztán 12 óra előtt két perccel csendben megálltak a tüntetők, hogy a jelenlegi gyilkos tétlenséget jelképezzék. Az esemény optimistán zárult, ugyanis a harang megkondulása után elhangzott, hogy megtörhetjük a csendet.

Hogyan tovább? – teszem fel a kérdést a szervezőknek. – Rengeteg tervünk van – fogalmaz Levente. – Reméljük, ezek után nagyobb lesz a hazai médiavisszhangja a tüntetéseknek. Szeretnénk, ha a mozgalom itthon is iskolai sztrájkká nőné ki magát, hiszen komoly hatása lehet, ha a fiatalok kiállnak ezért az ügyért. – Továbbra is minden pénteken tüntetni fogunk a Kossuth téren – teszi hozzá Johanna. – Hogy meddig, nem tudom, mi hónapokra tervezünk. Ez attól is függ, hogy alakul világviszonylatban a mozgalom jövője. Ha kitartunk, politikai szinten is lesznek változások. A globális FFF májusra időzíti a következő, világméretű megmozdulást. Mi ott leszünk!

Ez a cikkem a Zöld Ipar Magazin március-áprilisi számában jelent meg.

Kép: Nyitray Dániel (Greenpeace) és Buru Péter

Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!

Minden jog fenntartva!

Mengyán Eszter, a fenntartható divat szószólója, a Holy Duck! blog bloggere hívta fel a figyelmem a héten megrendezésre kerülő Fashion Revolution Weekre. Az alábbi sajtóközleményből  kiderül, milyen programok közül választhatsz a fenntartható divathéten, valamint az is, hogy mely magyar grafikusok tették le a voksukat a környezettudatos divat mellett.

Grafika: Takács Éva

2720 liter víz. Egy felnőtt ember számára körülbelül 900 napra elegendő ivóvíz-mennyiség. Ennyi kell egyetlen pamutpóló előállításához. Egy farmerhez pedig a többszöröse. És akkor még nem volt szó a póló alapanyagának festésével vagy a farmernadrág koptatásával járó vegyszerekről. A ruhagyári munkások helyzetéről, ahogy arról sem, mi történik a bőrünkkel, ha ezeket a ruhadarabokat viseljük. Négy magyar grafikus a divatipar sötét oldalára hívja fel a figyelmet.

Hat évvel ezelőtt, 2013. április 24-én összeomlott egy nyolcemeletes épület Bangladesben. Több mint ezer ruhagyári munkás halt meg a balesetben és több mint 2500-an sérültek meg. Nem sokkal később megalakult a Fashion Revolution nonprofit szervezet Nagy-Britanniában, amelynek célja, hogy a vásárlók segítségével nyomást gyakoroljon a jelenlegi divatiparra. A Fashion Revolution ma már több mint 100 országban van jelen, 2017 óta Magyarországon is.

Idén a Fashion Revolution Hungary négy magyar grafikust – Karácsonyi Pankát, Perger Zsófiát, Sebők Orsit és Takács Évát – kérte fel, hogy szabadon alkotva meséljenek a divatipar sötét oldaláról. A Fashion Revolution Hungary számos esemény mellett ezzel a projekttel is csatlakozik a nemzetközi Fashion Revolution Week eseménysorozathoz, amelyet 2019. április 22. és 28. között rendeznek világszerte.

Grafika: Karácsonyi Panka

Karácsonyi Panka// Pankacreative

Panka főzős-természetgyógyász blogger, de alapvetően főleg art director, designer-grafikus-kreatív. Gyerekkora óta „kutatja”, mitől és hogyan működhetne zöldebben a világunk, a drasztikus megoldások helyett a racionalizálást és a minimalizmust preferálja valódi megoldásként.

Honlap: pankacreative.wixsite.com/pankacreative

Behance: behance.net/pankaannakaracsonyi

Facebook: facebook.com/pankacreative

Pankamama blog: facebook.com/pankamamaoldala

Instagram: instagram.com/pankacreative

„Egy darab új pólóhoz 2700 liternyi vizet pazarlunk el a közösből. Ezt a pazarlást nem engedhetjük meg magunknak. Rengetegen vagyunk, rengeteg jóléti túlzásban éljük a mindennapjainkat, akár úgy is, hogy nincs is meg rá a keretünk anyagilag, de a túlzott vásárlás drogfelhőjén lebegünk. Felesleges dolgokat veszünk zsákszámra, amelyek nem hoznak igazi örömöt. Átlagosan egy új ruha, cipő, bármi, két hétig okoz új, bizsergő, boldog izgalmat, utána hajtjuk is fel a következő zsákmányt. Ez a fajta hozzáállás sajnos nagyon nem tartható.

Ahhoz, hogy a határainkhoz mérten a legtöbbet tehessük a környezetünk védelméért, fontos racionalizálni minden új dolgot az életünkben. Legyen az egy cipő, telefon vagy akár a fent említett sima, egyszerű póló. Valóban szükségem van rá, fogom hordani minimum 2-3 évig? Ha minden egyes vásárláskor végiggondoljuk ezt, nemcsak a bolygónk élővilágának (ezzel együtt nekünk, a gyerekeinknek, az unokáinknak is), hanem a pénztárcánknak is jót teszünk. A megmaradt összeget pedig értékesebb dolgokra költhetjük.”

Grafika: Perger Zsófia

Perger Zsófia// Redheads

Zsófi a MOME-n végzett tervezőgrafikusként. Ispán Szilviával közös brandje a Redheads, amely alatt igyekeznek időtálló termékeket létrehozni minél kevesebb hulladékkal, minél természetesebb, fenntarthatóbb és etikusabb szellemben.

Honlap: http://www.redheads.hu/hu/

Facebook: https://www.facebook.com/redheadsdesign/

Instagram: https://www.instagram.com/redheads_shop/

„Ahogy a vízszennyezés témájába jobban beleástam magam, eldöntöttem, hogy a grafikát kiegészítem az emberi munkaerő mérgezésére, illetve a munkakörülmények siralmas állapotára történő utalással is. Képem főszereplői a kínai gyári munkás és a természetes vízbe ömlő mérgező víz – utalva ezzel a textilipar, illetve a divatipar mérgező hatására. Vegyes technikát használtam, ami azt jelenti, hogy az alap kézzel, ceruzával készült, és ezt egészítettem ki digitális technikával. Felhasználtam a farmer felületét is. Beszkenneltem és kollázstechnikával létrehoztam különböző flekkeket a tér érzékeltetése miatt. Illetve egy nagyon áttetsző rétegen az egész képen látható a textil szövete. Ezek a rétegek azért fontosak, mert a probléma összetétele, egymásra rétegződése és szövevénye így jelenik meg grafikailag.”

Grafika: Sebők Orsi

Sebők Orsi// Imelda Green 

Az Imelda Green név mögé bújó Sebők Orsi akvarell-illusztrációkat készít, miközben laikusokat és művésztársakat egyaránt alkotásra buzdít.

Honlap: imeldagreens.com

Instagram: instagram.com/imeldagreens

Facebook: facebook.com/imeldagreens

YouTube: https://bit.ly/2HT3yCr

„Tudtad, hogy a kedvenc farmered előállításához 7600 liter vízre van szükség? Ebben benne van az a vízmennyiség, amely a gyapot termesztéséhez szükséges, illetve a gyártási költség. Miközben mesterségesen igyekeznek elérni a menő koptatott hatást, 5 különböző nehézfém jut a helyi folyókba – ráadásul olyan helyszíneken, ahol a szárazság miatt az édesvíz létkérdés. Emellett a gyapottermesztéshez használt növényvédő szerek egy része szintén az élővizekben végzi. Ha még beleveszed a mosást is, egy farmer élettartama alatt mintegy 8000 liter vizet fogyaszt. Hány farmered is van?”

Takács Éva// Buborekk 

Vica már a kezdetektől a környezetvédelem és a vegán életmód témakörére fekteti a hangsúlyt rajzain és blogján.

Honlap: buborekk.com

Instagram: instagram.com/buborekk

„A divatipar az egyik legtöbb szemetet termelő iparág. De még ennél is meghökkentőbb, hogy nemcsak a Földünkkel, de a rajta élő embertársainkkal is milyen hihetetlen kegyetlenséggel bánnak a legnagyobb cégek. Általában a munkáimmal igyekszem pozitív szögből, humorral megközelíteni a problémákat és a megoldásokat felajánlani, nem pedig céltalanul hőbörögni. De vannak olyan dolgok, amelyekre az ember – természetes – reakciója a düh. Szeretnék egy olyan világban élni, ahol magától értetődő, hogy tudom, kik és milyen körülmények között, mennyiért készítették a ruháimat.”

Még több információ a Fashion Revolutionról 

Fashion Revolution honlap edukációs anyagokkal, inforgrafikákkal, letölthető tartalmakkal: fashionrevolution.org

A Fashion Revolution mozgalomhoz csatlakozó eseményeket ide érdemes feltölteni: fashionrevolution.org/events/community/add?mc_cid=96c55cb5d9&mc_eid=8208a4e8ea

Fashion Revolution Hungary Facebook- és Instagram-oldal:

facebook.com/fashionrevolutionhungary

instagram.com/fashionrevolutionhungary

Bővebben a Fashion Revolution Week magyarországi programjairól

2019. április 22. – I. Upcycling Napok – kedvezmények és vásár

Egészen május 1-ig tart az I. Upcycling Napok – kedvezmények és vásár, amely kifejezetten az upcyclinggal foglalkozó tervezők munkáját szeretné megismertetni. Ők azok, akik használt alapanyagból, hulladékból készítenek dizájntárgyakat.

Facebook-esemény: facebook.com/events/931651810377102

2019. 2019. április 23. – Tudatosan a jövőnkért: etikus és fair trade divatipar

Két, egymásra épülő kerekasztal-beszélgetéssel jelentkezik a Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE), amelynek témája a méltányos munkakörülményeket támogató, etikus divatipar lesz.

Figyelem, a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött!

Facebook-esemény: facebook.com/events/409325256522372

2019. április 23–26. – Printa x Fashion Revolution

A Printa évek óta szervez eseményeket a Fashion Revolution Weekre. A divatforradalom hetén megnyitják a műhelyt és beinvitálnak bárkit, akit érdekel a szitanyomás vagy a tervezés, gyártás folyamata. Bejelentkezés az info@printa.hu e-mail-címen.

A Printa eseményei: facebook.com/events/267959014079690

2019. április 23–30. – WEALL x Fashion Revolution

Soós Dóra, a WEALL márka tervezője a Fashion Revolution Week alatt a tudatos vásárlásra és a fair fashion elveire hívja fel a figyelmet. Termékei április 23-tól április 30-ig 15%-os kedvezménnyel érhetők el a LA’JOS Concept Store-ban. A bevétel összegéből további 15%-kal a Fashion Revolution Hungary szervezetet támogatják.

Facebook-esemény: facebook.com/events/2329153290634309

2019. április 24–27. – Fashion Revolution Hét x RePityke x PINKPONILO

Többnapos esemény a PINKPONILO és a RePityke szervezésében

2019. április 24., 16.00–19.00 – Ruhacsere a Messzelátó Egyesületnél /// helyszín: Impact Hub Budapest

Infó a zárt Facebook-csoportban: facebook.com/groups/562623147479102

2019. április 24., 19.30–21.30 – Tervezői pitch fórum /// helyszín: Impact Hub Budapest

Az esemény keretében fiatal hazai tervezők beszélnek röviden arról, hogy mitől is fenntartható az ő márkájuk, és néhány terméket is magukkal hoznak.

Részvételi díj: 1000 Ft

Regisztráció és jegyvásárlás: repityke.com/events/tervezoi-pitch-forum-impact-hub

Kérdések és koordináció: repityke@gmail.com

2019. április 25., 18.30 – A The True Cost című film vetítése (angolul, magyar felirattal) /// helyszín: Impact Hub Budapest

A vetítést követően közös beszélgetés Csobota-Fehér Viktóriával (Zoób Kati volt főszabásza), dr. Mányi Walek Gabriellával (a Nemzeti Divat Liga elnöke) és Vetlényi Alma (Alma Vetlényi) tervezővel.

Regisztráció: forms.gle/RXihViYxcsXvxxf59

Részletes esemény: facebook.com/events/2043633372606039

2019. április 26., 18.30 – Kerekasztal-beszélgetés a víz és a divatipar viszonyáról /// helyszín: Paloma, PINKPONILO stúdió

Milyen innovációs lehetőségek vannak a víztisztításra? Egyáltalán miért lett ilyen kiemelt téma a vízszennyezés – főként a divatipar kontextusában? Mi a helyzet világszerte és idehaza? Mi kerül a vízbe és miért, mekkora a baj? Különböző területekről meghívott szakértőkkel beszélgetünk, és igyekszünk a gyakorlati útmutatás felé orientálódni.

Regisztráció: hello@pinkponilo.com

2019. április 27., 16.00–20.00 – Gymbagvarrás × RePityke /// helyszín: Paloma, ROOM 13

Ha valami igazán egyedire vágysz, gyere és varrd meg nálunk újrahasznosított anyagokból a legújabb gymbagedet.

Regisztráció és részletek: repityke.com/events/gymbag-varras-fashion-revolution-week

2019. április 27., 14.00–17.00 – Természetes anyagfestés workshop × PINKPONILO /// helyszín: Paloma, PINKPONILO stúdió

Regisztráció és részletek: facebook.com/events/2252495054793602

Kép: Karácsonyi Panka, Perger Zsófia, Sebők Orsi, Takács Éva

Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!

Minden jog fenntartva!

Mengyán Eszterrel, a Holy Duck! blog bloggerével korábban már készítettem interjút a fenntartható divatról. Februárban személyesen is találkoztunk. Jót beszélgettünk, sokat nevettünk, közben pedig eszmecserét folytattunk a fenntartható divat jövőjéről, de a turizás és az ultra fast fashion témája is előkerült. A beszélgetésünk anyagából született ez a cikk, amely a ZIP Magazin márciusi-áprilisi számában jelent meg.

Mengyán Eszter újságíró 2016 áprilisában több olvasmányélmény és dokumentumfilm hatására úgy döntött, a tudatos ruhavásárlás, az ökodivat és a fenntarthatóság mellett teszi le a voksát. Egy kihívásnak eleget téve egy éven keresztül nem vásárolt magának semmilyen ruhaneműt, cipőt vagy kiegészítőt. Holy Duck! nevű blogjában ahhoz nyújt segítséget, hogy a lehető legkisebb mértékben terheljük a környezetet ruhatárunk összeállításával. Eszterrel a fenntartható divat jelenéről és jövőjéről beszélgettünk.

Mitől fenntartható a divat?

A fenntartható divat egyrészt eleve két olyan fogalmat takar, amelyek nagyon nehezen egyeztethetőek össze. Talán helyesebb lenne fenntartható öltözködésről beszélnünk. Merthogy a divat magában foglalja, hogy folyamatosan változik, keresi az újat, mindig új termékeket kell vennünk, mert mindig új trendek jönnek. Manapság a fenntartható divat is egy trend, amely jó lenne, ha nem futna ki. A fenntartható cikkek sokkal hosszabb életűek, mint az ideig-óráig trendi, divatos társaik. Már az előállításuk sem terheli a környezetet, nem zsákmányolja ki az embereket, az állatokat. A fenntartható divat fogalma egyre többször adja át a helyét a körforgásos divatnak. Ez alatt azt kell értenünk, hogy már a tervezés pillanatától úgy épít fel egy adott márkát vagy terméket a gyártó, hogy annak minden része visszaforgatható legyen. Tehát egy adott kollekciónál már előre tudják, milyen alapanyagok, milyen részletek dolgozhatók fel vagy hasznosíthatók újra, melyek bomlanak le, valamint hogyan lehet ezeket később újrahasznosítani. Tehát nem lineáris folyamathoz hasonlít a termék élete: nem úgy kell elképzelni, hogy megszületik az adott darab, használják, aztán kidobják, hanem minden körforgásban van tartva. Ez a körforgásos divat az, amire a cégek nagy hangsúlyt fognak fektetni a jövőben.

Sok innovatív vállalkozással működsz együtt. Ők milyen szempontok szerint dolgoznak?

Amikor valaki alkot és ezt kimondottan környezettudatos módon szeretné tenni, keresi azokat az alapanyagokat, eljárásokat, amelyekről azt gondolja, nem terhelik olyan nagy mértékben a környezetet. A fenntartható divattal foglalkozó alkotók, tervezők, szakemberek között komoly viták folynak arról, vajon mi a követendő példa, milyen szempontokra kell hangsúlyt fektetni. Jelenleg nincs még meg az egyetlen helyes út, hanem megoldások, ötletek vannak arra, hogy alkotás közben kisebb mértékben terheljék a bolygót, mint a hagyományos eljárásoknál. Ötletekben, módszerekben nincs hiány, folyamatosan fejlődik ez az iparág. Vannak tervezők, akik szívesen részt vállalnának a fenntartható kollekciók megalkotásában, de addig nem hajlandók erre, amíg nincs meg például a legtökéletesebb alapanyag. Mások haladnak az úton, fejlődnek, ahogy megjelennek az újabb és újabb vívmányok. Nehéz megmondani, kinek van igaza. Az viszont biztos, hogy mindannyian prioritáslisták szerint hozzák meg a döntéseiket. És ugyanez igaz a vásárlókra is. Valakinek például az a fontos, hogy magyar tervező készítse a ruháját, de ez esetben nem biztos, hogy sokat tudunk az alapanyagról, ugyanis Magyarországon ma már szinte nincs textilgyártás. Az alapanyagok származási helye, összetétele sokszor nem visszakövethető. Másoknak az alapanyag az elsődleges szempont. Néhányan a bőr termékek vásárlásánál bizonytalanodnak el. Vajon egy bőrt helyettesítő textil a fenntarthatóbb vagy egy olyan alapanyag, amit újrahasznosítanak, mert már le van gyártva és még körforgásban tartanak? Melyiket mennyi ideig tudjuk használni? Sok döntés van a fogyasztók kezében. Ez hosszútávon meglehetősen fárasztó tud lenni és nincs mindenkinek ideje ezeket végiggondolni. Jó lenne, ha az ipar magára vállalná ezeket a döntéseket és a termékeket eleve úgy gyártanák, hogy megkapják a fenntartható címkét. Ez nagyon fontos lenne.

Mekkora az esélye ennek?

Beszélgetések folynak erről. Az Ellen MacArthur alapítványt például azzal a céllal hívták életre 2010-ben, hogy minél gyorsabban teret nyerjen a körforgásos ipar. Ebben már nagyon nagy márkák is képviseltetik magukat. Azt viszont nem tudjuk, vajon a zöldre festés, vagyis a marketing miatt jelennek meg vagy szeretnék ezt az ügyet támogatni.

Ezzel szemben egy kevésbé kedvező folyamatot is megfigyelhetünk. Manapság már ugyanis nem a klasszikus fast fashion a leggyorsabb, hanem az ultrafast vagy a „fast fast fashion”. Azokat a márkákar hívom így, amelyeket általában a Távol-Keleten, Kínában, Bangladesben, Kambodzsában gyártanak és kihagyhatatlan ajánlatokkal kecsegtetnek, emiatt sokan vásárolnak anélkül, hogy felmérnék, valóban szükségük van-e az adott ruhára. Azzal azonban érdemes tisztában lennünk, hogy egy átlagos pamut póló előállításához 2.720 liter, egy farmerhez pedig 10.000 liter vízre van szükség.

Mennyire tudatos vásárlók a magyarok?

Ezt nem tudom objektíven megítélni. Nyilván én egy burokban élek. Az a hatezer ember, aki követi a munkásságom, már elindult egy úton és tudatosabban gondolkodik. De valószínűleg sok ember nem is hallott az ökodivatról. Sokan megkeresnek, és megköszönik, amiért leírom például, hogy nem ciki turizni. Környezetvédelmi szempontból azért érdemes használt ruhákat választanunk, mert benn tartjuk a körforgásban azokat a termékeket, amik már le vannak gyártva. Akik idegenkednek a használtruha-üzletektől, rendezhetnek ruhacserét a munkahelyen vagy a családon belül, szétnézhetnek garázsvásárokon vagy a közösségi oldalak csoportjaiban. 

Mi alapján állítsuk össze a ruhatárunkat?

Azt gondolom, nem az anyagösszetétel, a származási ország vagy a színek kombinálhatósága az elsődleges kritérium. Ennél jóval lényegesebb, hogy megnézzük, hogyan élünk. Számos praktikus szempontot nem veszünk ugyanis figyelembe ruhavásárlásnál. Mielőtt a kosarunkba rakjuk az adott darabot, tegyük fel maguknak a következő kérdéseket: tömegközlekedést használunk vagy autózunk, mennyi holmit cipelünk magunkkal a nap során, megyünk-e edzésre munka után, egyből hazaindulunk vagy a gyerekért az óvodába, visszük magunkkal a váltócipőnket vagy a váltóruhánkat? Meghatározó az is, hogy a saját életünkben hány szerepnek kell megfelelnünk. Vezetőként például a legtöbb munkahelyen van egyfajta dress code. Az ember pedig nem szeretne kilógni a sorból. Munka után aztán szerepet váltunk, és a játszótéren már többnyire kényelmes, praktikus öltözetekre vágyunk. Érdemes tehát először ezeket a szempontokat átgondolni, és csak ez után kiválasztani, hogy mit veszünk meg.

Kép: Mészáros Virág

Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!

Minden jog fenntartva!

A napokban a hazugságok pszichológiájával foglalkoztam. Belebotlottam néhány kutatási eredménybe, amelyek meghökkentettek. Most ezeket az információkat osztom meg veletek.

Gondoltad volna, hogy...?

1. Ha e-mailben fogalmazzuk meg mondandónkat, gyakrabban hazudunk és kevesebb információt osztunk meg, mintha papír és toll segítségével tennénk ugyanezt.

2. A hazugságok megváltoztathatják a memóriánkat. A hazudozók 10-16%-ának megváltozott az emléke arról az esetről, amiről hazudott, mert később úgy érezte, mindaz igaz volt, amit valótlanul elmesélt.

3. Az emberek feszültebbek, amikor nem az anyanyelvükön hazudnak, hiszen az idegen nyelv használata nagyobb kihívások elé állítja őket, a hazugság pedig fokozza a kognitív stresszt.

4. Az emberek gyakrabban hazudnak a saját kis csoportjuk védelme érdekében, mint a saját maguk miatt. Amikor például a főnök megkérdezi, hogy halad egy projekt, a dolgozók hajlamosak elferdíteni az igazságot, ha ezzel munkatársaikat védhetik. Egy csoport tagjaként ugyanis az ember kevésbé érzi bűnnek a hazugságot, hiszen ezzel mások érdekeit szolgálja.

5. Az emberek minden ötödik interakció során valótlant állítanak. Egy nap átlagosan 10-200 alkalommal hazudnak nekünk.

Téged melyik infó döbbentett meg leginkább?

Kép: unsplash

Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!

Minden jog fenntartva!